hirdetés
Share on Tumblr

Az állam a médiapiacon 2012-ben

Az állam 2012-ben több mint 11 milliárdnyi médiavásárlási közbeszerzésben hirdetett eredményt, a közbeszerzési piac pedig látványosan koncentrálódott. Az állam hirdetési pénzei idén is többnyire Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségeinél landoltak. 

hirdetés

Tavaly év végén azt írtuk, hogy 2011 a nagy lenyúlások éve volt, 2012 Simicska Lajos éve lesz a magyar reklám- és médiapiacon, és sajnos ezzel a jóslással nem lehetett volna túl nagyot tévedni. Már a 2011-es tendenciákból is az látszódott, hogy a Fidesz-körüli gazdasági hátország fontos szereplői, Simicska mellett Nyerges Zsolt, valamint Fonyó Károly és Liszkay Gábor olyan médiaportfoliót birtokolnak közösen, amellyel az állami hirdetések piacán is számolni kell. Mivel a tavalyi adatokat csak idén tudtuk feldolgozni, ezért 2012-ben vált számszerűvé mindaz, amiről korábban csak sejtéseink voltak. Az állam javarészt az általuk tulajdonolt médiaportfoliónál költötte arányaiban a legtöbbet, a közterületi és a rádiós piacon pedig az arányok olyan mértékben borultak fel, hogy ki lehet jelenteni: a piac nyílt torzításáról van szó, amelynek hosszú távú következménye akár az is lehet, hogy ezek a vállalkozások monopol, illetve oligopol helyzetbe is kerülhetnek az állami hirdetések miatt. Négyük médiaportfoliója számításaink szerint 2011-ben 25,7 milliárdos forgalom mellett 3,75 milliárd forintos nyereséget termelt.

Az állami szektor súlya tovább nőtt

Igaz, hogy az állam magához képest még mindig le van maradva a 2008-as csúcsévtől, amikor listaáron majdnem 25 milliárdot költött a médiavásárlásra, de eközben a reklámpiac is jelentősen csökkent, tehát az állami hirdetések médiapiaci súlya nőtt, és bár a 2012-es év teljes adatait még nem tudjuk, az első háromnegyed év (2012. január-szeptember) alapján az látszik, hogy a tíz legnagyobb állami hirdető közel 16 százalékkal költött többet, mint 2011 azonos időszakában, miközben a teljes piac 3,6 százalékkal tovább csökkent. Az állami hirdetések aránya a teljes piacon belül (csak a tíz legnagyobb állami költőt figyelembe véve) így 2011-ben 2,1, idén pedig már 2,5 százalékos.

A közbeszerzések koncentrálódnak

Az állam hirdetésre szánt pénzeit közbeszerzéseken kiválasztott ügynökségek költik el. Az általunk összeállított, adatbázis szerint 2008 és 2012 közötti öt évben a közbeszerzési piac jelentősen koncentrálódott mind az induló, mind pedig a nyertes ügynökségeket tekintve. December 7-én a Transparency International és a Telenor által szervezett Átláccó Fesztiválon már bemutattunk néhány számot, most írásban is megtesszük. Csak az extremitásokat emeljük most ki [az adatbázis csak a médiavásárlást (is) tartalmazó közbeszerzésekre vonatkozik, amelyet a Közbeszerzési Értesítő, a Kreatív Online archívuma és a K-Monitor archívuma alapján állítottunk össze és frissítjük folyamatosan].

2009-ben egy médiavásárlásra kiírt közbeszerzésen átlagban 3,6 ügynökség indult, 2012-ben viszont már csak 1,9 cég (19 általunk vizsgált médiavásárlási közbeszerzésből 11-nél volt egyetlen induló!), tehát a verseny, úgy látszik, csökken. Megjegyezzük, hogy az 1,9-es átlagot nagyban megdobja a Főtáv Zrt. tendere, amelyen 9 ügynökség/konzorcium indult, ha ezt nem számoljuk, akkor az átlag 1,4-re zuhan. Az egy ügynökség által megnyert médiavásárlási közbeszerzések darabszámát és teljes összegét tekintve pedig nagyon erős koncentrációról beszélhetünk. Míg 2009-ben darabszámban legtöbb közbeszerzést elnyerő ügynökség részesedése mindössze 20 százalékot tett ki, addig 2011-ben ez az arány 46 százalék, idén pedig már 55 százalék, két ügynökség esetén pedig 77 százalék volt. Tehát 2012-ben az összes médiás közbeszerzés több mint háromnegyedét két ügynökség nyerte meg.

