„Nem volt tapasztalatom a kommunikációs iparágban, de az angol–francia szakos diplomámmal a nyelvismeretem miatt könnyen el tudtam helyezkedni az ügynökségi világban” – mesélte a kezdeteket Szabó Judit. Két évig dolgozott az akkor Mmd-nek (ma Grayling) nevezett PR-cégnél, majd a művészeti képzéseket kínáló KREA kommunikációs vezetője lett. Ekkoriban született meg az első fia, és fél év után szeretett volna visszamenni dolgozni. Annak ellenére, hogy 2009-ben már minden feltétel adott volt a rugalmas munkavégzéshez, nem sikerült a visszatérés. Ezt a helyzetet törésként élte meg, de hamar kiderült, hogy ami hátránynak tűnt, valójában egy új irányt jelölt ki számára: egy flexibilis hozzáállású IT-cégnél lett marketinges.

„A Neostratus (eredetileg Ceod) technológiai startup azzal bízott meg, hogy építsem fel a marketingjüket. Teljesen új volt a terület és a feladatkör, de hamar megszerettem, sőt beiratkoztam a Budapesti Kommunikációs Főiskolára marketing szakra.” Ennél a cégnél kinyílt a világ, rájött arra, hogy a marketingnek létezik egy számára izgalmasabb, kreatívabb területe, mint amibe addig a PR révén belelátott. „Ez volt a lead generálás, ami arról szól, hogy hogyan járulsz hozzá az eladáshoz, hogyan éred el a célcsoportot és hogyan adod el a terméket.”

Amikor a céget felvásárolta a DBH Group, Juditot öt európai országért felelős marketingvezetőnek nevezték ki, ám a pozícióban nem sokáig maradt. „A Neostratus idején született a második fiam, míg a céget nevezhetem a harmadik
gyerekemnek is, annyira szívemen viseltem a sorsát öt éven keresztül. A tulajdonosváltás után már nem találtam a munkakörülményeket annyira kedvemrevalónak, ezért váltottam.”

A felvásárlás évében ezért londoni álláshirdetések között is nézelődött, ki akarta magát próbálni külföldön. A végső döntéshez, és lökéshez, kellett más magyarországi kudarc is: a startupnál felhő alapú megoldások értékesítésével foglalkozott, és amikor egy multicégnél hasonló álláshirdetést látott, jelentkezett. A HR-eseken azonban nem jutott túl, mert ők multinacionális cégeknél tapasztalatot szerzett kollégát kerestek.

„Azt éreztem, hogy nincs előrejutási lehetőségem, mert multihoz multitapasztalat nélkül nem vettek fel. A karrierem jövőjét ezért nem láttam Magyarországon biztosítottnak, mint ahogy a fiaim iskoláztatását sem tudtam otthon elképzelni. Ezért a fejembe vettem, hogy Londonban keresek munkát, ami miatt az ismerősök vakmerőnek tartottak, hiszen amúgy otthon jól és kényelmesen éltünk.”

Az önéletrajza és nyelvtudása alapján jó eséllyel pályázhatott egy-egy meghirdetett állásra, de kiderült, hogy ha nem helyben él, általában hátrébb került a rangsorban.
„Azt is el kellett fogadnom, hogy ha Londonban Budapestről keresek állást, akkor a karrieremben visszább kell lépnem, de ez különösebben nem zavart.” 

Első londoni munkahelyén, egy IT-cégnél senior marketingmenedzserként egy ötfős csapatot vezetett, de négy hónap után elbúcsúztak egymástól.
„Lehet, hogy kritikus voltam a csapatommal, vagy nagyok voltak az elvárásaim, de azt gondolom, hogy ma az angliai tapasztalatokkal sem dolgoznék ott másként, mint akkor. De bebizonyosodott, hogy londoni lakcímmel tényleg tárt karokkal vár a munkaerőpiac, mert míg Budapestről 11 hónapig kerestem állást, addig helyiként két hónap alatt megtaláltam az új pozíciómat.”

Juditot ekkoriban az élet kárpótolta egy kis elégedettségérzéssel is, hiszen a magyarországi HR-kudarc ellenére Angliában ugyanannál a multicégnél, amelyhez itthon is pályázott, az állásinterjúk utolsó fordulójába is bejutott. Londoni karrierjében ezután a szintén IT-s TIBCO nevű cég több mint hét évet ölel fel: először senior menedzserként alkalmazták, majd pár év alatt igazgatóvá léptették elő. Ezalatt az évek alatt erős szakmai kapcsolatokat épített ki, és azóta is gyakran hívják webináriumokat tartani, podcastekben szerepelni, vagy panelbeszélgetések résztvevőjének. Így amikor a TIBCO-nál leépítették a marketingcsapatot, már nem is kellett pályáznia, a LinkedInen kapott megkereséseket.

