A Meta a súgóoldalán közzétett tájékoztatás szerint fenntartja a jelenleg érvényes üzleti feltételeket, és egyelőre nem vezeti be a november 20-ra tervezett módosításokat. Új bevezetési időpontot nem jelöltek meg. A vállalat a Nieman Labnek megerősítette, hogy az elhalasztásra azért van szükség, mert további egyeztetéseket folytatnak az érintettekkel, és időt szánnak a megfelelő feltételrendszer kidolgozására.

A módosítási javaslatot időközben eltávolították, a jelenleg hatályos, 2024. március 6-i üzleti feltételek pedig nem tartalmaznak rendelkezést sem a robotokkal végzett adatgyűjtésről, sem a tesztelési célú hozzáférésekről. A mostani döntés ugyanakkor nem jelenti a tervek végleges visszavonását.

Miként erről a Kreatívon részletesen is beszámoltunk, a vitatott módosítás értelmében a Facebook és az Instagram üzleti eszközeit – például hirdetési és mérési szolgáltatásait – használó vállalkozások automatikusan hozzájárultak volna ahhoz, hogy a Meta robotokkal hozzáférjen weboldalaik tartalmához, és ehhez tesztelési célú hozzáférési adatokat is létrehozzon.

A rendelkezés különösen azért váltott ki tiltakozást, mert a tesztfiókok révén akár előfizetéshez, regisztrációhoz vagy jelszóhoz kötött tartalmak is elérhetővé válhattak volna a vállalat mesterségesintelligencia-rendszerei számára. James Grimmelmann, a Cornell Egyetem jogászprofesszora korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a megfogalmazás alapján a Meta felhasználói fiókokat hozhatott volna létre a védett tartalmak eléréséhez. A vállalat nem tisztázta, hogy a fizetős anyagok letöltését is tervezi-e.

A változtatás ellen elsőként norvég médiavállalatok léptek fel: az NRK, a TV 2, a Schibsted és az Amedia közösen fordult bírósághoz. Az oslói bíróság október 28-án ideiglenesen megtiltotta a módosítás bevezetését, mivel az veszélyeztethette volna a kiadók ellenőrzését saját szerkesztőségi tartalmaik felett. A brit versenyhivatal szintén vizsgálatot indított, az Európai Kiadói Tanács pedig az Európai Bizottság közbelépését kérte.

A lehetséges következmények azonban messze túlmutattak a médiapiacon. A korlátozott hozzáférésű tartalmakat közzétevő vállalkozások – például fizetős tananyagok, webinárok, e-könyvek vagy ügyfeleknek szánt szakmai útmutatók készítői – szintén elveszíthették volna az ellenőrzést az általuk előállított tudásanyag felett. Az így megszerzett információk akár AI-válaszokban is megjelenhettek volna, anélkül, hogy a tartalom tulajdonosa forgalmat vagy üzleti eredményt realizálna belőlük.

A tervezett változtatások emellett az online marketingméréseket is torzíthatták volna: a robotok által létrehozott tesztfiókok és regisztrációk valós üzleti érdeklődés nélkül növelhették volna a konverziós és aktivitási mutatókat.

Bár a Meta most felfüggesztette a módosítások bevezetését, a kérdés továbbra sem tekinthető lezártnak. Amennyiben a vállalat később visszatér a javaslathoz, a cégeknek ismét mérlegelniük kell majd, hogyan biztosítsák nyilvános tartalmaik láthatóságát az AI-rendszerek számára úgy, hogy közben a fizetős és védett anyagaik feletti ellenőrzést is megőrizzék.

Nyitóképünk illusztráció. (Fotó: Mariia Berezovsky / Unsplash)