Az egy ügynökség által kezelt teljes összegben nagyjából hasonló a helyzet. 2008-ban és 2009-ben az egy ügynökség által kezelt pénzösszeg legnagyobb aránya 33 és 36 százalék volt, 2011-ben a Vivaki vitte a teljes összeg 63 százalékát (Államadósság Kezelő Központ 2,25 milliárd, Szerencsejáték 3,5 milliárd, MVM 700 millió), 2012-ben eddig a legnagyobb arány közel 49 százalék. Vagyis a 2012-ben az állami szektor közbeszerzésen kiosztott teljes médiavásárlási összeg közel a felét egy ügynökség kezeli. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) augusztus végén kiírt, 1,9 milliárdos médiavásárlási tenderén még nem született eredmény, ez majd módosíthatja az arányokat.

Az IMG idén több mint 5 milliárdnyi közbeszerzést nyert eddig meg. Az ügynökség idei legnagyobb tendernyerései: Magyar Turizmus Zrt. belföldi kampány 1,575 milliárd, Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 1,5 milliárd, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv 1 milliárd, Miniszterelnökség rendes+IMF-kampány 734 millió. A második legtöbb közbeszerzés-győzelemben érdekelt ügynökség a Bell & Partners volt. Az Agrármarketing Centrum (AMC) év eleji, 2,1 milliárdos keretösszegű médiatenderét ugyan a Bell & Partners nyerte meg, viszont az AMC státusza jelenleg inog. Mindenesetre mi ezzel a 2,1 milliárddal is számoltunk az adatgyűjtés során, így ők 3,4 milliárdnyi médiás közbeszerzés elnyerésében voltak érdekeltek, mivel volt, amelyen konzorciális partnerként indultak. Ha az IMG és a Bell & Partners által kezelt összeget összeadjuk, akkor az idén eredménnyel zárult médiavásárlási közbeszerzések teljes összegének közel 80 százalékát nyerte ez a két ügynökség.

2012-ben - a közbeszerzési értesítőben található információk szerint, cikkünk megjelenéséig - nagy médiatenderen még két cég volt eredményes: a Magyar Posta nettó 1 milliárd 138 millió forintos megbízását a cég korábbi partnere, az Initiative nyerte el ismét. A Magyar Turizmus májusban kihirdetett, fent említett tenderének külföldi médiafeladatok ellátására vonatkozó 1,575 milliárdos részét pedig az MEC (korábbi nevén Mediaedge:cia) nyerte el.

Mindenhol ugyanazok

Idén nekiláttunk a Kantar Media listaáras adataiból kiindulva, hogy 2002 és 2012 között az állam mely médiatulajdonosoknál költötte el a hirdetési pénzeket. 2012-ben a közterületi és a rádiós piacot befejeztük, segítettünk a Corvinus Korrupciókutató Központjának elemzésében és a nyomtatott sajtópiacra vonatkozó állításainak elkészítésében, és várhatólag még idén elkészül a nyomtatott sajtóról szóló saját analízisünk is.

Közterület

2012 első félévében a Kantar Media listaáras adatai alapján az állami szektor a következőképpen költött közterületen: a teljes összeg 69 százaléka a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt tulajdonában lévő Publimonthoz ment, 11 százaléka a Fonyó Károly résztulajdonában álló Euro-AWK-hoz és további 8 százaléka az IMG médiaügynökségben is kisebbségi tulajdonosi részesedéssel rendelkező Somogyi Miklós cégéhez, a Mediacontacthoz. A közterületi piac továbbra is legnagyobb szereplőjének, az osztrák Raiffeisen-csoporthoz tartozó Epamediának összesen 4 százaléknyi jutott az állami szektor közterületi hirdetési pénzeiből. A közterületi piacon így 2012-ben a Fidesz gazdasági hátországának tartott üzletembereknél az állami hirdetési pénzek 80 százaléka landolt. Ha a kormányváltás óta eltelt két és fél évet számoljuk, akkor ez az arány 77 százalék, és ebben nincs benne a Simicska érdekeltségű Mahir Cityposter, amelyet a Kantar Media nem mér, de állami hirdetések ezen a felületen is bőségesen megjelentek.

