Miként használják valójában a magyarok a netet, és milyen eltérések mutatkoznak az egyes generációk között – kérdez rá a Yettel országos, reprezentetív kutatása. Például míg egy klasszikus e-mailben szinte elképzelhetetlen a köszönés elhagyása, a chatfelületeken ez már kevésbé elvárt: a kitöltők közel felének van olyan ismerőse, aki online rögtön a lényegre tér. Ez főként a fiatalokra jellemző, ugyanis a 26 év alattiak kétharmada tapasztalja ezt. A jelenséget részben az okozza, hogy a válaszadók 46 százaléka folyamatos beszélgetésben van az ismerőseivel. Ezzel szemben a 45-65 évesek háromnegyedének kifejezetten fontos az üdvözlés, amely így generációs konfliktusokhoz is vezethet.
Dr. Guld Ádám médiakutató szerint az illemszabályok mindig az adott kor kommunikációjához idomulnak: „Ahogy korábban természetessé vált, hogy egy telefonhívásra vagy egy e-mailre válaszolunk, úgy ma már a chates kommunikációra is kialakultak szabályok. Érdekes módon a kutatás egy látszólagos ellentmondásra is rávilágított: miközben a fiatalok egyre kevésbé tartják fontosnak, hogy egy online beszélgetést köszönéssel indítsanak, addig a mémekre adott reakciót már elvárják és az udvariasság részének tekintik.”
Emojik, mémek és GIF-ek – nem pusztán vicces tartalmak
Az online kommunikáció alapját továbbra is a szöveges üzenetek és a fotók adják, de az emojik, linkek és videók is a többség napi rutinjához tartoznak. A mémek, matricák és GIF-ek használata elsősorban az Y és Z generációkra jellemzőek, főleg a 35 év alattiakra.
„Az ő megélésük szerint egy emoji, GIF vagy mém sokszor gyorsabban és pontosabban fejez ki egy hangulatot vagy reakciót, mint néhány mondat.” Ez a tendencia az Alfa generációnál még erősebb. „A mémek ezért az Alfa generáció számára nem pusztán vicces tartalmak, hanem a csoporthoz tartozás, a közös kulturális utalások és az identitás kifejezésének fontos eszközei" – mondta Dr. Guld Ádám.
A leginkább megosztó műfaj azonban a hangüzenet: a válaszadók csupán 45 százaléka küld ilyet, több mint negyedük pedig soha nem él vele. A médiakutató szerint a hangüzenet a szöveges üzeneteknél jóval közvetlenebb és személyesebb, ugyanakkor nagyobb figyelemráfordítást igényel a befogadótól. A címzettnek ugyanis meg kell hallgatnia az üzenetet, miközben azt nem tudja olyan gyorsan átfutni vagy a számára lényeges részekre rákeresni, mint az írott szövegben. „A kutatások szerint éppen ez a kettősség – a hang személyessége és a befogadás nagyobb időigénye – teszi a hangüzeneteket generációsan és szituációsan is megosztó kommunikációs eszközzé. Miközben az érettebb generációk számára a hangüzenet gyorsabb és természetesebb önkifejezést tesz lehetővé, addig a fiatalok számára inkább a kommunikációs kontroll elvesztését jelenti.”
Másolás vagy újraalkotás?
A válaszadók 65 százaléka használ mémet a beszélgetéseiben. A kitöltőknek kicsit több, mint fele ért egyet azzal, hogy egy vizuális elem néha többet mond egy mondatnál, közel ugyanennyien pedig gyakran küldenek külön magyarázat nélkül képeket vagy videókat (a 18-26 éveseknek a kétharmada). A válaszadók negyedének van olyan ismerőse, akivel kizárólag ilyen tartalmakkal tartja a kapcsolatot, ez viszont az 54 év felettiek többségére egyáltalán nem igaz. A mémeket a kitöltők fele változtatás nélkül küldi tovább, de akadnak kreatívabb megoldások is: minden ötödik válaszadó készített már saját mémet.
„A humor mindig megrajzol társadalmi határokat annak mentén, hogy ki érti azt és ki nem. A mémek esetében ezek a határok néha generációk, néha online közösségek, máskor közös médiaélmények mentén alakulnak ki. Az Alfa generáció számára az AI tartalmak egyre inkább a hétköznapi online környezet részét jelentik. Mivel ők már egy mesterséges intelligenciával átszőtt digitális ökoszisztémában nőnek fel, számukra kevésbé az a kérdés, hogy egy mém ember vagy algoritmus alkotása-e, sokkal inkább az a fontos, hogy szórakoztató, érthető és megosztásra érdemes legyen” – tette hozzá a médiakutató.
A kutatásról
A kutatásban szereplő mémek kiválasztása szakértők bevonásával történt. A cél az volt, hogy a vizsgálatba olyan példák kerüljenek, amelyek a lehető legjobban reprezentálják a hazai online mémkultúra sokszínűségét. A válogatás során több szempontot is figyelembe vettünk, többek között az adott mém ismertségét, aktualitását, megjelenésének időpontját, valamint azt, hogy milyen mértékben vált a szélesebb online közösségek által ismert kulturális referenciává. Fontos szempont volt az is, hogy a kutatás szándékosan nem foglalkozott politikai témájú mémekkel, így kizárólag a mindennapi online kommunikációban megjelenő, politikától független mémkultúrát vizsgáltuk. A mémek kizárólag a kutatás tárgyának azonosítását szolgálták. Ez a témában az első, nyilvánosan hozzáférhető országos, reprezentatív kutatás Magyarországon.
A kutatás 1027 fő megkérdezésével zajlott 2026. július 24. és 2026. július 27. között az Instant Research felületén. A minta reprezentatív a 18-65 éves magyar internetező lakosságra nem, kor, településtípus és régió mentén.
Mém alatt minden olyan internetes képet, videót vagy egyéb tartalmat értünk, amelyet humoros, ironikus vagy kulturális üzenete miatt osztanak meg egymással a felhasználók.
