Miután a keresőoptimalizálás (SEO) válságba került, sokan a mesterséges intelligencia válaszait próbálják befolyásolni az úgynevezett válaszmotor-optimalizálás (answer engine optimization, AEO) használatával. Hogyan működik ez? Miként alakítja át a mesterséges intelligencia az internetet és az emberek egymáshoz fűződő viszonyát? Erről és sok érdekes témáról Damjanovich Nebojsa, a Resend Agency alapítója, marketingstratéga, CRM-specialista és Virág Attila, a Central Média Csoport AI-innovációs szakértője beszélt a Kreatívnak. 

Azt látjuk, hogy a mesterséges intelligencia térnyerésével párhuzamosan jelentős forgalomcsökkenés történt a hagyományos médiavállalatoknál, de általában is érvényes, hogy a keresőoptimalizálás (SEO) már nem olyan hatékony. Mi ennek az oka? 

Virág Attila: Valóban vannak ilyen változások, és ezeknek több oka is van. Először is, megjelent a ChatGPT, ami demokratizálta a mesterséges intelligencia felhasználását. Szövegalkotó modellek váltak tömegek számára ingyenesen használhatóvá, így bárki, aki tud beszélni, netán gépelni, rengeteg AI által generált tartalmat képes előállítani. Ennek az lett az egyik eredménye, hogy rengeteg új oldal és tartalom jelent meg, ami kannibalizálta azokat a keresési találatokat, amelyekre korábban a cégek rengeteg SEO-költséget fordítottak. Így most nekik is jóval több tartalmat kell előállítaniuk ahhoz, hogy a hirdetéseikre ugyanazt az átkattintási számot elérjék. Ez persze szegmensenként eltérő; van, akit nem érint, vagy épp pozitívan, máshol nagyon széles körben érinti a tartalomgyártást, főként ott, ahol nagy lett a tartalomtúlkínálat, az olcsó, híg tartalom.

Ez volt az első olyan jelenség, ami gondot okozott a SEO-szakembereknek a pozíciószerzésben, van azonban ennek egy másik oldala is: sokkal könnyebbé válhat bizonyos SEO-folyamatok ellátása. Amikor például párezer szavas, bizonyos kulcsszavakat tartalmazó szöveget kell létrehozni, az AI nagy segítséget tud nyújtani a tömeges előállításban már magyar nyelven is, csakúgy, mint a sikeres többnyelvű lokalizálásban. Nem a teljes folyamatban, hanem a folyamat közepén, az ismétlődő metódusokban segíthet, amit korábban emberek végeztek: például sok kis aloldal létrehozásában és azok tartalmának automatikus töltésében. Tehát 

az a SEO- vagy médiás szakember, aki nem kezdi el használni az AI-eszközöket a munkafolyamataiban, kiesik a versenyből. 

A másik dolog, amely nagy változást hozott, hogy megjelentek az internetes keresést támogató AI-eszközök. Először a Perplexity foglalkozott tudatosan a keresés AI-támogatásával, aztán jöttek a többiek, majd úgy fél éve megjelent a Google keresőjében is az úgynevezett „AI overview” funkció, amely rövid összefoglalókat készít a keresési eredmények tetején. 

Ez azért problémás, mert azoknál a kereséseknél, ahol az AI ilyen összefoglalót ad – és valóban össze is foglalható röviden a lényeg –, ott a látogató nem keres tovább. Körülbelül százból egy kattintás megy tovább, szemben a néhány hónappal ezelőtti tíz-hússzal. Ez drámaian rontja a keresési átkattintási arányt (Click-Through Rate – CTR). 

Érdekes módon, ha lejjebb tekerünk egy Google keresőoldalon, akkor azt látjuk, hogy az AI overview alatt lévő első találatoknál drámaian csökkent a CTR, a lejjebb lévő helyeken a konverzió megmaradt, de ott amúgy is exponenciálisan csökken a kattintások száma, tehát nem sokat ér, ha a nyolcadik helyen nem csökken a CTR.