Rádió

A rádiós piacon ugyanilyen arányokról tudtunk beszámolni az idei első féléves Kantar-adatok alapján. Itt azt találtuk, hogy a Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Class FM idei részesedése 59 százalékos volt, míg a szintén Nyergeshez áttételesen köthető, idén év elején induló Music FM-é 19 százalékos volt. A Liszkay-érdekeltségű Lánchíd Rádió nem szerepel a Kantar adatbázisában, de ezen a rádión is futottak állami hirdetések. Eközben a piac második legnagyobb szereplője, az azóta megszűnt, szocialista kötődésűnek mondott Neo FM 2012 első félévében 0,5 százalékos részesedést szerzett az állami hirdetésekből. A kormányváltás óta a Class FM részesedése 66 százalékos, a Music FM-é 6 százalékos, így a kormányközeli üzletemberek érdekeltségéhez tartozó rádiók együttes részesedése a kormányváltás után 72 százalékos.

Nyomtatott sajtó

A nyomtatott sajtó piacán egyelőre csak a 2012 első féléves adatokból tudunk dolgozni. Listaáron az első négy legtöbb állami hirdetésben részesülő lap Fidesz-közeli üzletemberek tulajdonában van. A Fonyó Károly tulajdonába tartozó Metropol 44 százalékos részesedéssel bír, a Liszkay-Simicska érdekeltségű Magyar Nemzet 17 százalékossal, a Nyerges-Liszkay érdekeltségű Heti Válasz 5, míg a Széles Gábor üzletember tulajdonába tartozó Magyar Hírlap szintén 5 százaléknyit kapott az állami hirdetésekből. A kormány politikáját többnyire támogató, Vitézy Tamás érdekeltségébe tartozó Helyi Témát, valamint a jobboldali Demokratát a Kantar nem számolja.  A Kantar adatbázisában szereplő másik 125 lap kapta a maradék 29 százalékot. A szocialista kötődésű, de a nyomtatott politikai napilapok piacán továbbra is legnagyobb Népszabadságba listaáron összesen 1,5 százaléknyi állami hirdetés ment, a Hvg hetilapba pedig 0,4 százaléknyi. A baloldali kötődésű Népszava, a 168 Óra hetilap és a liberális Magyar Narancs részesedése az állami hirdetésekből alig rugaszkodik el a 0 százaléktól. Így a kormányközelinek tekinthető nyomtatott sajtótermékek összrészesedése az állami hirdetésekből 2012 első félévében 71 százalékos volt.

Az állam ebben a három médiatípusban 2012 első félévében összesen 5,7 milliárd forintot költött el listaáron. Ebből a kormányközelinek nevezhető üzletemberek érdekeltségébe tartozó médiavállalkozásoknál az állam 4,3 milliárd forintot költött el, amely 75 százalékos részesedést jelent a három médiatípust együttesen vizsgálva.

Összegzés

Az idei évben cikksorozatban számoltunk be az állami szektor magyar média- és reklámpiacon betöltött egyre növekvő szerepéről, a közbeszerzések koncentrációjáról, az állami hirdetési pénzek elosztásáról. Elemzéseink során arra jutottunk, hogy az állami hirdetők, és azok közbeszerzés során kiválasztott médiaügynökségei többségében a kormányközeli üzletemberek médiavállalkozásait részesítik előnyben, és többször rámutattunk arra is, hogy ez nem csupán aránytalan, a kereskedelmi hirdetők logikájával ellentétes folyamat, hanem arra is, hogy számos esetben igazolhatatlan, a piac által elfogadott, hivatalos elérési, hallgatottsági, olvasottsági adatok ismeretében indokolatlan költésekről beszélünk. Ez felveti annak gyanúját, hogy az állami hirdetések elköltése mögött központilag irányított politika húzódik meg, amelynek a reklám- és médiapiac elhúzódó válságát figyelembe véve a teljes piacra is hatása lesz majd. A csökkenő reklámpiacon ugyanis az állam hirdetési gyakorlata alapvetően befolyásolhatja a piac működését és olyan erőviszonyokat alakíthat ki, amelyeket egy esetleges kormányváltás után már nem lehet törvényesen, a piac logikájának újra becsületet adva helyrehozni. 

