„Letaglózó és még jóformán felocsúdni sem volt időnk” – jellemzi egy közterületi hirdetéseket értékesítő piaci szereplő, hogy szerinte a Magyar-kormány reklámszabályozási javaslata szinte teljesen ellehetetlenítené a nagyobb méretű közterületi reklámok kihelyezésének lehetőségét, és a szabályozás ebben a formában tönkretenné a teljes közterületi reklámpiacot. Bár több piaci szereplő szerint is várható volt a törvények módosításának szándéka – amelynek lehetséges szempontjairól nemrég a Kreatív is beszámolt – az, hogy a törvényjavaslat előzetes szakmai egyeztetés nélkül, ilyen gyorsan elkészült, rendkívüli módon meglepte a szakmát.

Kenéz András, az elsősorban épülethálós és tetőreklámokban érdekelt Horizont Reklám Kft. ügyvezetője a Kreatívnak kiemelte, hogy a törvényjavaslat ebben a formában megoldhatatlan akadály elé állítja a közterületi reklámozással foglalkozó piaci szereplők többségét, mivel értelmezése szerint betiltja az óriásplakátokat, a tetőreklámokat életszerűtlenül kis méretűre zsugorítja, ráadásul nem veszi figyelembe a már meglévő üzleti kötelezettségeket és a technikai átálláshoz szükséges időt, amikor idén szeptember 30-ai határidőt szab a jelenlegi hirdetések eltávolítására. Például a tetőhirdetések esetén évekre előre lekötött megállapodásokról van szó, ezeket nem lehet csak úgy átépíteni – emeli ki az ügyvezető. 

Kenéz András szerint valóban léteznek olyan, korábbi kormányzatokhoz kapcsolódó hirdetési eszközök és módszerek, amelyeket tiltani kellene, de a mostani tervezet nagyjából olyan, mintha egy autónál felmerülő hiba miatt az összes autót kitiltanák a közterületről. 

„Tiltsák meg az állami, a közigazgatási vagy a politikai pártok közterületi kommunikációját, de ne a teljes eszközt szüntessék meg.” 

Reméli, hogy még lehet a tervezeten finomítani, hiszen jelenleg nem látszik, hogyan lehetne a törvényjavaslatra üzletileg reagálni. 

Kiemeli, hogy a reklámszakma több ezer embernek ad munkát. A tervezők, kivitelezők, szerkezetépítők, nyomdák, darus vállalkozások, villanyszerelők, grafikusok, értékesítők, médiatervezők és adminisztratív munkatársak megélhetése közvetlenül vagy közvetve ehhez az ágazathoz kapcsolódik. Egy jelentős piacszűkítés nem csupán a reklámcégeket érintené, hanem magyar vállalkozások és munkavállalók széles körét is. Fontos szerinte emellett a reklámokkal bevételhez jutó ingatlantulajdonosokról is beszélni, akik például társasházuk felújítását finanszírozhatják ebből. 

Tóth István, a Horizont Reklám Kft. másik ügyvezetője azt emelte ki a Kreatívnak, hogy a jelenleg működő reklámberendezések túlnyomó többsége érvényes hatósági nyilvántartásba vétellel, településképi hozzájárulással, valamint NMHH-azonosítóval rendelkezik. Ezek nem illegálisan létesített vagy ellenőrizetlen eszközök, hanem olyan reklámfelületek, amelyek létrejöttét és működését az állam és az illetékes hatóságok maguk hagyták jóvá.

Hangsúlyozza, hogy a jogbiztonság és a szerzett jogok védelme minden demokratikus jogállam egyik alapköve. A gazdasági szereplőknek joguk van arra számítani, hogy a hatóságok által engedélyezett és nyilvántartásba vett beruházások nem veszíthetik el egyik napról a másikra létjogosultságukat. A beruházások mögött jelentős tőke, hosszú távú szerződések, banki finanszírozások és üzleti kötelezettségvállalások állnak. Egy esetleges szabályozási változás során ezért különös figyelmet kell fordítani az átmeneti időszakokra, a szerzett jogok tiszteletben tartására és a jogbiztonság követelményére – emeli ki a Kreatívnak.

Tóth álláspontja szerint a városkép védelme, az épített környezet minősége és a gazdasági érdekek között megfelelő egyensúlyt kell teremteni. A cél nem a szabályozatlanság, hanem az ésszerű, kiszámítható és szakmailag megalapozott szabályozás. Olyan rendszerre van szükség, amely egyszerre veszi figyelembe a településképi szempontokat, a társasházak érdekeit, a vállalkozások jogait, a munkahelyek védelmét és a jogbiztonság követelményeit.

Meggyőződése, hogy a reklámszakmát érintő esetleges jövőbeni változtatásokról széles körű szakmai, önkormányzati és társadalmi egyeztetés keretében szükséges dönteni. Szerinte egy több milliárd forintos, jelentős foglalkoztatási és társadalmi hatással bíró piac jövőjét kizárólag a jogállamiság, az arányosság és a kiszámíthatóság elveinek tiszteletben tartásával lehet felelősen alakítani.

