Banki marketing – bizalomépítés
Fej fej mellett a below-the-line és a hagyományos médiumok
[2000.04.25.]
A pénzintézetek marketingtevékenysége egyre bonyolultabb, egyre speciálisabb szakmai tudást igényel. Az ügyfélkör bankválasztásánál természetesen továbbra is első számú szempont a biztonság, de a bizalom elnyeréséhez már nem mindig elegendő egy látványos imázskampány. Több kell. Például kitűnő, „testhezálló” pénzintézeti termékek, közeli bankfiók, udvarias, segítőkész, jól képzett munkatársak és lehetőleg sorban állás nélküli ügyintézés.
A banki kommunikáció területén az utóbbi két-három évben szignifikáns változások
történtek. A globális pénzügyi jelenlét minőségi kínálatot eredményezett, ám
az intenzív verseny nem járt együtt a reklámtevékenység mennyiségi növekedésével.
A hagyományos médiumok mellett megerősödött a below-the-line szerepe, ezen belül
pedig leginkább a direkt marketingé.
A fogyasztói szolgáltatások elemei
Előtérbe kerültek azok a reklámstratégiák, amelyek korábban csak a fogyasztási
cikkek piacát jellemezték. Megfigyelhető az utóbbi két-három évben, hogy igen
jelentős a bankok marketingosztályain azoknak az új kollégáknak a megjelenése,
akiket kifejezetten erről a területről vadásztak le a fejvadászok. A legtöbb
banki marketinges úgy gondolja, hogy a pénzintézeti termékeket a fogyasztási
termékekhez hasonló stratégiai eszközök bevetésével lehet a legjobban eladni.
Ez részben igaz is.
A másik megközelítés, hogy sok magas technikai igényű szolgáltatást kell kínálni,
a személyes szolgáltatások háttérbe helyeződnek, és ennek megfelelő marketingmunka
folyik. Ezt az utat jól jelzi az elektronikus banki szolgáltatás és az internetes
tevékenység előretörése.
Bede Rita, az ING Bank kommunikációs vezetőjének megfogalmazása szerint az elektronikus
világháló egyfelől egy teljesen új banki marketing felfedezését jelenti, másfelől
egy teljesen új banki gyakorlatot is, ahol a fogyasztási cikkekre nem jellemző,
de a banki gyakorlatban nagyon fontos személyességnek, bizalomépítésnek a hagyományos
humán elemeit mindinkább felváltják a jól kezelhető, a technikai biztonságot
erősítő és hangsúlyozó marketingelemek. Véleménye szerint a lakossági területet
leginkább ez az utóbbi folyamat jellemzi majd az egyszerűbb banki termékek és
szolgáltatások terén. A közép-európai banki kultúrában változatlanul erősen
igényelt személyiség, a bonyolultabb banki szolgáltatások, és a tanácsadói,
azaz „személyes bankár” kapcsolatokban él tovább.
A középvállalatokért folyik a harc
A bankok vállalati ügyfélköre némileg másfajta marketingstratégiát kíván. Természetesen
különbséget kell tenni a kis-, a közép- és a nagyvállalatok között. A vállalkozók
között hagyományosan a legkisebbek vannak a bankokkal a legnehezebb tárgyalási
pozícióban, de itt is pozitív fordulat következett be az elmúlt években.
A kisvállalkozókat eddig a banki szféra magas kockázati szinttel járó területnek
tekintette. Úgy tűnik, hogy a vállalkozások stabilizálódásával a pénzintézetek
egyre inkább felfedezik őket maguknak. A terület specialitása, hogy a kisvállalkozók
– a magánügyfelekhez hasonlóan – hagyományos reklámeszközökön keresztül is elérhetők.
A bankok között a legélesebb harc talán a középvállalatokért folyik. Itt lehet
a legnagyobb kínálattal találkozni.
A kétféle üzenet
Észrevehető, hogy a lakosság felé a banki marketingajánlatokban az egyedi jelleg,
az észrevehetőség, a dinamikus, a termékstruktúrát rugalmasan változtató kínálat
felvázolása dominál. Nem egy esetben a banki termékek elég egyszerűek (például
átutalás vagy folyószámla fenntartása), különösebb magyarázatot nem igényelnek,
és attraktív, figyelemfelkeltő, elsősorban az elektronikus médiában hirdetett
termékként találkozhatunk velük. A bankok lakossági marketingstratégiájában
az általános, fogyasztásban jellemző döntési paraméterek dominálnak. Például
az emóció, a reklám megjegyezhetősége, a jó szlogen. Ezek közvetve érezhetők
a pénzintézetek értékesítési eredményeiben.
Ezzel szemben a vállalkozók banki tevékenységét inkább a racionális döntési
elemek határozzák meg. Ezen a területen – főleg a közép- és nagyvállalati ajánlatokban
– a piaci ismereteket közvetítő, konzultatív marketingmagatartás számíthat sikerre.