A továbbiakban pedig azt nézzük meg az Átlátszóval közösen, hogy a 2010-es kormányváltás óta kik-milyen szerepet játszottak, játszanak a médiapiac alakításában.


 

A Nemzeti Együttműködés Médiarendszerének Arcképcsarnoka

Kibogozhatatlanul összetett médiabirodalom, kusza tulajdonosi és személyi viszonyok – nem könnyű követni, átlátni szinte lehetetlen. Mi most segítünk rendet vágni, bemutatjuk, hogy ki kicsoda ebben a rendszerben, mi köze mindennek az állam foglyul ejtéséhez (state capture), és mindjárt világos lesz, miért mennek oda az állami hirdetési és gyártási pénzek a médiapiacon, ahova. Az Átlátszó és a Kreatív Online közös cikke.

Az Átlátszón publikált Nemzeti Együttműködés Rendszerének Ki-Kicsodája után felmerült, hogy a magyar médiapiacon is érdemes lenne bemutatni a személyi összefüggéseket. Ennek legfőbb oka, hogy az állam és a kormány soha korábban nem tapasztalt mértékben avatkozik bele a média- és reklámpiac erőviszonyaiba. A törvények módosításával, a közbeszerzések vitatható lefolytatásával, esetenként megkerülési szándékával, és mint az egyik legnagyobb hirdetői szektor, a hirdetési pénzek bizonyítottan aránytalan elosztásával számos ponton mutatható ki az állam és a kormányzat piactorzító szándéka. Ez utóbbi elsősorban a közterületi-, a rádiós- és a nyomtatott sajtópiacon egyértelmű, pont azokban a médiapiaci szegmensekben, ahol a Fidesz-közelinek mondott üzletemberek médiapiaci érdekeltségeinek jelentős része található.

A magyar reklám- és médiapiacon kisebb-nagyobb befolyással rendelkező, a Fideszhez és annak gazdasági holdudvarához köthető személyek alapvetően három csoportba oszthatók: az államapparátuson, állami cégeken belül funkcióval rendelkezőkre, a cégtulajdonosokra, valamint a cégek aláírási jogkörrel bíró menedzsmentjére. A két utóbbi csoportba olyan személyek tartoznak, akik piaci vállalkozásokban érdekeltek, így felmerülhet, hogy mennyire számítanak közszereplőknek? Mivel a törvények nem fogalmazzák meg világosan, kik számítanak Magyarországon közszereplőnek, ezért mi a Főszerkesztők Fórumának irányelvét tartjuk követendőnek: a politikai döntéshozókon kívül közszereplőnek tekintjük a munkájukat a nyilvánosság előtt végző üzletembereket, illetve azon cégek képviselőit, mely cégek közbeszerzésekben érdekeltek, az adófizetők pénzével kapcsolatos tranzakciókban vesznek részt.

A felsorolt személyek egy része más vállalkozásokban is érdekelt, cégbirodalmuk nem csak a médiapiacra terjed ki. Ezekben az esetekben (például Simicska Lajos vagy Nyerges Zsolt) egyéb vállalkozásaikra nem térünk ki, ezekről az Átlátszó már több cikkben is beszámolt. Csak olyan személyekről írunk, akiknek szerepe, tisztsége, netán rokoni szála – a nyilvánosság számára is elérhető forrásokból is - egyértelműen bizonyítható, így több olyan emberről is le kellett mondanunk, kikről pusztán szóbeszéd terjeng a reklám- és médiapiacon, viszont szerepüket, személyes kapcsolataikat nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítanunk.