Négyesi Dániel, a francia központú, nemzetközi DEFI Group hazai leányvállalataként működő, főként szintén tetőreklámokkal és reklámhálókkal foglalkozó DEFI Hungary Kft. ügyvezetője hangsúlyozza, hogy Európa azon országaiban, ahol a rendszer jól működik, a szabályozás jellemzően központosított, ami átláthatóbb kereteket biztosít minden szereplő számára, és nem fordulhat elő, hogy valami az egyik utcában szabad, az út túloldalán, a másik kerületben pedig már tilos. Szerinte az önkormányzatokhoz kerülő szélesebb döntési jogkörök jelentősen megnövelik a korrupció lehetőségét is. 

Hozzáteszi, hogy a legtöbb országban négyzetméter alapú adót kell fizetni az önkormányzatnak, amelyet az önkormányzat más, reklámmal nem borított házak felújítására oszt vissza. Emellett darabszámra korlátozzák a kihelyezhető felületeket – például városonként 20-30 darabban maximalizálják azokat. Szintén jó megoldás, ha korlátozzák az időtartamot is: például maximum 12 hónapig lehessen egy épületen hálót üzemeltetni, hogy ne fordulhasson elő, hogy valaki öt-nyolc évig takarja el az épület homlokzatát.

Szerinte vannak más megoldások is. Gyakran előfordul, hogy bár az egész homlokzatot befedik, csak a felület 70%-a hasznosítható reklámként, a többi részen maga az épülethomlokzat van kinyomtatva. Ez esztétikusabb, mint a felújításoknál megszokott sima zöld védőháló – véli Négyesi. 

A DEFI ügyvezetője szerint minden egyes kültéri reklámra elköltött forint további hat forinttal járul hozzá az ország GDP-jéhez, ezek a szereplők pedig nagyjából 20-30 milliárd forintot költenek el ezen a piacon. Ha jelentősen leszűkül a kültéri hirdetési piac, és a hirdetők az online felületekre kényszerülnek át, akkor ezek a források nagyrészt az óriás amerikai online cégekhez vándorolnak, ami szerinte mindannyiunknak hátrányos lenne. 

Négyesi egyetért azzal, hogy a jelenlegi helyzet nem volt jó, de egy olyan jogi keret kialakítását támogatja, amely minden felhasználónak hosszú távon előnyös, másrészt a politikai reklámok kérdését is rendezi.

A Kreatív megkérdezte a Magyar Reklámszövetséget is a törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontjáról. A szervezet hangsúlyozta, hogy számukra is új és váratlan a törvényjavaslat szövege, jelenleg annak szakmai vizsgálata zajlik, ezért csak később adnak tájékoztatást. Frissítés: néhány órával cikkünk megjelenését követően a Magyar Reklámszövetség Közterületi Tagozata (MRSZ OOH) nyílt levélben reagált a törvényjavaslatra. A nyílt levél itt olvasható.

Miről szól a törvényjavaslat

A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról címmel került fel a Parlament oldalára kedd este az a törvényjavaslat, amely a többi között a

• gyűlöletkeltő politikai reklámok visszaszorítását, 
• reklámok (plakátok, hirdetések) szigorúbb szabályozását a köztereken,
• településképi és építészeti szabályok módosítását (reklámok elhelyezése miatt)

tűzi ki célul. 

A javaslat többek között jelentősen szigorítja a közterületi reklámok elhelyezésének feltételeit, a nem megfelelő reklámok eltávolítására pedig igencsak szűk, 2026. szeptember 30-i határidőt jelöl meg. 

„Reklám – közterületen vagy közterületről látható magánterületen – kizárólag utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon és tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésen, mint reklámeszközön helyezhető el.” 

A közterületen vagy közterületről látható magánterületen lévő reklámhordozó felülete nem lehet 15 m2 -nél nagyobb méretű. Ugyanakkor a túl kicsi, citylight alatti méretű reklámok sem helyezhetők ki, ami vélhetően például a matricák ellen irányul. 

Emellett a védett természeti területeken tilos reklám és az önkormányzatok további területeket is kijelölhetnek tiltásra. 

Az önkormányzatok szerepe jelentősen növekedne, hiszen jóval több döntési jog kerül helyi önkormányzatokhoz. Ők szabhatják meg többek között, hogy hol lehet reklám, milyen feltételekkel és ők bírságolhatnak, nem a járási hivatal. 

Reklám továbbra is csak előzetes bejelentés után helyezhető ki, de a településképi engedély maximum öt évig lehet érvényes, utána hosszabbítani kell, reklámeszköz elhelyezésére vonatkozó szerződések pedig legfeljebb 15 évre köthetők. 

A politikai reklámokkal kapcsolatban a javaslat kiemeli, hogy azokkal tilos gyűlöletet kelteni, közösségeket megbélyegezni, kollektív bűnösséget sugallni, megtévesztő képi manipulációt alkalmazni. Mindez vonatkozik televízióra, online médiára, kampányplakátokra és más politikai hirdetésekre is. Újdonság, hogy a Médiatanács 15 napon belül dönthet, hogy egy reklám tiltott-e. 

A javaslat kiemelt célja a kiskorúak védelme, ezért (minden reklámtípusban) tilos olyan tartalom, amely félelmet kelt vagy más módon káros a gyerekek fejlődésére. Mindez külön hangsúlyt kap a kampányidőszakban.

Nyitókép: budapesti házfalakat borító reklámhálók. (forrás: mediahaz.hu)