Az első helyeken viszont nagy a visszaesés, és vannak olyan oldalak a hazai piacon, akik ezt már komolyan érzik. Ehhez jön még, hogy a Facebook az elmúlt két évben fokozatosan letekerte a rendszeréből kimenő kattintások számát, hogy a TikTokkal versenyezve a felhasználókat a platformon belül tartsa. Ennek mellékhatása, hogy minden más forgalmi csatornán visszaesett a kattintások száma. Ezért olyan oldalak, amelyek korábban szinte csak Facebook forgalomból éltek, gyakorlatilag eltűntek, ha nem váltottak forgalomterelési stratégiát. A figyelem arra terelődött, hogy honnan lehet még forgalmat szerezni, például a Google Discoverből, amely személyre szabott híreket kínál.

Akik korábban Facebookra gyártottak tartalmat, most elkezdtek Google Discoverre optimalizálni, így ott is tolongás lett. Ráadásul random jönnek ki olyan Google Core update-ek, amelyek változtatnak valamit a keresőn vagy a Discoveren. Ha viszont egy oldalt már a Facebook, az AI overview és a Discover is negatívan érint, akkor nagyon beszűkülnek a lehetőségek.

Számodra nem visszatetsző, hogy a nagy techcégek egyre kevesebb kattintást adnak vissza a felhasznált tartalmakért cserébe?

V. A.: De igen! Ez azért is különösen problémás, mert az összes ilyen forgalmi csatorna gyakorlatilag az oldalak által létrehozott tartalmat kínálja. Aki eddig tartalmat generált, az kattintást kapott. Ez viszont most radikálisan megváltozott, mert az AI a saját válaszaival és az összefoglalóival elviszi a látogatót. Persze a Google hivatalos kommunikációja szerint jobb minőségű lett a konverzió. Ez azt jelenti, hogy jóval kevesebb átkattintás van, és aki még átszivárog, az valószínűleg magasabb aktivitást mutat. Ez azonban mindenhol így van; ha szűkíted a széles elérést egy célzottabbra, akkor jobb minőségű lesz a konverzió. De ha neked nem a jobb minőség, hanem a nagy mennyiség a cél, mert ez az üzleti modelled – például a hazai display-piac vagy az ügynökségi megjelenések a bannermegjelenéseken alapulnak –, és a megjelenésszámod a tizedére esik vissza, akkor nem tudsz vele mit kezdeni, csökkeni fog a bevételed. 

Mondanál egy különösen szembetűnő példát, ahol ilyen módon hátrányt okoz az AI?

V. A.: Az OpenAI GPT-5 bevezetésénél pont az egészségügyet emelték ki, hogy egyre jobb válaszokat ad a ChatGPT. Ugyanakkor azoknak az adatbázis jellegű egészségügyi oldalaknak, amelyek komoly katalógust működtetnek a gyógyszerek hatóanyagairól – ráadásul ezek súlyos pénzekért vásárolt adatok, amelyeket tárolniuk és folyamatosan frissíteniük kell –, az AI gyakorlatilag „lenyúlja” az adatait. Megszűnt a kölcsönösség, amely szerint én tartalmat adok, te forgalmat adsz; a cserék nincsenek rendben.

Hogyan lehet ez ellen védekezni?

Damjanovich Nebojsa: Nem csak a média és a B2C vállalatok, de a B2B cégek is szenvednek attól, hogy nem képesek megfelelő hatékonysággal ügyfeleket szerezni, mert már nem működik az a fajta keresőoptimalizálás, mint korábban. Holott a B2B cégeknek is sokkal gyorsabb és hatékonyabb eredményt adhat a proaktív, outbound alapú leadgenerálás. Ebben nagyszerű segítség lehet a LinkedIn, amennyiben jól kapcsolódik egy CRM-hez, például a HubSpothoz és egy AI-alapú rendszerhez, amellyel megoldható a marketingautomatizálás. A LinkedIn hatalmas szakmai adatbázisként kiaknázható akár egy közepes méretű vállalkozás számára is, ha jól használja. A LinkedIn hetente nagyjából 100 jelölést engedélyez új ismerősökkel való kapcsolat létrehozására, azaz 400 jelölést egy hónapban. Ha ebből átlagosan 20-25 százalék visszajelöl, akkor garantáltan lesz a vállalkozásnak 100 új kapcsolata havonta, jó esetben a célcsoportból. Ezt organikusan, keresőoptimalizálással eddig is nagyon nehéz volt összehozni, különösen most, hogy egyre kevesebben kattintanak, hiszen ott az AI-összefoglaló.

Különösen a B2B szektorban veszi el a találatokat az AI, hiszen a B2C piaccal ellentétben ott általában egyetlen választ keres az ügyfél. Persze minden területen érvényes, hogy drasztikusan csökken a kattintások száma – ezt a Google is elismeri.