Fazekas Csaba: A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó televíziós gyártócég, a Hung-Ister Zrt. jelenlegi vezérigazgatója mindössze három hónapig volt a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója, de jelentős tévés múlttal rendelkezik. Korábban a Hír TV vezérigazgatója volt, dolgozott az HBO produkciós igazgatójaként és egy ideig ő volt a Hungexpo Reklám Rt. elnök-vezérigazgatója is. A televíziós műsorgyártó-piacon az elmúlt években piacvezetővé előlépett Hung-Ister legnagyobb megrendelője ma az MTVA és a Szerencsejáték Zrt.

Fonyó Károly: „Kemény, de korrekt, német típusú üzletember” – jellemezte őt még nyáron az egyik médiapiaci szereplő, aki igazán nagy játékossá a Metropol nevű ingyenes napilap tavalyi felvásárlásával vált, noha a Simicska-Nyerges-féle médiabirodalom fő stratégájaként már korábban is elismert volt. A Metropol mellett hosszú ideje az Euro AWK nevű közterületi cég kisebbségi tulajdonosa, továbbá a Simicska-érdekeltségbe tartozó Mahir Cityposter vezető tisztségviselője. Számításaink szerint Fonyó médiacégein keresztül a 2011-es eredményeket figyelembe véve körülbelül 490 millió forint nyereséget vett ki. A cégadatokban korábban Karl Fonyóként is szereplő üzletember szenvedélyes és kifejezetten sikeres vitorlázó (mint látni fogjuk, ez többekről is elmondható), a Magyar Vitorlás Szövetség elnökségi tagja, emellett az MKB Veszprém kézilabdacsapatának elnökségi tagja is.

Győri Tibor: A Hung-Ister Zrt. igazgatósági tagsága után előbb miniszterelnöki tanácsadó, majd „Orbán személye körüli” államtitkár lett. A pletykák szerint Simicska Lajos vitte be a Fideszbe a kilencvenes évek elején, később a Mahir Lapkiadó elnöke, majd a Mahir Rt. vezérigazgatója lett, ezután a Fideszben Orbán tanácsadója lett, vezette a párt gazdasági tanácsadó testületét, de szerepet vállalt a Nézőpont Intézet létrehozásában is.

Habony Árpád: Az egykori bútorrestaurátor 2002-ben tűnt fel a Fidesz közelében, részt vett Schmitt Pál főpolgármesteri kampányában, majd Deutsch Tamás ajánlására a párt vezetősége mellett kezdett el dolgozni. Orbán Viktor imázsának újjáépítését tekintette feladatának, az öltözködéstől kezdve a beszédstíluson át az új kommunikációs csatornák használatáig, végül 2004-re már aktívan részt vett a Fidesz akcióiban. Habony azóta is a miniszterelnök tanácsadója, de 2005 és 2006 között a Nézőpont Intézet ügyvezetője is volt. Egyes információk szerint ő lehet az összekötő a kabinet és a kormányzattól milliárdos kutatási megrendeléseket elnyerő Századvég Alapítvány között. Habony testvéréé volt a Brand Lab Kft., amely előszerződést kötött a Marslakók című sorozatra az MTVA-val és amelyet később Jáksó László megvásárolt.

Kovács István: 1998 óta a Mahir Cityposter ügyvezetője, a cégadatokban Fonyó Károllyal párban szerepel ügyvezetőként, de ő vezeti a Mahir-Pro Aurum tulajdonú Budamédia közterületi céget is.

Liszkay Gábor: A jogászból lett főszerkesztőnek a következő médiavállalkozások tartoznak az érdekeltségébe: a Simicska Lajos kapcsolt vállalkozásaival közösen tulajdonolt Magyar Nemzet és Hír Tv, valamint a Nyergessel közösen vitt Lánchíd Rádió, de a B-Reklám nevű cégen keresztül, melyen keresztül annak idején Simicska privatizálta a Magyar Hirdetőt (Mahir), a Mahir cégcsoportban is van résztulajdonosi befolyása. A Magyar Nemzetbe és a Lánchíd Rádióba úgy mennek állami hirdetések, hogy független olvasottsági, elérési adatok a piac számára nem állnak rendelkezésre. Számításaink szerint 2011-ben 307 millió forintot vett ki a médiavállalkozásaiból.

