A Professzionális Piackutatók Társasága (PPT) és a Piackutatók Magyar Szövetsége (PMSZ) közös adatgyűjtéséből kiderült, hogy a magyarországi piackutatási iparág 17,1 milliárd forintos bevételt teljesített 2010-ben.
A piackutatási költések világszinten történő növekedése egyedül az olyan kialakulóban lévő piacokra jellemző, mint az ázsiai és a dél-amerikai. A PPT és a PMSZ közös felmérése szerint Magyarországon a piackutatási bevétel három éve nem változott, maradt az évi 17 milliárd.
A nemzetközi átlaghoz hasonlóan, Magyarországon is a belföldi megbízásokból származik a piackutatási összbevétel 82 százaléka. A hazai alvállalkozókkal vagy más, külföldi kutatócégekkel végeztetett munka 5, illetve 9 százalék.
A megbízások majdnem felét, 46 százalékát a termelői szektor adja, ezen belül a 38 százalék az FMCG szektor megrendeléseinek az aránya, ami jóval magasabb a 25 százalékos nemzetközi átlagnál. A piackutatásból származó bevételek 14 százalékát a média, és 12 százalékát a távközlési szektor állja.
A kutatások 82 százaléka kvantitatív volt 2010-ben. A kvalitatív kutatások részesedése 12 százalék, míg az egyéb kutatások, mint a desk research vagy a másodlagos kutatások 6 százalékban jelennek meg.
A megnehezedő eljárások és a közreműködési hajlandóság hiánya miatt 2010-ben 42 százalékra csökkent a személyes megkérdezések aránya, ami 2004-ben még 62 százalék volt. Ez az arány még mindig jóval nagyobb a nemzetközi 13 százalékos átlagnál.
A telefonos kutatások aránya is csökkent a korábbihoz képest, a 2006-os 22 százalékról 15-re. A telefonos kutatások az európai országok közül Svájcban és Németországban a legelterjedtebbek, ahol 46, illetve 39 százalékos a részarány.
Jelentős a lemaradás hazánkban az online kutatások területén, részesedési arányuk 2010-ben 6 százalék volt, amely alig több mint a nemzetközi átlag negyede. Bár a hazai piackutató ügynökségek felkészültek online kutatások lebonyolítására, a megrendelői oldal részéről a módszer újszerűsége miatt nem egyszer ódzkodás volt tapasztalható a kutatás szerint.
