A jelentés szerint a magyar internetezők több mint 80 százaléka 2024-ben is több forrásból tájékozódott, elsősorban közösségi oldalak és online híroldalak segítségével. Ugyanakkor komoly gondot jelent, hogy a felhasználók fele nem ellenőrzi az információk hitelességét, mielőtt megosztja azokat – ez különösen aggasztó az MI-alapú hamisítványok, deepfake-ek és félretájékoztatás terjedése miatt.

A közösségi média térhódítása mellett a jelentés rámutat: a gyermekek képernyőideje a hétvégéken jelentősen nőtt, és a szülők legfőbb félelme továbbra is a cyberbullying és a káros tartalmak jelenléte.

Az audiovizuális piacon tovább nőtt a streamingszolgáltatások szerepe, de ezzel együtt a nemzeti tartalmak háttérbe szorulása is fenyeget. A rádiózás viszont a digitális átállás mellett is stabil: hetente mintegy 7 millióan hallgatnak rádiót Magyarországon.

A nyomtatott és online sajtó visszaszorulóban van, miközben a hirdetési piac öt év után először reálértéken is nőtt – főként a digitális reklámoknak köszönhetően, amelyekből a globális techplatformok már a kétharmadot uralják.

A határon túli magyar közösségek esetében továbbra is kiemelt jelentősége van az anyanyelvű médiaelérésnek, a külhoni válaszadók nagy arányban keresnek fel magyar nyelvű online tartalmakat.