Nagy Ajtony Csaba: 2010 novemberében lépett az ügyvéd a magyar médiapiac porondjára, amikor az alkotmánybíróvá választott Stumpf István eladta a részesedését az Infocenterben. Dr. Nagy továbbá a Nyerges tulajdonába tartozó Advenio Zrt. igazgatósági tagja is. Ugyanakkor ügyvédként korábban képviselte a Mahirt és a Hír Tv-t is, 2005-től a Pro-Aurum Zrt. felügyelőbizottsági tagja.

Nyerges Zsolt: A médiapiacon viszonylag későn, de még épp időben, a kormányváltást megelőzően beérő üzletember, 2011-ben 543 milliós tiszta haszonnal, melyből 500 milliót kizárólag a Simicskával párban tulajdonolt, és a közterületi piacon az állam által 70 százalékban favorizált Publimontból vett ki. Az első milliárdját malomipari üzlettel szerző Nyerges leglátványosabb médiapiaci antréja az Advenio Zrt.-n keresztül a Class FM befuttatása a 2009-es, botrányos rádiós frekvenciapályázaton, a kormányváltás óta pedig a rádióba listaáron közel 2,9 milliárd állami hirdetési pénz ment. A rádiós piacon az érdekeltségébe tartozik még a Lánchíd Rádió, valamint az is bizonyított, hogy a Music FM léte sem teljesen független tőle. A Fellegi Tamástól „megörökölt” Infocenteren keresztül ott van a Heti Válasz mögött, de próbálkozott az RTL Klubnál és annak gyártócégénél, az IKO-nál is tulajdonvásárlással (végül nem sikerült), rövid ideig még az RTL Klub igazgatótanácsi tagjai is volt.

Patonai Péter: Az első Orbán-kormány idején a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója. Noha politikához közeli szerepet azóta nem vállalt, 2010 júliusában többségi tulajdonrészt szerzett a közbeszerzéseken rendkívül sikeres Inter Media Groupban (IMG), amely 2011-ben már 261 millió forintos nyereséget termelt neki, illetve tulajdonostársának, Somogyi Miklósnak, az Magyar Közterületi Média Szövetség (MKMSZ) elnökének.  Patonai továbbá tulajdonosa az A38 Hajót üzemeltető Zászlóshajó Kft.-nek is a Tramite nevű cégen keresztül. 2011 májusáig a Tramite-nak egy bizonyos Shakewell Entertainment nevű offshore cég volt a tulajdonosa (azóta Patonaié), a vállalkozás kézbesítési megbízottja pedig az a Dr. Gajdos Róbert volt, aki ma a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

Schváb Zoltán: Látszólag szürke eminenciásnak tűnik a Közgép egykori építési, tervezési és vasúti igazgatója, de a ma már a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkáraként tevékenykedő funkcionáriusnak köszönheti a közterületi piac a Közlekedési Törvény 2010 év végi módosítását, ahogy ezt többen is megerősítették, ugyanis az MKMSZ részéről többen is vele tárgyaltak. A közterületi reklámpiacot jelentősen átalakító, az ESMA-t például teljesen ellehetetlenítő törvénymódosítás a state capture egyik klasszikus, kifejlett példánya.

Simicska Lajos: Nyerges Zsolt mellett a jobboldali médiabirodalom másik fő pólusa. A Közgép és 2011 október vége óta az Euro Publicity tulajdonosa. A Mahir Zrt. vezérigazgatója, és a médiaholdingban a Magyar Nemzetet kiadó Nemzet Lap- és Könyvkiadóval közösen tulajdonolt B-Reklám Kft.-n keresztül ötven százaléknyi tulajdonrésze van. A Mahir Zrt. ötven százalékos tulajdonosa a Mahir Cityposternek, de a Pro Aurum Zrt.-n és a Neo-Met Kft.-n keresztül résztulajdonosa a Publimont-nak és az A Plakátnak, és Simicska a Pro Aurumon keresztül pedig résztulajdonosa a Hír Televíziónak és a Magyar Nemzetnek.