A cégek jó néven veszik az ismertséget, de fontosabb a bank biztonsága és a
kínálat gazdagsága. Árérzékenyek, a döntéshozatalkor fontosak a kondíciók, és
a nemzetközi háttérből fakadó rugalmasabb ügyintézési tapasztalatok.
A nagyvállalati banki partnerek esetében a pénzügyi kommunikációs felkészültség
magas szintje ma már alapvető követelmény és igény az ügyfelek részéről. Nekik
rendszerint konkrétabbak az elképzeléseik, kiszolgálásuk komoly kihívást jelent
a banki termékfejlesztőknek és kapcsolattartóknak.
A kétféle kommunikáció sok pénzt emészt fel, ezért pontos és rugalmas stratégiát
kell kialakítani. Erre ösztönöz az erős verseny és a nemzetközi fúziós hullám
is, amely a hazai piacra is érzékelhető hatással van. Az ING Bank vezetése például
tavaly ősszel felülvizsgálta korábbi stratégiáját, és úgy döntött, hogy kivonul
a lakossági piacról. Az üzletág eladásáról jelenleg exkluzív tárgyalásokat folytat
a Citibankkal. „Az egyszázalékos piaci részesedést jelentő 80 ezer ügyfél túlságosan
kevés. A viszonylag kis piaci részesedés a késői indulással magyarázható” –
hangsúlyozta Bede Rita. Az ING a vállalati piacon folytatja tevékenységét.
Parányi Gabriella, a vevőjelölt Citibank kölcsönkategória marketingmenedzsere
szerint a banki szolgáltatások egy felfutóban lévő üzletágat jelentenek. Jelenleg
úgy kezelik a lakossági bankingot, mintha az fogyasztási cikk lenne. Azért,
mert a fogyasztó nem ismeri a termékeket, ám szívesen kipróbálja azokat. Erős
a vásárlók információéhsége, hiszen többségüknek csupán egy bankkártyája van,
és nem túl sokszor nyitottak számlát vagy vettek fel hitelt. A szakember véleménye
szerint Magyarországon – a fejlett nyugati országokhoz képest – még csupán most
kezdi felfedezni a lakosság a bankok világát. A Citibank ezért közérthető, közvetlen
termékelőnyöket kínáló reklámokkal dolgozik.
Az első hely kötelez
A legnagyobb magyarországi bank a dinamikus fejlődést a legkorszerűbb termékek
és szolgáltatások megismertetését szolgáló akciókkal tudatosítja. Kiemelt szerepet
kap az elektronikus banki kommunikáció, így a TeleBank, a TeleBank Center, a
Mobil TeleBank, a HáziBank és a bankkártya szolgáltatások népszerűsítése – tájékoztatott
Balázs Erika, az OTP Bank megbízott marketing főosztályvezetője. Egyre szegmentáltabban
kell megközelíteni az ügyfélkört. A piackutatás, a termékek kidolgozása, a célcsoportok
megállapítása és a megfelelő marketing eszközök felhasználása team munkát követel.
Az OTP Bank kétségtelenül előnyt élvez: miután több millió lakossági ügyféllel
rendelkezik, így igen széles adatbázisból meríthet. Az OTP Bank a direkt marketing
feladatokat házon belül oldja meg.
„A hirdetési piacon folyamatos a jelenlétünk. Az egyre specializáltabb szolgáltatások
egyre szűkebb célcsoport igényeit elégítik ki. Így nő a vonal alatti reklám
jelentősége” – hangsúlyozta Balázs Erika.
Ma már inkább tájékoztat a Postabank
Módszeresen teszik rendbe a Postabank háza táját. Az egykor humoros, szórakoztató
reklámfilmjei révén a bankok között kétségtelen üde és megkülönböztetett hangon
kommunikáló Postabank marketingkommunikációja átalakulóban van. 1999-et ebből
a szempontból átmeneti és jövőt megalapozó évnek minősítette László Ágnes, a
Postabank lakossági marketingigazgatója. A marketingkommunikációs stílusváltás
persze nem jelenti azt, hogy a színes egyediséget sivár unalmasságnak kell felváltania.
Viszont egyfajta „letisztuláson” át kellett esni tavaly, amikor a marketingkommunikáció
változásával is határozottan érzékeltetni kellett, hogy változás történt a bank
üzletpolitikájában. Az új marketingkommunikáció is hivatott azt sugallni, hogy
ez a bank most már ügyel betétesei pénzére, üzletmenetét bankszerűre fogja és
elsődleges cél a bizalom helyreállítása. Hiszen a bank bizalmi üzletág, és ha
a bizalomban történik törés, akkor annak újjáépítése csak hosszú és tudatos
folyamat eredményeként valósulhat meg. Ez alapján a tavalyi postabanki marketingkommunikációt
inkább a visszafogottság jellemezte, korábbi önmagához képest.
