A 2020-as években a közösségi média térnyerése ugyanúgy hatással volt az újságírásra, mint a zeneiparra, ezért felmerül a kérdés, miként aknázhatjuk ki a technológia adta lehetőségeket ezeken a területeken? A kerekasztal során szóba került még a nyomtatott sajtó helyzete és természetesen a mesterséges intelligencia is. A beszélgetésben Léderer Fruzsina (PR-szakember), Nyerges Tamás (Rockstar Magazin főszerkesztője), és Szente Katica (Telex) vettek részt, a moderátor Gedeon Andrea (WMMD) volt. 

Milyen lehetőségeik vannak a kezdő zenészeknek bekerülni a médiába? 

Egy kezdő előadó számára nehezebb az indulás, de jobban tudja tálalni az üzenetét, hiszen még nem tudják az újságírók bulvár irányba elterelni a munkásságát – foglalta össze Léderer Fruzsina. A PR-szakember szerint zenei szaklapokban is nagyon ritkán jönnek ki komoly elemzésekkel ismert zenészek munkáiról, sokkal inkább a bulvár irány dominál. Nyerges Tamás hozzátette, hogy magát az orgánumot is minősíti, hogy milyen írások jelennek meg nála. A főszerkesztő sokkal inkább a tartalmat helyezi előtérben, ezért ha egy kezdő előadó megkeresi, és lát benne érdekességet, akkor szívesen teret ad neki. Szente Katica kiemelte, hogy az újságíró feladata is figyelni a zenei piacot, hogy megtudja, kivel érdemes foglalkozni. „A premier akkor premier, ha premier” emelte ki – Léderer Fruzsina. Ha exkluzív tartalmat küldenek egy adott újságnak, esetleg még megjelenés előtt, az nemcsak a sajtónak jó, hanem az előadónak is, hiszen nem egy sajtóanyagot küldenek ki több helyre, ami nem segíti a SEO szempontokat sem. 

Beszéljünk kicsit a sajtó oldaláról: mi értelme a 21. században a printnek? 

Nyerges Tamás viccesen megjegyezte, hogy természetesen ő is elmehetne akár zöldségesnek is, de gyorsan hozzátette, hogy a nyomtatott lappiac úgy tűnik, hogy kinyergelt a mélypontról. A Rockstar Magazinnál is több nemzetközi előadó vásárolt már címlapot, kifejezetten azért, hogy a hazai piacon népszerűsítsék megjelenésüket, fellépésüket. Léderer Fruzsina hozzátette, hogy: 

„A nyomtatott magazin egy merch, és a merch menő.” 

A mai zenei piacon már merch készítéssel sem foglalkoznak sokan, hiszen ezek előállítása drága folyamat, egy címlapi megjelenés viszont osztható és megőrizhető. 

Nyerges Tamás kiemelte, hogy ha 4000 ember megvesz egy magazint, azt reklámzaj nélkül tudják végiglapozni, ráadásul, ha már rászánták magukat a vásárlásra, akkor el is fogják olvasni, így az ott megjelent információ jobban megmarad bennük. A lapeladás egy dolog, de mi a helyzet az online kattintásokkal? Szente Katica szerint nyilván vannak elvárások ezzel kapcsolatban, de a Telex After felületén szeretnek úgy tekinteni munkájukra, mint egy „kultúrmisszióra”. 

Milyen felületeket tud használni a sajtó? 

Fontos, hogy az online, a nyomtatott és a social média felületek szimbiózisban legyenek. Nyerges Tamás kiemelte, hogy a magazinban is megjelennek QR-kódok vagy Spotify-linkek, amik az olvasót azonnal az adott felületre vezetik. A nyomtatott újság küllemére is oda kell figyelni, és míg korábban az volt a tendencia, hogy minél szellősebb, könnyen olvasható legyen egy lap, aki ma olvasni akar, az azt szeretné, hogy minél több felülete legyen erre, ezért a Rockstar Magazin is a sűrűbb megjelenést választotta. 

Szente Katica szerint elkerülhetetlen a sociai média használata, hiszen ezeken a felületeken rengeteg követő újra oszthatja a tartalmakat, ezzel is elérést biztosítva. A Telex After zárt csoportjának inkább a párbeszéd elindítása volt a célja, mert ez a hírportál saját oldalán elveszne. 

Véleményformálás és szakmai minősítés 

Az emberek imádják a rossz a véleményeket, az ilyen tartalmakra özönlenek a kommentek, ez mozgatja meg az őket Léderer Fruzsina szerint. Kiemelte, hogy biztosan robbanna egy olyan cikk, amiben egy újságíró leírná, hogy 

„Taylor Swift egy csirkemell, hiszen nagyjából annyira érdekes a jelensége”.  

Szente Katica hozzátette, hogy ez már egy régi műfaj, de elvesztette régi identitását, hiszen nemzetközi szinten is megfigyelhető, hogy a popot részesítik előnyben az újságírók. 

Jól látszik a trend, hogy a sablonok szerint készített popalbumok jobb kritikákat kapnak, mint indie előadók alkotásai. 

Nyerges Tamás szerint kevés olyan zeneiparral foglalkozó újságíró van, akinek véleményformáló ereje lenne Magyarországon, ezért lenne még hely ennek a műfajnak, ahogy Európa nyugati részén ez erősebb is. A Rockstar inkább az interjúkra helyezi a hangsúlyt, kevesebb hely jut a kritikának, inkább pozitív, ajánló jellegű tartalmak jelenek meg náluk kritikaként.

Milyen a jó sajtóanyag és mit tud a mesterséges intelligencia?

Léderer Fruzsina szerint ez a technológia még nem tud kreatív lenni, ezért egy kezdő zenekarnak is nagyobb esélye van olyan anyagot összeállítani, ami felkelti az újságírók figyelmét. De akkor mégis milyen egy jó sajtóanyag? Feltörekvő zenészeknek nehéz tanácsot adni, egyértelmű, hogy akkor érdemes a sajtó felé fordulni, ha van a produkciónak valamilyen üzenete, ami érdemes a megjelenésre. Előtérbe kell helyezni az egyedi tartalmakat: minden lapnak vagy portálnak próbáljanak saját anyagot összeállítani a megjelenésre vágyó zenészek, így nagyobb az esélyük a bekerülésre. 

Ettől függetlenül mindenképpen érdemes írni a zenei lapoknak, hiszen ki tudja, melyik szerkesztő, mit fog látni az adott produkcióban. Szente Katica elárulta, hogy nincsenek műfajai megkötések, és az sem igaz, hogy egy bizonyos körnek van csak esélye bekerülni. 

Kiemelt kép: Léderer Fruzsina, Szente Katica és Nyerges Tamás, kép forrása: Facebook / grapefruitmoonrecords, fotó: Daniel Gondor