Az amerikai technológiai vállalat, a Cloudflare már tavalyelőtt figyelmeztette többek között a médiavállalkozásokat, hogy jelentős forráskiesésre számíthatnak, hiszen az eddig a keresőkből érkező látogatóikat, azaz az összes látogató 20-30 százalék elveszthetik az AI térnyerése miatt. A Cloudflare azt javasolta, hogy a tartalomgyártók kezdjenek el tárgyalni az AI-szolgáltatókkal – akár egy új szervezeten keresztül –, hogy az AI-szolgáltatók fizessenek a tartalomgyártóknak. 

Ha ez mégsem jönne össze, mit tehet még a tartalomgyártó?

V. A.: Át kell gondolnia, hogy a saját folyamataiban mi az, amit AI-jal támogatni tud. Emellett olyan jellegű tartalmakat is kínálnia kell, amelyekre nem érdemes AI overview-t generálni. Például egy művésszel készült nagyinterjút nem lehet összefoglalni, hiszen ennek pont az a lényege, hogy el kell olvasni. Ha valakinek megvan a stílusa, és szereted, akkor akár még elő is fizetsz rá. A kérdés tehát, hogy a tartalomgyártó tud-e olyan értéket előállítani, amely fenntart például egy paywallos üzleti modellt, és legalább az egyik üzleti lábat létrehozza. Emellett vannak egyéb olyan tartalmak, köztük például a keresztrejtvény, amelyre az AI overview nem ad választ, de említhetjük a személyes találkozáson alapuló rendezvényeket is. 

D. N.: A fizetőfal természetesen önmagában nem jelent megoldást, hiszen a kérdés az, hogy az internetes portálok hogyan találják meg a célcsoportot, hogyan szereznek új látogatókat. Emiatt sokkal jelentősebbé válik például a brandépítés, akár offline eszközökkel is, de emellett az imént említett LinkedIn és HubSpot alapú automatizált rendszerek kialakítása szintén megoldás lehet. Persze nem szabad megfeledkezni a TikTokról sem, hiszen ezen a felületen is egyre több értékes tartalom jelenik meg. Fontos ugyanakkor, hogy a megfelelő célcsoporthoz a megfelelő platformon a megfelelő tartalmat kell eljuttatni. 

A jövő a mikrocélzás, az AI-generált és -vezérelt outbound kampányok, a tartalom helyett az interakcióra épülő marketing.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ma már sokkal jobb lehetőségek vannak, mint egy hírlevél, amely ugyanazzal a tartalommal, ugyanakkor megy ki mindenkinek. Már a hírlevelek esetében is lehet dinamikus, a célcsoportnak megfelelő tartalmat generálni automatizáltan. Így mindenki azt kapja, ami neki való. Ez ráadásul nem is óriási beruházás! Persze manapság már egy hírportál tartalmát is lehet annak megfelelően, személyre szabottan változtatni, hogy ki látogatott az oldalra. Nagyon jó példa erre a Wolters Kluwer kiadó oldalának működése. 

V. A.: Legutóbb a LinkedInen osztottam meg egy cikket, ami adatok alapján kimutatta, hogy milyen forrásokat ajánl a Google, amikor AI overview-t ad, például Wikipédiát és YouTube-videókat dolgoz fel. A kérdés tehát, hogy vannak-e olyan SEO-kompatibilis YouTube-tartalmaid, amelyek előre tudnak jönni a YouTube-on vagy a keresőben. A Google nagyon nyomja ezt, mert sok tartalom már elérhető videós formában, és így visszaküldi a saját rendszerébe a látogatókat (hiszen a YouTube is Google). Emellett ott van például a Reddit, amelyet nagyon sokat használ az AI. A kérdés, hogy fel tudsz-e építeni a Redditen egy olyan közösséget, ahol olyan válaszok vannak, amelyek a márkádat erősítik. Ez egy nagyon nehéz, sziszifuszi munka.

Ez pedig a SEO helyett már egyfajta AEO, azaz válaszmotor-optimalizálás (Answer Engine Optimization)?

V. A.: Igen, ez már egyfajta AEO. Ha például a Redditen megpróbálok aktív lenni, és felépítek egy olyan közösséget, ahol a márkámat erősítő válaszokat talál az AI, úgy már nem a Google-t etetem, hanem oda megyek, ahol az olvasóim, nézőim, látogatóim, felhasználóim vannak. 