A korábban dominánsan reklámfilmeket preferáló marketing-eszköztár szélesedett:
a készpénzkiadó automaták felületeinek reklámcélú hasznosítására, nyomtatott
marketinganyagok egymásra épülő rendszerének kialakítására került sor. Tavaly
növelte a bank a sajtó és a közterületi költéseinek arányát a megelőző időszakhoz
képest. Az utóbbi egy évben felszámolták azt a kettősséget, ami a reklámfilmek
szórakoztató populáris stílusa, és a kifinomult, elegáns egyéb megjelenések
között fennállt. A Postabank új logóját is Auth Attila készítette, aki már 1988
óta a pénzintézet grafikusa, és tavaly pályázaton nyerte meg az arculati grafikai
tendert.
Az Akció Reklám hét éven át volt a Postabank ügynöksége. A múlt idő jogos, hiszen
László Ágnes jelezte, hogy változás várható ezen a területen. Az Akció után
egy olyan nagy ügynökséget választanak, aki egyrészt a piackutatás, stratégiai
gondolkodás és a médiatervezés területén jó hírnévvel, másrészt a below-the-line
tevékenységben nagy tapasztalattal rendelkezik.
Szofisztikált adatbázisok hiánya
Szurop István, az ABN Amro Bank marketingkommunikációs igazgatójának véleménye
szerint általános probléma, hogy a piacról hiányoznak a szofisztikált – így
az életstílusra, vásárlási szokásokra utaló információt is tartalmazó – adatbázisok,
illetve az ezeket forgalmazó szolgáltatók. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag
lehetetlen összetett szempontok alapján leválogatott, szegmentált adatbázisokhoz,
listákhoz jutni.
„Az ABN Amro nemzetközi hálózatában dolgozó kollégák, különösen az amerikaiak
tapasztalatait alapul véve, jóval alacsonyabbak például a mi akvzíciós DM-kampányaink
válaszadási rátái (response rate), és ezt túlnyomórészt a megfelelő adatbázisok
hiányára, ezzel összefüggésben a rosszabb célzásra (targeting) vezethető vissza”
– tette hozzá Szurop István.
Véleménye szerint ugyan léteznek kiegészítő módszerek – ezek egyike a térinformatikát
segítségül hívó, a saját adatokat felhasználó adatoptimalizálás, de áttörést
csak a nem kompetitív cégek összefogásától, illetve elsősorban az adatbázis-szolgáltatók
fejlődésétől várhatunk. Gyors, látványos változásról azonban nem beszélhetünk,
hiszen az európai átlagnál szigorúbbak a hazai adatvédelmi szabályok, ugyanakkor
a fejlesztések, a kutatások komoly összegeket, százmilliókat emészthetnek fel.
A tavalyi év 8,5 milliárd forintos működési és 19,8 milliárd forintos nettó
veszteséget hozott a banknak. Érdekelt minket, hogy vajon hogyan lehet kommunikálni
ezt a negatív eredményt. Szurop István erről elmondta: a bank részletesen nyilvánosságra
hozta a veszteség okait. Az elmúlt két év során az ABN Amro bank 35 korszerű
fiókot nyitott és újjáépített 15 meglévő fiókot, amelynek teljes beruházási
értéke 12 milliárd forint. A bank hálózata jelenleg 104 fiókot számlál. Ezen
kívül tízmilliárdot költött informatikai rendszerének korszerűsítésére.
Az ABN Amro stratégiai célja egy vezető bankbiztosítási csoport felépítése.
Reklámköltésben tavaly az 5-6. helyen voltak. A lakossági termékek közül tavaly
a személyi kölcsönt, a befektetési alapokat, és az egyéb számlatermékeket népszerűsítette.
Vállalati oldalon a devizaműveletek, az electronic banking, és a részszegmenseknek
kínált termékcsomagok kaptak nagyobb hangsúlyt. A bank fele-fele arányban használja
a klasszikus médiumok, és a below-the-line kommunikáció nyújtotta lehetőségeket.
A hosszú távú piacépítés jegyében az ABN Amro az idén erőteljesebben lesz jelen
a hirdetési piacon, és kiegyensúlyozott márkaépítést folytat.
Intenzív nyitás
A rendkívül agilis és céltudatos piacbővítést folytató bankok sorába tartozik
a Raiffeisen bankcsoport. Tulajdonosai két éve határozták el, hogy nyitnak a
lakossági piac felé, míg idén a kis- és középvállalatokat is megcélozzák. A
lakossági üzletágtól öt év után várnak nyereséget, céljuk 150 ezer ügyfél megszerzése.