Somogyi Miklós: Bár november elején lemondott a médiavásárlási közbeszerzéseken rendkívül sikeres, az általa elmondottak alapján „hobbiból alapított” Inter Media Group (IMG) ügyvezetői pozíciójáról, kisebbségi tulajdonrészét megtartotta a cégben, továbbá a Copthorne nevű offshore cégen keresztül társtulajdonosa a Mediacontact nevű, elsősorban az utcabútor-piacon és a Balaton-környékén fontos plakátcégében és az IMG-n keresztül a helyi rádiók értékesítését végző Adversiumban. A mérnök végzettségű szakember 2010 júniusa óta az MKMSZ elnöke, ebben a minősében a Közlekedési Törvény közterületi piacot torzító módosításához és végrehajtási rendeletéhez fűződően meglehetősen szűkszavú és kiváró kommunikációt végzett. Az üzletember több szlovákiai nagyvárosban épített reklámok közzétételére alkalmas buszmegállókat, ezeket később eladta az Euro AWK-nak. 2010 nyarától továbbá a CEMP-től megvásárolt optimalizáló cég, az Adverter tulajdonosa is. Szenvedélye a vitorlázás.

Széles Gábor: A Videoton Holding tulajdonosa 2005 januárjában alapította meg az Echo Tv-t működtető ECHO Hungária Tv Zrt.-t, majd 2006-ban megvette a Magyar Hírlapot is – ezzel a lap irányultsága is jobboldali fordulatot vett. A Napi Gazdaság 2012-ben a 9. leggazdagabb magyarként mutatta be, 79 milliárd forintos vagyonával.

Tóth Marianna: Pályafutásának első ismert színhelye a Magyar Hitel Bank, ahol a HVG egy 2003-as cikke szerint a Fidesz-közeli cégek pénzügyeit és hitelügyeit intézte a kilencvenes évek elején. Innen egyenes út vezetett a Simicska-birodalomba, az Opten céghálójából az derül ki, hogy vagy ügyvezetői, vagy pénzügyi vezetői, vagy tulajdonosi, igazgatótanácsi vagy felügyelőbizottsági jogkörben ott találjuk a Mahirt privatizáló B-Reklámban, a Hung-Isterben, a Mahir Zrt.-ben, és Simicska Lajos egyéb cégein keresztül a Magyar Nemzetben, a Publimontban, az A-Plakátban, a Lánchíd Rádióban, a Hír Tv-ben és a Mahir-Pro Aurum tulajdonolta, a budai oldalon közterületi érdekeltségekkel rendelkező, korábban GVH által is vizsgált Budaplakátban is. 

Tóth Orsolya: Jogász, az Inter Media Group felvirágzása gyakorlatilag az ő operatív vezetői megbízásának köszönhető, a Kreatív által 2010 novemberében készített interjúban úgy fogalmazott, hogy már 2007 óta érdekelte a közbeszerzési piac. Akkor még a francia Publicis Csoporthoz tartozó Zenith Optimedia (ma már Vivaki) ügyvezetője volt, és sorra lepattantak a közbeszerzésekről. 2008-ban egy tender során ismerkedtek meg Somogyi Miklóssal, elmondása szerint akkor kezdtek el beszélgetni a közbeszerzésekben rejlő lehetőségekről, amely, mint mondta akkor, komoly matematikai és jogászi felkészültséget igényel. Azóta az IMG a Bell & Partners-szel közösen lényegében elvitte a közbeszerzési piacot, az IMG 2011-re a legdinamikusabban növekvő magyarországi médiaügynökséggé vált, 2012-ben pedig összesen több mint öt milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek meg, többek között ők dolgoznak az MTVA-nak, a Magyar Turizmus Zrt.-nek (belföldön), a Miniszterelnökségnek, az NFÜ-nek, a Diákhitel Központnak, a Szerencsejáték Zrt.-nek (csak online fogadás). Tóth Orsolya Somogyi lemondását követően az IMG ügyvezetőjévé lépett elő, egészen biztosan benn van a magyar reklám- és médiapiac tíz legbefolyásosabb személye között.