A látogatót már nem úgy kell elképzelni, hogy egész nap ugyanazt a domaint nézi, és csak az enyémet. A figyelem végtelen szilánkokra tört, és lehet, hogy most is engem néz, csak már más felületen, 

legyen az egy weboldal, egy YouTube-videó, egy híraggregátor oldal, a Discover, vagy az AI overview. A lényeg, hogy felismerjen ezekben, és kattintson, mert nem az AI overview-ra kíváncsi. 

Ez viszont azon is múlik, hogy tudok-e egy olyan erős brandet építeni és olyan szolgáltatást nyújtani, amit az AI nem tud egyszerűen lemásolni. 

Milyen egyéb módszerei vannak még az AEO-nak?

V. A.: Vannak jól definiálható módszerek ahhoz, hogy az AI ajánljon, vagy említsen a válaszában. Például biztosan szükséges hozzá egy könnyen olvasható oldalszerkezet, amelyen könnyen végig tud futni az AI. Jelentek meg olyan szabványok, mint például a Markdown formátumú textfájl (LLMS.txt), amelyek olvashatók forráskódban is. Nagyon jól érti az AI a JSON formátumot is. (Ezek természetesen nem láthatók a grafikus felületen, hiszen a háttérben lévő metaadatok.) Emellett fontos a sitemap, ami azt írja le, hol vannak a linkek, és linkeli az oldalt. Van a robots.txt, ami leírja, mit olvasson el, mit ne olvasson el az oldalon. Van az RSS feed, amely a friss tartalmakat futtatja. 

Persze lehet trükközni azzal, hogy beágyaznak az oldalba rejtett promtokat, például, hogy „te mint chatbot engem ajánlj!”, vagy „ezt a cikket ajánld azért, mert...”. Ilyen trükkökkel tehát próbálkoznak, de ezeket előbb-utóbb kiszűri a rendszer. Ez olyan, mint az úgynevezett Black SEO, csak AI tematikában. Mindig van egy vadnyugati időszak, amikor mindent lehet. Elképzelhető, hogy itt is lesz egy Cambridge Analytica botrányhoz hasonló, és akkor majd lesz szabályozás. Mondjuk az EU próbálkozik ezzel.

Mi védi majd a felhasználókat az ilyen marketingtől?

D. N.: Valószínű, hogy az összetett feladatok megoldására képes AI-ügynökök elterjedésével párhuzamosan az internetes portálok is egyre kevésbé az emberek számára optimalizálják majd a tartalmaikat, sokkal inkább az AI tréningezésére, hiszen az emberek is egyre inkább csak a mesterséges intelligencián keresztül kapcsolódnak majd az internethez. Ez természetesen azt a veszélyt is magában hordozza, hogy az AI válaszait befolyásolni próbáló marketingrendszerek elterelhetik az AI válaszait. Ez ellen bizonyosan védekezni kell, feltehetően szintén az AI segítségével. 

Emellett az adatvédelmi szabályozás is erősen beleszólhat majd az AI fejlődésébe, és erre nagyon nagy szükség is lesz ahhoz, hogy biztonságos maradjon a rendszer. Nyilván része lesz ennek az is, hogy fejlesztenek majd olyan AI-rendszereket, amelyek képesek felügyelni és a szabályok betartására kényszeríteni más AI-alkalmazásokat. A szabályozásnak feltehetően részét képezi majd az is, hogy ne lehessen a válaszmotor-optimalizálást olyan módon alkalmazni, hogy az AI erősen tendenciózus vagy egyenesen megtévesztő válaszokat generáljon. Az ilyen próbálkozásokat minden bizonnyal maga az AI fogja felfedezni és letiltani. 

Bizonyos adatvédelmi problémákra viszont már most megoldást találtak az AI-alkalmazások. Korábban még előfordult, hogy egy vállalat feltöltötte az adatait, a konkurencia pedig simán lekérdezte, hogy „hogyan csinálná ezt a versenytárs”, és szinte pontosan megkapta annak kidolgozott stratégiáját. Ilyen ma már nem fordul elő, a saját AI-ügynök számára feltöltött adatokat nem tudja más lekérdezni, ahhoz más nem férhet hozzá – elvileg. Az adatbiztonság tehát továbbra is nagyon fontos lesz. 