Gondáné Fischer Zsófia, a Raiffeisen Bank marketingkommunikációs főosztályvezetője
nem unatkozik, hiszen az expanzióban lévő bank egymás után nyit a piac különböző
szereplői felé, és indítja útjára újabb üzletágait. Ezeket a változásokat pedig
villámgyorsan kommunikálni kell. Amint elmondta, a hagyományos médiumokra idén
is a tavalyihoz hasonló összeget szánnak. Külön kiemelte a PR, az event marketing,
a sajtókapcsolatok és a szponzortevékenység hatékonyságát. Utóbbihoz tartozik
például az önkormányzati konferenciák támogatása.
Egyébként jelenleg a Raiffeisen mellett az OTP és az Inter-Európa Bank nyújt
internet banking szolgáltatást, és várhatóan rövid időn belül több vetélytárs
bank is követi őket a nemzetközi tendenciának megfelelően. Épp a közelmúltban
jelentették be, hogy olyan szolgáltatók, mint a Deutsche Bank AG, a Banco Bilbao
Vizcaya Argentaria és az ABN AMRO Holding NV után az ING-csoport is versenybe
száll az internetes szolgáltatások piacán. Internetfejlesztésekre kétmilliárd
eurót szánnak a következő három évben. Mert úgy néz ki, hogy ez a jövő, és talán
a banki hirdetések jó része is erre a médiumra kerül át.
Banki
top reklámköltések (RCC, E Ft) 1999. X. 1. 2000. I. 31. | ||||||
Helyezés | Hirdető | Újság | Tv | Rádió | Köztér | Összesen |
| 1. | OTP Bank | 58 237 | 76 235 | 20 304 | 42 984 | 197 760 |
| 2. | CIB Bank | 50 573 | 50 120 | 132 | 3 362 | 104 187 |
| 3. | Budapest Bank | 19 157 | 33 242 | 9 988 | 11 472 | 73 859 |
| 4. | Takarékszövetk. | 22 402 | 34 587 | 3 651 | – | 60 640 |
| 5. | Postabank | 48 092 | – | 4 492 | – | 52 584 |
II.
1999. november | ||||||
Helyezés | Hirdető | Újság | Tv | Rádió | Köztér | Összesen |
| 1. | ABN AMRO Bank | 77 150 | 78 540 | 14 887 | – | 170 577 |
| 2. | Postabank | 35 365 | 59 865 | – | 15 849 | 111 079 |
| 3. | Raiffeisen Bank | 32 355 | 67 738 | 4 757 | – | 104 850 |
| 4. | CIB Bank | 53 837 | 44 040 | – | – | 97 877 |
| 5. | K&H Bank | 29 448 | 61 058 | – | – | 90 506 |
III.
1999. december | ||||||
Helyezés | Hirdető | Újság | Tv | Rádió | Köztér | Összesen |
| 1. | OTP Bank | 40 086 | 79 003 | 9 879 | 15 237 | 144 205 |
| 2. | Postabank | 58 633 | 14 340 | – | – | 72 973 |
| 3. | Citibank | 15 698 | 49 536 | – | 312 | 65 646 |
| 4. | ABN AMRO Bank | 28 161 | 20 534 | 14 430 | – | 63 125 |
| 5. | Budapest Bank | 15 323 | 25 986 | 13 625 | – | 54 934 |
IV.
2000. január | ||||||
Helyezés | Hirdető | Újság | Tv | Rádió | Köztér | Összesen |
| 1. | Budapest Bank | 13 358 | 26 823 | – | – | 40 181 |
| 2. | Erste Bank | 16 958 | 23 694 | – | – | 40 052 |
| 3. | OTP Bank | 4 216 | 19 866 | 1 920 | 9 629 | 35 631 |
| 4. | Citibank | 11 269 | 14 188 | 1 260 | 858 | 27 575 |
| 5. | ABN AMRO Bank | 17 999 | – | – | – | 17 999 |
Bankok
10-es toplistája 1999. XII. 31. (millió forint) | ||||
Mérlegfőösszeg
alapján | Saját
tőke alapján | |||
Rangsor | Bank | Mérlegfőösszeg | Adózás
előtti | Rangsor |
1999 | 1998 | eredmény | ||
| 1. | 1. | OTP | 1 766 800 | 28 026 |
| 2. | 2. | MKB | 677 846 | 7 220 |
| 3. | 3. | K&H | 568 507 | –8 892 |
| 4. | 4. | CIB | 558 751 | 9 547 |
| 5. | 6. | ABN AMRO | 409 000 | –10 000 |
| 6. | 5. | Postabank | 330 319 | 935 |
| 7. | 7. | BB | 308 145 | 2 337 |
| 8. | 8. | BA-CA | 290 602 | 4 585 |
| 9. | 10. | Raiffeisen | 259 796 | 5 399 |
| 10. | 11. | ÁÉB | 224 260 | 5 730 |
Vígh Gábor