„Érzelmileg megviselt, hogy nem azért megyek el a cégtől, mert én akarok elmenni, vagy ők kifogásolják a munkámat, hanem azért, mert egy szám lettem a táblázatban.” Ekkor azonban már tudta, hogy ha drámainak is tűnik egy helyzet,
az újabb lehetőségeket rejt magában. Végül két ajánlat közül választhatott, és a megérzéseire hivatkozva döntött az Endava mellett, ahol immár másfél éve a csapat tagja.  „Szeretem a szakmai kihívásokat, de fontos számomra, hogy kikkel dolgozom együtt, és hogy mi az, amit együtt építünk. A monotonitást nem tudom elviselni,
ezért ha látom, hogy egy cégnél van fejlesztendő terület, akkor proaktívan változásokat kezdeményezek, ehhez pedig eddig rendszerint megkaptam a támogatást.”

Arra a kérdésre, hogy van-e komplexusa a közép-kelet-európai gyökerei miatt, azt mondta, hogy igen, pedig ezt kívülről senki nem táplálta benne. 

„IT-területen kevés a női vezető, ezért gyakran hívnak »Women in Leadership« témában eseményekre. Itt gyakran megkérdezik, hogy érzem-e a munkám során hátrányát annak, hogy nő vagyok. És hiába tapasztaltam meg az első fiam születésekor, hogy az anyaság miatt nem térhettem vissza a posztomra, ezt nem gondolom hátránynak, hiszen én nem szerettem volna visszamenni dolgozni. Viszont a közép-kelet-európaiságot, ami a fejemben élt, igazán nehéz volt kitörölni. Hiába beszélek jól angolul, az akcentusom kicsit mégis árulkodik, így egy idő után általában megkérdezik, hogy hová való vagyok. Ezt komplexusként éltem meg, pedig semmi elítélő nincs a kérdésükben.”

Hogy Judit büszke legyen a gyökereire, arra a jelenlegi munkahelye is inspirálja, ez pedig a világ legegyszerűbb kérdéséből származott: hogyan kell kiejteni a nevét?
Beszélgetőtársam azt mondta, hogy Angliába költözésekor a befogadó országért érzett elhivatottságból a keresztneve angol kiejtését javasolta az új ismerőseinek, az Endavánál viszont ezt nem fogadták el, kérték, hogy ejtse ki úgy a nevét, ahogy Magyarországon szokták. Így lett ő sok-sok év után újra Judit.

„A kelet-európai komplexus a mi fejünkben él, pedig a jelenlegi munkahelyemen látom, hogy a térségünkből, és főleg Romániából nekünk dolgozó IT-szakemberek
ugyanolyan tehetségesek és motiváltak, mint a nyugat-európaiak, ha nem éppen jobban, mert úgy érzik, hogy többet kell letenniük az asztalra a sikerért.”

Juditnak egyébként az irodai munka és a család mellett jut ideje önkénteskedni is: a lakóhelyükhöz közeli örökségvédelmi helyen szombat délutánonként a konyhában állva scone-okat formáz.

Melyik munkádra vagy a legbüszkébb?
A szoftvergyártással foglalkozó TIBCO-nál másfél év alatt sikerült átalakítanom a marketingportfóliót termék alapú pozicionálás helyett iparági piacravitellé egy sikeres európai pilot program keretében. Ennek eredményeképpen a marketingkampányok három-négyszeres eladást produkáltak, mert nem a különálló szoftvereket próbáltuk a felhasználóknak eladni, hanem különböző szolgáltatáscsomagokat, az iparági igényeknek megfelelően. Mindezzel egy több évtizedes, megszokott piacraviteli módszert változtattunk meg, amit a Forrester díjjal is jutalmazott 2019-ben.

Legutóbb milyen kreatív megoldás volt rád nagy hatással?
Az AI-technológia felhasználási területei a marketing tartalom gyártásában. Jelenlegi munkahelyemen most vezetjük be 9000 felhasználónak az Enterprise GPT-t. Az elmúlt fél évben volt lehetőségem levezényelni egy sikeres pilot projektet néhány kreatív marketinges munkatársammal. Olyan területeken fogjuk alkalmazni a technológiát, mint tartalmi ötletgyártás, vállalati hangnem finomítása vagy személyre szabott üzenetvariációk meghatározása meglévő felhasználói információk és tartalmak alapján. Mindezeket persze szigorú és kötött felhasználói szabályrendszerek alapján, hiszen az egyedi üzenet és hangnem továbbra is a legnagyobb érték kell, hogy maradjon.

Hogyan változtatott meg hogy külföldön dolgozol?
Magabiztosabb lettem és merészebb. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a legtöbb munkahelyem bízott bennem és támogatott a gyakran nem mindennapi vagy megszokott megoldások megvalósításában. Lehet nagyokat álmodni, és ha fél éven belül gazdaságilag is megtérülő megoldás születik, akkor a kísérletek általában mainstream gyakorlattá válnak. Ehhez persze megelőlegezett bizalom és anyagi befektetés szükséges a munkáltató részéről, ami itt egy jól megalapozott üzleti terv alapján általában megvalósítható.