Az ötödik alkalommal megjelenő Médiapiaci Jelentés a magyarországi hagyományos és digitális médiapiac legfontosabb folyamatait, a reklámpiac változásait, valamint a lakosság hír- és médiafogyasztási szokásait összegzi.
A kiadvány szerint a magyarok közösségimédia-aktivitása jelentősen meghaladja az európai átlagot, és arra is rávilágít, hogy már csaknem minden második televíziós háztartás előfizet valamilyen streamingszolgáltatásra.
Főbb megállapítások
- MI-használat: 2025-ben világszerte több mint négyszeresére nőtt a mesterséges intelligencián alapuló chatbotok használata
- Növekvő digitális médiafogyasztás: Magyarországon tovább emelkedett a közösségimédia-, videó- és podcastplatformok forgalma.
- Magas közösségimédia-aktivitás: A magyar internetezők közel 80 százaléka aktív közösségimédia-használó, ami meghaladja az európai átlagot
- Az influenszerek szerepe: A hazai internetezők közel fele követ influenszereket; 2025-ben a közéleti témákkal foglalkozó tartalomgyártók voltak a legnépszerűbbek.
- A rádió továbbra is tömegmédium: A magyar rádiózás heti hétmillió hallgatót ért el, amivel a hazai rádiós elérés a legmagasabbnak bizonyult Európában.
A magyarországi reklámpiac 8,4 százalékkal bővült 2025-ben, miközben tovább nőtt a globális óriásplatformok súlya. Részesedésük már megközelíti a hazai online reklámpiac kétharmadát, szakértői becslések szerint pedig az Alphabet és a Meta magyarországi reklámbevétele legalább tízszeresen meghaladja a vezető hazai tartalomszolgáltatók teljes árbevételét - írta az NMHH közleményében.
A technológiai innovációk 2025-ben is jelentősen átalakították a médiafogyasztási szokásokat. Világszerte több mint négyszeresére nőtt a mesterséges intelligencián alapuló chatbotok használata, miközben Magyarországon tovább bővült a közösségi média-, videó- és podcastplatformok közönsége. A hazai internetezők csaknem 80 százaléka aktív közösségimédia-használó, amivel a magyarországi aktivitás meghaladja az európai átlagot. Az internetezők közel fele influenszereket is követ, közülük pedig 2025-ben a közéleti tartalmakat előállító véleményvezérek vonzották a legnagyobb figyelmet.
Csökkent a hagyományos televízió-előfizetések száma
A streaminghasználat három év alatt csaknem 60 százalékkal nőtt, így 2025-ben már közel minden második televíziós háztartás rendelkezett valamilyen streaming-előfizetéssel. A mozik a hat százalékos európai visszaeséshez képest jól teljesítettek: a hazai látogatások száma az előző évihez képest mindössze egy százalékkal, 10,4 millióra csökkent, a nézők csaknem tizedét pedig a „Hogyan tudnék élni nélküled?” című magyar film vonzotta.
A tavalyi évben a százéves magyar rádiózás továbbra is kiemelkedően széles közönséget ért el: heti hétmillió hallgatóval a magyar rádiós elérés bizonyult a legmagasabbnak Európában. Eközben erősödött a digitális hangfogyasztás is: megugrott a zenei streaming használata, a magyar nyelvű podcastcsatornák száma pedig öt százalékkal, 846-ra emelkedett.
Hangsúlyosabb médiatudatosság
A digitális médiahasználat terjedésével párhuzamosan a médiatudatosság kérdése is egyre hangsúlyosabbá válik. Bár a 15–60 éves korosztály többsége tudatos és kritikus hírfogyasztónak tartja magát, a közönség több mint fele időnként nehezen tudja megítélni a hírek és az azokat közlő források megbízhatóságát.Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy öt év alatt tíz százalékponttal, 34 százalékra emelkedett azoknak a magyar internethasználóknak az aránya, akik ellenőrzik az online hírek hitelességét. Ezzel Magyarország a hetedik helyen áll az uniós rangsorban.
A jelentés a gyermekek digitális jelenlétének egyre korábbi kezdetére és az ebből fakadó kockázatokra is felhívja a figyelmet. A három év alatti gyermekek naponta átlagosan 30–60 percet töltenek képernyő előtt, saját okostelefonhoz pedig a fiatalok többsége már az általános iskola alsó tagozatában hozzájut. A digitális gyermekvédelem előtt álló legfontosabb kihívások között a túl korai és túlzott képernyőhasználat, a függőség kialakulása, valamint az online csalások, a grooming és a szexting veszélyei egyaránt szerepelnek.
Hazai reklámpiaci előzmények
A korábbi médiapiaci elemzések szerint itthon a reklámpiacon 2008-ban a hazai nettó reklámköltés mindössze 10 százaléka jutott az online szegmensbe, 2024-re viszont ez az arány 54 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a nyomtatott sajtó részesedése 35-ről 9 százalékra csökkent és a magyar internetezők egyre nagyobb arányban a közösségi felületeken keresztül kezdtek tájékozódni.
A tíz legnépszerűbb hazai online sajtótermék együttes havi látogatottsága 2022 és 2024 között egyharmaddal csökkent.
Feltörekvő streaming és podcast
2024-ben a televíziós háztartások 53 százaléka már hozzáfért valamelyik streamingszolgáltatáshoz. A televíziókészülékek csaknem kétharmada internetképes volt, miközben a televíziós előfizetés nélküli internetkapcsolatok száma 14 százalékkal bővült.
2024 végén már 806 magyar nyelvű podcastcsatorna működött, ami két év alatt 18 százalékos növekedést jelentett.
2024-ben a Google és a Meta már a magyar online reklámpiac mintegy 65 százalékát birtokolta. A hazai kiadók és tartalomszolgáltatók együttes részesedése ennél jóval kisebb.
A hazai folyamatok persze egy szélesebb nemzetközi trendbe illeszkednek: a globális reklámpiac 2025-ben a WARC előrejelzése szerint 8,9 százalékkal, 1,19 ezermilliárd dollárra bővült. A növekedés haszna azonban egyre inkább néhány technológiai óriásvállalatnál koncentrálódik: az Alphabet, a Meta és az Amazon együttesen a Kínán kívüli globális reklámpiac 56,1 százalékát szerezhette meg, mintegy 556,6 milliárd dolláros bevétellel. A WARC becslése szerint a három vállalat 2025 és 2027 között a globális reklámköltések növekményének túlnyomó részét vonzhatja magához, tovább erősítve a digitális hirdetési piac koncentrációját.

