A Független Közmédia Testület (FKT) közzétette az MTI vezérigazgatói pályázatához kapcsolódó szakmai koncepció tartalmi követelményeit és értékelési szempontjait. A dokumentum szerint a leendő vezető egyik legfontosabb feladata a hírügynökség szakmai tekintélyének, hitelességének és a hírszolgáltatás iránti közbizalomnak a helyreállítása, valamint a korábbi politikai függőség megszüntetése lesz.
A testület olyan pályázót keres, aki képes újjászervezni Magyarország független, közszolgálati nemzeti hírügynökségét. Az elvárások szerint az MTI-nek gyors, pontos, megbízható és pártatlan hírszolgáltatással kell az egész társadalmat szolgálnia, miközben a közhatalmat gyakorlók és a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek működését is következetesen ellenőrzi. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a hírügynökségnek azonos szakmai mércét kell alkalmaznia valamennyi politikai szereplővel szemben, és a kormányzattól, a pártoktól, valamint a gazdasági érdekcsoportoktól egyaránt függetlenül kell működnie.
Konkrét garanciákat várnak a politikai függetlenségre
A pályázóknak részletesen be kell mutatniuk, hogyan tárnák fel a korábbi függőségi viszonyokat, miként dokumentálnák és küszöbölnék ki a tartalom-előállítást érintő bel- és külföldi befolyást, illetve milyen mechanizmusokkal akadályoznák meg a későbbi beavatkozási kísérleteket.
A szakmai koncepciónak ki kell térnie a szerkesztői és gazdasági döntések elválasztására, a szerkesztőségi vezetők kiválasztásának és elszámoltathatóságának rendjére, valamint a kifogásolható utasítások bejelentésének és felülvizsgálatának lehetőségére. A testület arra is kíváncsi, hogyan védené a vezérigazgató azokat a munkatársakat, akik szakmai kifogást emelnek, és milyen rendszerességgel ellenőrizné a függetlenségi garanciák érvényesülését.
A közbizalom visszaépítése érdekében a pályázóknak ismertetniük kell a tervezett forrásellenőrzési, szerkesztési, hibajavítási és panaszkezelési rendszert is. Külön kérdésként jelenik meg a tények és vélemények elkülönítése, a források megfelelő megjelölése, valamint a dezinformáció és a mesterségesen előállított megtévesztő tartalmak, köztük a deepfake-ek elleni fellépés.
Önálló digitális stratégia 2030-ig
A szakmai koncepció jelentős része foglalkozik az MTI technológiai és digitális jövőjével. A pályázóknak fel kell vázolniuk, milyen szerepet szánnak a hírügynökségnek abban az információs környezetben, amelyben a hírek egyre nagyobb arányban globális platformokon és mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatásokon keresztül jutnak el a felhasználókhoz.
A terveknek ki kell térniük a szerkesztőségi rendszerek, a tartalomterjesztés és az archívum fejlesztésére, az archívum digitalizálására, valamint az adat- és forrásvédelemre és a kiberbiztonságra. A testület a mesterséges intelligencia és más korszerű technológiák alkalmazására is kíváncsi.
A leendő vezérigazgatónak azt is meg kell határoznia, hogyan válhat az MTI a magyarságot érintő események hiteles referenciaforrásává Magyarországon és külföldön, miközben megőrzi szerkesztői autonómiáját és tartalmai feletti rendelkezési jogát. A digitális stratégia esetében 2030-ig elérendő mérföldköveket és mérhető eredményeket is kérnek.
A fejlesztési elképzelések között szerepel a videós tartalomgyártás és -terjesztés fenntartható modelljének kialakítása, valamint az ingyenes és fizetős hozzáférési lehetőségek bemutatása. A hírügynökségi szolgáltatásoknak emellett a kisebbségek, a nemzetiségek, a fogyatékossággal élő emberek és a nyilvánosságban kevésbé megjelenő társadalmi csoportok szempontjait is integrálniuk kell.
Új társaság, új gazdálkodási modell
A pályázóknak az MTI szervezeti és gazdasági átalakítására is részletes terveket kell készíteniük. A koncepcióban be kell mutatniuk a tervezett szervezeti felépítést, a vezetői felelősségi rendet, a munkatársak kiválasztásának, teljesítményértékelésének és továbbképzésének rendszerét.
Különösen fontos kérdés az önálló MTI Nonprofit Zrt. működési és vagyoni feltételeinek megteremtése. Az új társaságnak a jogszabály alapján történő létrejöttét követően 60 napon belül rendezni kell, hogy a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-től – az új nevén MRTV-től – milyen vagyonelemeket, eszközöket és forrásokat kap meg. A pályázóknak meg kell jelölniük, mely szerkesztőségi és technikai infrastruktúrák, informatikai rendszerek, archívumok, tudósítói hálózatok, védjegyek és szerzői jogok kerüljenek az MTI saját tulajdonába, illetve mely szolgáltatásokat lehetne közösen használni az MRTV-vel.
A gazdasági programnak számszerűsített üzleti tervet is tartalmaznia kell. Ebben a közfinanszírozás és a saját bevételek szerepét, az ingyenes és fizetős hírszolgáltatás lehetséges modelljeit, valamint a hosszú távú pénzügyi fenntarthatóság feltételeit is be kell mutatni. A testület elvárja a beszerzések és szerződések átláthatóságának, a belső ellenőrzésnek és az összeférhetetlenség kezelésének részletes szabályozását is.
A szakmai koncepció időtávja minimum négy év: a 2027-es átmeneti év mellett a 2028–2030 közötti időszakra is konkrét terveket kell készíteni. Utóbbi azért is jelentős, mert az Országgyűlés első alkalommal erre az időszakra fogad majd el hároméves közmédia-költségvetést.
A pontszámok 60 százalékát az írásos pályázat adja
A szakmai koncepció legfeljebb 30 oldalas lehet, és a pályázóknak a testület által meghatározott kérdéssort annak eredeti szerkezetét és számozását követve kell megválaszolniuk. A dokumentum minden értékelési területnél rövid, közép- és hosszú távú célokat, megvalósítási feltételeket, kockázatokat és számonkérhető mérföldköveket vár el.
A kiválasztás összesen 150 pont alapján történik. Ebből 90 pontot az írásos pályázat, 60 pontot pedig a személyes meghallgatás során szerezhetnek meg a jelöltek. A legnagyobb súlyt a helyzetértékelés és a közszolgálati küldetés képviseli: ez az összpontszám 39,3 százalékát teszi ki. Ezen belül a politikai függetlenség programja önmagában 12 százalékos súllyal szerepel.
A második legjelentősebb értékelési terület a digitalizáció, az archívum és az információbiztonság, amely az összpontszám 30 százalékát adja. A gazdálkodás, a szervezet és a vezetési kultúra, valamint a vezetői alkalmasság egyaránt 15,3 százalékos súllyal szerepel.
Az írásos pályázatok értékelése után az FKT rangsort állít fel, amely alapján a két legmagasabb összpontszámot elérő jelölt jut tovább a harmadik fordulóba. A végső döntést megelőzően a testület konzultál az MTI Sajtószakszervezet delegáltjával és a Közszolgálati Tanács elnökével. A két döntős közötti választásról nyílt, egyszerű többségi szavazással határoznak. Ha a testület végül nem a korábbi összesített rangsorban első helyen álló pályázót választja, döntését indokolnia kell.
Borítókép: Az MTI korábbi, 2012 előtti logója.
Címlapkép: Az MTI Naphegy téri székháza (Fotó: Szabo Tamas / Wikimedia)