Vámos Attila: 2009. november 19-től a Simicska-Nyerges társtulajdonú Publimont és A-Plakát ügyvezetője, korábban megfordult a Viszkei-testvérek által alapított, később Simicska tulajdonába került Euro Publicity és a Vivaki (akkor még Zenith Optimedia) ügyvezetői székében is. Édesanyja, Vámos Balázsné 2011 augusztusa óta az IMG pénzügyi igazgatója. Ezen minőségében számos közbeszerzési szerződést ő írt alá az IMG nevében.

Viszkei András: A kormányváltás után szintén számos, nagyobb összegű közbeszerzést elnyerő Bell & Partners tulajdonosa és ügyvezetője. Alapítója az Euro Publicity közterületi cégnek, melynek egy időben Vámos Attila is ügyvezetője volt, és amelyet előbb a Simicskához és Nyergeshez közel álló svájci üzletember, Walter Hediger vásárolt meg 2008-ban, majd 2011 októberében Simicska Lajos száz százalékos tulajdonába került. Számos vitorlás vállalkozásban érdekelt bátyjával, Viszkei Mártonnal közösen.

Viszkei Márton: Öccsével nagyjából párhuzamos karriert írt le, ugyanúgy a Bell & Partners és az Euro Publicity társalapítója, többször ügyvezetője. 2012 januárjában azonban hirtelen már a BKV Értékesítési Osztályának munkatársaként találjuk, ahol a BKV tájékoztatása szerint 2010 júniusában állt alkalmazásban. A BKV Értékesítési Osztálya írta ki a BKV felületeinek reklámgazdai tevékenységéről szóló pályázatot, amelynek feltételei kizárták a korábbi ügyfelet, a Peront, valamint az ESMA-t és az Epamediát is. Akkor csupán két induló felelt meg a kiírásnak, a Publimont, valamint a Metropol tulajdonosa, továbbá a Mahir Cityposterben vezető tisztséget betöltő Fonyó Károly Euro AWK nevű közterületi cége. A pályázatot a Peron és az Epamedia is megtámadta a Közbeszerzési Hatóságnál (a tárgyaláson Viszkei Márton képviselte a BKV-t), a Döntőbizottság pedig végül kimondta, hogy törvénysértő volt a BKV pályázata (eleve közbeszerzést kellett volna kiírniuk), és az állami cégnek kétmillió forint bírságot kellett fizetnie. 

Vitézy Tamás: Előbb a Reform hetilap újraindításával próbálkozott, majd 2004-ben megalapította a Théma Lapkiadót, amely a Helyi Téma országos, ingyenes hetilapot jelenteti meg, közel 700 ezres példányszámban. Vitézy Dávidnak, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatójának nagybátyja.

D. Kovács Ildikó (Átlátszó.hu) és Bátorfy Attila

(forrás: Kreatív Online)
Share on Tumblr
Hozzászólások (1 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
A média legfőbb hatalom a társadalmunkban, amely szinte teljes mértében magántulajdonban van. A magán érdekkel az a baj, hogy csak a profit a fontos és sohasem egyezik a
közérdekkel. Sőt a média folyamatosan nyomást gyakorol ránk, hogy ismerjük el a pénz mindenhatóságát. A média törvény ad némi illúziót, hogy ezt nem tehetik
teljesen korlátlanul!!!

Öttagú főzsűri plusz 25 tagú döntőzsűri lesz.

Tizenöt százalékkal kevesebbet adtak el.

A cég nem találja a helyét a piacon.

hirdetés

A Turizmus Trend /Vendég & Hotel szaklap 2016 nyarán harmadszor is meghirdeti nagysikerű Gastro Design versenyét!

A Kreatív szaklap először hirdeti meg a business to business kommunikációs versenyt, melyre az elmúlt két év legjobb B2B kommunikációs megoldásaival lehet nevezni.

Gyakorlati képzés a sikeres Google AdWords kampányokhoz. Időpont: szeptember 14. Limitált létszám: 24 fő.

Tartalommarketing a gyógyszerkommunikációban: konferencia szeptember 29-én

Workshop a Sakkom és a Crane szakmai támogatásával. Október 12.

hirdetés