A környezettel kapcsolatos fontos ügyek edukációját nem lehet elég korán kezdeni. A Planet Budapest épp ezért a8–14 éves korosztályt megszólítva próbálta meg a számukra szabott formátumokkal felhívni figyelmüket a generációkon átívelő problémákra. A budapesti Vasúttörténeti Emlék parkban tavasszal öt héten keresztül volt ingyenesen látogatható a Planet Budapest, amelyet megálmodói szimplán csak „fenntarthatósági élményparkként” definiáltak.
A rendezvény négy különálló programja egyetlen köz ponti kérdés köré szerveződött: miként formálhatjuk közös jövőnket úgy, hogy közben ne csökkentsük az utánunk érkező generációk lehetőségeit. A fenntarthatóság összetett kérdéskörét a szervezők élményalapú, játékos tanulási formákon keresztül tették érthetővé és átélhetővé a fiatalabb korosztálynak, szoros együttműködésben számos reklámos és filmipari alkotóival.

A Heroes formátum vezető designere Törőcsik Ambrus, a 1111 Crew alapítója volt, aki többek között olyan film produkciókban dolgozott, mint Török Ferenc Senki szigete, Lőrincz Nándor és Nagy Bálint Legjobb tudomásom szerint, valamint Szabó Mátyás Látom, amit látsz című filmjei. Az art director szerepét Emil Goodman töltötte be, aki többek között Azahriah zenei produkcióiban is közreműködött.
A Planet Ride vizuális rendezéséért Menzkie felelt, akinek nevéhez számos nemzetközi és hazai reklámfilm kötődik, például az RTL Station ID kampánya, a Toyota párizsi olimpiai szponzori szpotja, a McDonald’s/Rácz Jenő kampány, valamint a Magyar Borok imázsfilmje.
Az idén immár harmadik alkalommal megrendezett esemény egyik fő pillére az ötnapos Planet Expo szakkiállítás volt, amely a fenntarthatóságban élenjáró cégeknek biztosított találkozási és bemutatkozási fórumot. Emellett a családokat és a nagyközönséget a Planet Ride, Explorers és Heroes interaktív terei fogadták, amelyekben előre meghirdetett időpontokban indultak a túrák.
A Planet Budapest saját zenei világgal is rendelkezett: a rendezvény hivatalos klipjét és zenéjét Fehér Balázs, Titusz és Premecz Mátyás jegyzi, akik a Planet Ride zenei anyagáért is feleltek. A Planet Heroes hangzásvilágát és zenéjét pedig iamyank alkotta meg.
„A Planet Budapest felismerése és koncepciója két világ – a »szórakoztató«ipar és a fenntarthatóság – találkozása. Egyedi történetekkel, játékokkal, zenével és filmmel felkelti az érdeklődést, bevon, cselekvésre ösztönöz. Ugyanakkor a változáshoz, alkalmazkodáshoz szükséges tudást tárja elénk, valódi megoldásokat ad, és új kulturális normákat hoz létre, hogy az ismeretből cselekvés legyen. Az emberek arra reagálnak, amit éreznek, arra emlékeznek, amit átélnek, és azt választják szívesen, amit szeretnek” – magyarázza Vekkel László, a rendezvény fenntarthatósági kommunikációs szakértője.

Ez a megközelítés érzelmi bevonódást hoz létre, miközben a természetes kíváncsiságra épít. Kulturálisan releváns, a hétköznapi ember nyelvén szól, és képes minden cél csoport számára kapcsolódási pontot teremteni – a gyerekektől az idősekig, a családoktól a vállalatokig. „Mindez pedig hosszú távon azért működik, mert a társas tanulás mechanizmusára épít. Az emberek nem attól változtatnak a viselkedésükön, hogy információval bombázzuk őket, vagy felszólítjuk a változásra, hanem attól, hogy látják: mások már másképp élnek és cselekszenek” – mutat rá a szakember.
Generációra szabott, de mindenki által felfogható élmények
A Ride nevű attrakció látványos, részletesen kidolgozott, több állomásos séta volt filmes díszletek között, ütősen megkomponált audiovizuális tartalmakkal. A belépéskor a gyerekek gyorstalpalót kaptak az emberiség történelméről az ipari forradalom után, megismerhették a tömegtermelés és a kényelmi megoldások hátulütőit és melléktermékeit. A séta előrehaladtával egyre több sokkoló ténnyel találkoztak a mikroműanyagoktól kezdve a légszennyezettségen át az űrszemétig, és külön állomás mutatta be az online tér veszélyeit és a dezinformációk hatalmát. A végén, némi katarzissal, a kiút lehetőségeit is elmesélték nekik: milyen döntéseket kell hozniuk, hogy a jövő élhető maradjon.
A Planet Heroes résztvevői egy történet aktív szereplőivé váltak: színészek segítségével, együtt kellett szembenézniük a jövőre nagy veszélyt jelentő „Szuper fogyasztóval”, és meg kellett állítaniuk a térhódítását. Interaktív kihívásokban közösen hoztak döntéseket, és a történet végét is ők alakították, ezáltal érzelmileg is bevonódva és elköteleződve. A rendezők ezzel a nagyjából egyórás „színdarabbal” a közösségi összefogás értékére világítottak rá, és ösztönözték a változás kezdeményezését.

A PLANET BUDAPEST EGY HÉTSZINTŰ TANULÁSI MODELLRE ÉPÜLT:
- Élményalapú viselkedésformálás, ahol a kioktatás helyett a tapasztalás áll a fókuszban.
- Pozitív narratíva: a fenntarthatóság sokkal inkább lehetőség, mint korlát.
- Közérthetőség: a tudás bárki számára befogadható legyen.
- Kulturális relevancia: a folyamatokat a saját valóságunkba, kultúrkörünkbe ágyazva értjük meg legjobban.
- Közösségi tanulás: a változás társas folyamat.
- Rendszerszintű megközelítés: az egyéni döntéseink összefüggenek a nagyobb léptékű (társadalmi, gazdasági) változásokkal, és ez a másik irányba is működik.
- Hozzáférhetőség: bárki lehet tudatosabb, figyelmesebb, és ehhez mindenkinek meg kell kapnia a támogatást.
A Planet Explorers pedig egy tizenkét témaszigetre épülő interaktív élménytér és kiállítás volt, ahol a látogatók játékos formában fedezhették fel a fenntarthatóság különböző dimenzióit – az élelmiszertől az energián, a hulladékon és a digitális lábnyomon át egészen a közösségi cselekvésig. Az idei rendezvény mindezek mellett a 2025-ben Planet Lens néven megrendezett 10. jubileumi Nemzetközi Természetfotó- és Filmfesztivál döntős pályaműveiből álló válogatással várta a látogatókat.
Vekkel László szerint a változás nem mindig hangos. „Néha csak annyi történik, hogy valaki másképp dönt – és ez elég ahhoz, hogy ezt más is észrevegye, majd tovább vigye. Tisztában vagyunk vele, hogy egyedül nem lehet megváltoztatni az egész világot. De lehet példát mutatni. A rendezvény több tízezer látogatót fogadott, a valódi hatása pedig most kezdődik: abban, ahogyan mindazok, akik részesei voltak, továbbadják az élményt. Ahogyan egy döntésből minta lesz, egy mintából pedig újabb döntések születnek – gyerekeknél, szülőknél, közösségekben, végső soron az egész társadalomban.”
A cikk először nyomtatásban, a Kreatív 2026 / 3-4. számában jelent meg.