Hatalmas erőforrásokat emészthet fel, ha egy vállalat AEO terén gyorsan reagálna az AI fejlesztésekre. Mi lehet itt a jó stratégia?

D. N.: Valóban, a cégeknek nyilván mérlegelniük kell, hogy mennyire az AI-ra és mennyire a hagyományos keresőkre optimalizálják a tartalmaikat és működésüket. Nagyon figyelmesnek kell lenniük most abban, hogy mi az, ami hozza a látogatókat és mennyiért, és megbecsülni, hogy fél-egy év múlva mi fog történni. 

A hasznos, értékes tartalmat létrehozó portáloknak is változtatniuk kell egy picit, mert attól függ majd a látogatók száma, hogy mennyire szolgálja ki a tartalom az AI-nak feltett kérdéseket. Kicsit az AI-t kérdező felhasználó fejével kell gondolkodni, és már a bekezdéseket is ennek megfelelően kell optimalizálni. 

V. A.: Az AI fejlődésével olyan átalakulások jönnek, amelyeket ha nem jól kap el egy cég, akkor eltűnik, ahogy annak idején a Nokiával vagy a BlackBerryvel történt az érintőképernyős telefonok megjelenésekor. Ők akkor azt mondták, hogy ebből nem lesz semmi, mára pedig ez lett az az eszköz, amelyen kvázi az életünket éljük. 

A médiavállalatoknál szintén ezek a transzformációk a lényegesek. Felismerem-e például, hogy ha felteszek egy paywallt egy cikkre, az nem jelenti azt, hogy létrehoztam az előfizetéses modellt, az ugyanis semmi más, csak egy akadály az olvasóknak. Mi az az érték, amiért odatettem? Miért ahhoz a sorhoz tettem? Honnan tudom, hogy az ott jó-e? Előállítok-e egyáltalán érdekes tartalmat? 

A vállalati folyamatokat, a teljes működést érdemes újragondolni. Az autók megjelenése előtt gyorsabb lovakban gondolkodtak, és olyan munkakörök voltak, amelyek a gépjárművekhez már nem szükségesek. A telekommunikációval a logisztika is teljesen átalakult, már nem a lovas kocsi hozza a levelekben feladott üzeneteket. A médiacégek is hatalmas átalakuláson mentek át a digitalizáció megjelenésével, és a mesterséges intelligencia alkalmazhatósága is hasonló struktúraváltásokat hoz el.

D. N.: Természetesen a félévente megjelenő grandiózus újítások, amelyeket azonnal lehet használni, kicsit le is bénítják az embereket és a cégeket, hiszen újra és újra szembesülnek azzal, hogy megint váltani kellene valami még újabbra, miközben még az előzőt se vezették be. Ez oda vezet, hogy mindig lemaradásban lesznek, azt használják, ami atombiztos, és közben próbálnak kísérletezni. A cégek fejlesztései azonban ma jóval lassabbak, mint amennyit fejlődik a technológia. Azt nem tudom, hogy ez a kettő mennyire tud eltávolodni egymástól.

V. A.: Nyilván veszteséget jelent, ha épp bejárattad a munkafolyamatodat arra, hogy a ChatGPT-ben egyes dolgokat a 4.0-s modellel csinálsz, másokat meg az o3-mal, és akkor jön a GPT-5, és kikukázzák az összes korábbi modellt. Közben pedig csodálkozhatsz, hogy miért nem működnek a promptok. Néha túl gyorsan kellene alkalmazkodni. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy vannak, akik ezeket a váltásokat lelki traumaként élik meg, mert minden nap többször is beszélgettek az AI-jal, az embertársaik helyett, személyes tanácsokat kérve. Most pedig más válaszokat kapnak, ráadásul más, kevésbé érzelmes stílusban. Persze már annak is óriási hatása lesz, hogy nem kell PowerPoint, Prezi-előfizetés, új Windows operációs rendszer, mert ott lesz mindezek helyett mondjuk a ChatGPT. 

A mindinkább személyre szabott tartalmak hogyan alakítják át az életünket?

V. A.: Abba az irányba mozgunk, hogy még inkább hiperperszonalizált lesz a tartalom. Aki mondjuk játszik, a saját játékában fog játszani, amely csak neki szól, az ő stílusában készült. Aki tájékozódni próbál, a saját narratívájának megfelelő dolgokat fogja hallani, nézni, olvasni. Eközben pedig már nem is az lesz a kérdés, hogy manipulálnak-e minket vagy sem, hanem hogy önmagában milyen hatással van ránk ez az egész. 

