A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata szerint az áruház - 2006. június 1. és 2014. december 31. között - a nem élelmiszer jellegű termékek beszállítóinak mintegy háromnegyedétől egyedi, százalékos mértékű, forgalomtól független, az átvett teljes nettó áruértékre vetített utólagos árkedvezmény-támogatási díjat kért azért, hogy az érintett vállalkozás bekerülhessen vagy bennmaradhasson az Auchan árukészletébe. 

A GVH azonban nem talált olyan szolgáltatást, melynek ellentételezésére szolgálhatott volna az utólagos árkedvezmény-támogatás.

A kereskedelmi törvény tiltja, hogy egy kereskedő egyoldalúan díjat számítson fel a beszállítóinak azért, hogy a kereskedői beszállító listára, illetve termékeik az árukészletbe kerüljenek, továbbá nem szabhat ki díjat más, a beszállító által nem igényelt szolgáltatásért sem. A bírság kiszabásakor a Versenyhivatal az Auchan utólagos árkedvezmény-támogatásból elért nettó forgalmából indult ki.

Súlyosbító körülményként értékelte a hivatal, hogy az Auchan változatlanul folytatta jogsértő magatartását az után is, hogy a GVH nyilvánosságra hozta a 2012-ben hasonló okokkal bírságolt Spar ügyét is. Enyhítő körülménynek számított, hogy a beszállítók egy része (átlagosan 44%) kis- és középvállalkozás volt, akik nem tekinthetőek kiszolgáltatott piaci szereplőknek. A GVH mindezek után 1.061.300.000 forintos bírságot szabott ki az áruházláncra.