Eva Longoria is csak egy átlagos ember, ha arról van szó, hogy előbukkannak az ősz hajszálai
Be is festi őket gyorsan a L’Oreal kranténreklámjában.
A magyar reklám története: 1988-1995
A magyar reklám rendszerváltásának éveiben, a Mahir után a Coca-Cola vörösre akarta festeni az országot, abból is lehetett account, aki kicsit tudott angolul beszélni és késsel-villával enni, írógépet nem lehetett kapni és olcsó buli volt Dél-Afrikában reklámfilmet forgatni. A magyar reklám 1988-tól 1995-ig.
A magyar reklám a 70-es, 80-as években
A szocializmusban a megrendelő vállalatokhoz hasonlóan a reklám is felszabadult a piaci nyomás alól: egyedibb, érdekesebb, izgalmasabb lehetett, és a mai viszonyokhoz képest rendkívül népszerű volt.
Mit kezdenek a mobillal a nagy kiadók?
Miközben a médiumok mobilos, táblagépes verzióit egyre többen nézik, a hirdetési bevételek még nem követik ezt a trendet. A magyar fogyasztókhoz szóló tartalmak körében a fizetős modell nem igazán jellemző, így marad a várakozás: talán jövőre beindulnak a hirdetők.
Az adat használata alázatot igényel
Hiába hatalmas pénz és lehetőség a digitális adat, a magyar piac egyelőre nem aknázza ki – mondja Novák Péter, az IAB (Internet Advertising Bureau) Hungary elnöke, aki szerint a cookie-k jóhiszemű, de rossz irányba mutató szabályozása az online média reklámokból adódó finanszírozási modelljét is károsíthatja.
Hova tettük az adatot?
Adattárolási módszerekről készített a Kreatív történeti áttekintést. A barlangrajzoktól a szilárdtest-meghajtókig néztük át a fontosabb állomásokat.
A jövőt megjósolni nem lehet
2013-ban már nem aggódik annyira az internetes privacy miatt Galántai Zoltán jövőkutató, író, mint tette azt tíz évvel ezelőtt, de inkább letiltotta a lányai adatfolyamát a Facebookon. Szerinte a technológia önmagában nem rossz, csak akkor, ha rosszra használják, és abban sem biztos, hogy a számítástechnika uralja majd a 21. századot, mert az éghajlatváltozás mindent felülírhat. Meg egyébként is, a jövőt nem lehet megjósolni.
Tudjon meg mindent a fekete dobozról!
A repülőgépeken két fekete doboz található: a repülési adatokat tároló eszköz, illetve a pilótafülke hangfelvevője. Mindkettő a gép farában van, mert itt a legkisebb a becsapódás ereje.
Hogyan mentsük meg adatainkat?
Tisztán emlékszem egy esetre 13-14 éves koromból, amikor egy számítógépes játék eltávolításával sikerült az egész GAME könyvtáramat tisztára seperni. Évek kemény gyűjtése volt abban a mappában, természetesen internet nélkül, az iskolai kapcsolatrendszert felhasználva harácsoltam össze például az Aladdint és a Warcraft 2-t. A pánikhangulatot talán nem kell részletezni, és mindent megadtam volna, ha valahogyan vissza tudom szerezni őket. A válasz az adatmentés lett volna már akkor is, ami persze elég életszerűtlennek tűnik, ha belegondolok, mennyi pénz csörgött a malacperselyemben.
A direkt marketing és annak sötét oldala
Felhívnak, rabolják az időt és még lerázni sem könnyű őket – ez az általános tapasztalat a kéretlen direkt marketinges megkeresések kapcsán. Szétnéztünk, mi a helyzet ma spamfronton.
Visszaélésszerű adatigénylők
A világ civilizált részén az adatok nyílt kezelésének egyre gazdagabb kultúrája van, amiből egy újságírói műfaj született az elmúlt években. Eközben a magyar parlamentben törvényt hoztak azért, hogy a közvagyonnal sáfárkodókat nehezebben lehessen ellenőrizni. Mi az adatújságírás, kik művelik, mikor jelentek meg az első ilyennek tekinthető cikkek, és miért szúrja mindez a politikusok szemét?
Sinatra vagy Clooney lenne Horváth Lajos
Ferenc pápát és Obamát is követi Twitteren júniusi Inspirátorunk, Horváth Lajos, a Cluso alapítója, akit arra kértünk fel, hogy a Kreatív új rovatának második szereplőjeként mondja el: milyen élmények inspirálják őt a napi munkában. Egy történettel kezdte beszámolóját.
Kövesse Vígh Andrást egy hónapig!
A Kreatív áprilisi számában bemutattunk négy nemzetközi vezetői beosztásban dolgozó magyart és megkértük őket, hogy írják meg az elmúlt időszakban mennyit utazgattak. Útinapló rengeteg repüléssel.
Szakmai írók és az írószakma legjei
Érdekelt minket, hogy kik írják azokat a szövegeket, amelyekkel szinte minden nap találkozunk és minden nap olvassuk is, miközben ritkán gondolunk bele, hogy ezek is mind egy-egy másik ember munkájának eredményei. Legyen az egy keresztrejtvény, boroscímke vagy a Tesco akciós újságja. Ezért megkerestük ezeket a szövegírókat és be is mutattuk őket a Kreatív Magazin szöveggel foglalkozó lapszámában. De nem csak őket, hanem az írói legeket is összegyűjtöttük.