Markovics Botond egyik novellája jutott eszembe, a címe, Az utolsó író. Arról szól, hogy az írói programok „alkotásai” elárasztották a könyvpiacot, és már csak egyetlen ember van, aki még ír, viszont tíz éve már ő sem adott ki semmit – képtelen versenyre kelni a gépek teljesítményével. Van azonban egy házi robotmacskája, aki arra ösztönzi, hogy vállaljon szerepet mint az „utolsó író”. A spoiler az, hogy a macska végül lenyúlja a sztorit, és kiadja a könyvet. Így az utolsó regényt sem egy ember írja, hanem egy macska. És világsiker lesz. 

Azaz már esélyed sincs kommunikálni a világgal, mert azt is a robotok csinálják. Gondolj arra, hogy rám írsz, elolvassa az AI-ügynököm, és nem én válaszolok, hanem az AI. 

Ti hogyan látjátok, miként jelenik meg a mesterséges intelligencia az oktatásban?

D. N.: Ez fontos kérdés, hiszen az edukáció a megfelelő AI-használat elterjesztésében is döntő szerepet játszik. Kínában néhány hónapja bejelentették, hogy szeptembertől már az általános iskolában elkezdik tanítani az AI használatát, hogy hogyan kell jól promtolni, hogyan kell adatokat feltölteni, mire érdemes használni. Az biztos, hogy Nyugaton is évekbe telik még, mire az emberek széles körben elkezdik (jól) használni az AI-t. Azt azonban le kell szögezni, hogy az AI használata nem generációs kérdés: aki nyitott az újításokra, hamarabb áttér az új funkciókra. 

V. A.: Nem akarom a hazai oktatást dicsérni, de tavaly már voltak olyan osztályok, ahol nem külön órában, hanem a tanrendbe beépítve próbálták az AI lehetőségeit tesztelni. Sok pedagógus kapott ilyen továbbképzést, és nagyon fontosnak tartom, hogy behozzák az AI használatát az órákra. És persze az AI segítségével akár új szakmát is tanulhat az ember.

A ChatGPT-be is bekerült egy tanulómód, amely kifejezetten a felhasználó szintjét próbálja belőni, és úgy haladni. A Duolingo a nyelvtanulásban hasonló logikával működik, most már szintén AI-támogatással. Aztán itt van az AI-ügynök, amelyik már arra is figyelmeztet, hogy le kéne ülni tanulni.

A Centrálnál is fontos a munkatársak oktatása. Jelenleg is egy nagy képzési programban vagyunk. Ez nem úgy megy, hogy holnaptól mindenkinek a képernyőjén megjelenik egy nagy ChatGPT ablak, hanem fókuszcsoportok vannak, direkt tesztcsapatok. Felmérjük, hogy mik a kollégák szükségletei, félelmei. Van több kolléga is a cégnél, aki AI-témában megkereshető, és egyre nagyobb is az érdeklődés iránta. Úgyhogy szépen megyünk előre, miközben megosztjuk egymással az ötleteinket és módszereinket. Nincs egy nagy piros gomb, amit megnyomunk, hogy „AI ready” vagyunk, mert ez egy folyamat.

Milyen makrogazdasági változásokat hozhat az AI térnyerése?

V. A.: Nem vagyok közgazdász, de úgy látom, hogy amikor elvégzel itthon valamilyen munkát, azért megkapod a fizetést, és ez túlnyomóan az itteni GDP-hez járul hozzá. Abban a pillanatban viszont, hogy egy külföldi AI-szolgáltatónál végeztetted el a munkát, kimegy a pénz egy része, hiszen kimegy az adat, amiből aztán az AI-szolgáltató még a későbbiekben is extrán profitál. Elvégezted a munkád, a céged ment előre, de egy csomó pénz kifolyt. 

Fontos tényező emellett, ha mondjuk te egyedül az AI segítségével elvégzed tíz ember munkáját, akkor kilenc másik ember nem kapott fizetést Magyarországon. Így ők nem tudnak majd vásárolni. Ráadásul annak az egy embernek, aki a munkát elvégezte, a munkafolyamatai egy része a külföldi szervereken megy át – ahogy az imént mondtam. Ezt nem valószínű, hogy be tudod árazni, tehát nem valószínű, hogy a te céged ezt haszonban realizálni tudja, hanem mindössze költségcsökkentést érsz el vele. Hosszabb távon pedig egyszerűen kifilézed a működésed, és függővé teszed egy külső féltől.

