2024-ben az RGB-n két projekted is Red díjat kapott, ami az aranyéremnek megfelelő minősítés. Röviden bemutatod őket? 

Az egyik munkám egy kiadvány volt a kriminológia témakörében. A kutatást a frenológia áltudományának vizsgálatával kezdtem, majd a stigmatizálás és a külső megítélés kritikájával egészítettem ki. A kiadvány nyomozati anyag formát öltött: a hét főbűn mindegyikéhez egy-egy eset és gyanúsított karakterrajza kapcsolódott. A lapokon UV-lámpával előhívható rejtett információkat is elhelyeztem.

A másik projekt a Ligeti100 volt, amely Ligeti György születésének századik évfordulójára készült. Ez egy kísérleti kompozíciósorozat, amelyhez audioreaktív print társult: a nyomat érintésre különböző hangkompozíciókat indított el és kombinált, reflektálva Ligeti kísérletező, atmoszferikus világára.

Azért ezt a két munkát választottam, mert úgy érzem, mindkettő olyan társadalmi és kulturális kérdéseket vet fel, amelyek fontosak számomra: az előítéletekről való gondolkodást és a technológia formabontó alkalmazásának lehetőségeit.

Mennyi időt fordítottál rájuk?

Mindkét munka egy-egy féléves kurzus során, nagyjából három hónap alatt valósult meg.

Mi jelentette a legnagyobb kihívást a munka során? 

A legnagyobb kihívás mindig az, hogy a választott témát mindenki számára közérthetővé tegyem. Ehhez az információ átadását és a vizuális tervezést szoros együttműködésben kell működtetni – ez nagy odafigyelést igényel.

És mi volt a legnagyobb sikerélmény?

A legnagyobb sikerélményt a Ligeti100 hozta: amikor a szitanyomatot először összekapcsoltuk a programozott számítógéppel, és megszólalt a minta. Az addigi két és fél hónapnyi munka kézzelfoghatóvá válása hihetetlenül inspiráló élmény volt.

Miért gondoltad úgy, hogy diákként érdemes nevezni az RGB-re?

Általában ritkán publikálom a munkáimat, vagy pályázok velük, de tavaly szerettem volna az egyetemi kereteken túl is látni, hogyan helyezkedik el a munkám más pályatársak alkotásai között. Ezért neveztem az RGB-re.

Számítottál a díjra? 

Őszintén szólva nem. Mivel kevés hasonló pályázaton vettem részt korábban, nem gondoltam, hogy a munkám ennyire kiemelkedhet a mezőnyből. Bízom benne, hogy a díj valóban jelent valamit, és segít a szakmai utam formálásában.

A tervezőgrafika melyik területét érzed magadhoz a legközelebb? 

Leginkább a kézzelfogható tervezés vonz: kiadványok, csomagolások, tárgyak, ahol nemcsak a grafika minősége, hanem az anyagválasztás, az etikus és környezetbarát megoldások is értéket adnak a munkának.

Mit csinálsz most, és hogyan képzeled el a közeljövőt?

Jelenleg szabadúszóként dolgozom olyan projekteken, amelyeknek a céljaival azonosulni tudok, emellett pedig egy egyetemi inkubációs program keretében a diplomamunkám továbbfejlesztésén is aktívan munkálkodom. A jövőben szeretném ezeket az együttműködéseket tovább erősíteni, és közös értékek mentén új projekteket létrehozni.