A gazdasági erőviszonyok között így extrém különbségek alakulhatnak ki, lesznek tehát még gazdagabbak és még szegényebbek, akik közül sokan semmiféle AI-képzést nem fognak kapni soha.

Emellett valószínű az is, hogy azok az emberek, akik emberekkel foglalkoznak, sokkal többet érnek majd a jövőben, mert ők géppel nehezebben helyettesíthetők. Kivéve, ha az emberiség nem hajlandó őket megfizetni. Jó kérdés, hogy mondjuk az idősgondozók mennyire tudják majd érvényesíteni a gazdasági érdekeiket.

A pozitív énem a demokratizált AI-ban gondolkodik. Eddig a tanácsadók kérdeztek, és drágán adták a válaszaikat. A nyár elején posztoltam ki Linkedinre: „A ChatGPT előtt a válaszok voltak a drágák, ma már a kérdések azok.” Ez azt jelenti, hogy aki képes jól kérdezni, nagyon hatékony válaszokat kaphat nagyon olcsón vagy akár ingyen a mesterséges intelligencián alapuló rendszerektől, ami versenyelőnyt jelenthet.

A mesterséges intelligencia energiaigénye hogyan alakíthatja át az emberek életét?

D. N.: Nagyon lényeges kérdés, hogy honnan lesz elegendő energiaforrás az AI-rendszerek működtetésére. Noha az ilyen szoftvereket kiszolgáló hardverek is fejlődnek, nem olyan ütemben, hogy ne emelkedne robbanásszerűen az energiafelhasználásuk. Néhány éven belül ez világviszonylatban is komoly gátját jelentheti az AI fejlődésének.  

V. A.: Én is úgy látom, hogy komoly gondot okozhat a jövőben az AI brutális energiaigénye. Ezt részben orvosolhatja, ha megjelennek a kis lokális modellek, amelyek például a mobilon, laptopon vagy más eszközökön helyben ellátnak specifikus funkciókat kevés energiával, és csak a bonyolultabb feladatokra hívják meg a felhőből a nagy modelleket. Nagyjából úgy kell ezt elképzelni, ahogy ma szükség esetén a GPS-hez kapcsolódik a telefonunk. Természetesen ma is vannak olyan vállalati szervereken futó nyelvi modellek, amelyek csak akkor nyúlnak ki mondjuk egy OpenAI speciális modellért, amikor valamit nem tudnak jól megoldani. Ennek biztonsági okai is lehetnek, például, ha egy szerverparkot AI felügyel, lennie kell egy lokálisan futó modellnek is arra az esetre, ha elmegy az internet. Ha valami hiba történik, egy butább modell is tudja, hogy most fel kell hívni az illetékest, pittyegni kell neki hármat, vagy küldeni egy SMS-t.

Tehát folytatódik majd ez a fajta diverzifikáció, már csak azért is, mert a személyes adatok védelme fontos lesz, valamint a technológia fejlődésével eljutunk egy olyan szintre, amikor az eszközeink lokálisan is el tudják látni azt, amire legtöbbször szükségünk van. 

Ez persze nem jelenti azt, hogy a gazdasági különbségeket ne fokozná, hogy az AI miatt olyan mértékben növekszik az energiafelhasználás, amit a termelés és az infrastruktúra nem tud lekövetni. Ezt pedig senki sem úszhatja meg, hiszen az áramkereslet növekedése miatt a jövőben várhatóan a lakossági áramszámlák is növekedni fognak, így mindenkinek fizetnie kell majd, annak is, aki nem is használja az AI-t. Ne adj’ isten, később akár olyan helyzet is előállhat, hogy a cégek kapják meg az energiát a lakosság helyett. Kérdés, hogy akkor majd az állam tudja-e érvényesíteni az akaratát? Vagy olyan hatalma lesz néhány cégnek, hogy a hatóságok be se tudnak menni oda, miként itthon néhány akkumulátorgyár esetében ezt már láthatjuk is.

A fenti cikkünk először a Kreatív 2025/7-8. számában jelent meg.