A Reuters legfrissebb jelentése szerint a hírfogyasztók világszerte növekvő nyugtalansággal reagálnak a politikai, gazdasági és technológiai turbulenciák egymást követő hullámaira. 

„A világ működésével kapcsolatos alapfeltevések megkérdőjelezőnek, ahogy a régóta fennálló nemzetközi szövetségek átrendeződnek, a globális kereskedelmi rendszer nyomás alá kerül, és a háború utáni rend alapvető formája bizonytalannak tűnik. Ezzel párhuzamosan az emberek alkalmazkodnak a mesterséges intelligencia gyors elterjedéséhez a mindennapi élet számos területén, és sokak számára a klímaváltozás gyakorlati valósága is egyre érezhetőbbé válik”

– olvasható a jelentésben.

Mint írják, a világ egyre gyorsuló ütemben változik, a hírmédia pedig a nap 24 órájában beszámol ezekről az eseményekről, miközben verseng azért a napi négy-öt óráért, amelyet az emberek az okostelefonjuk használatával töltenek. A hírek ökoszisztémáján belül paradoxon rajzolódik ki a viselkedés és az attitűdök között. A hírfogyasztásban továbbra is eltolódás tapasztalható a közösségi média, a videóhálózatok és újabban az AI javára. Ezzel párhuzamosan a hírekbe vetett bizalommal és a félretájékoztatással kapcsolatos aggodalmak növekednek.

A Reuters szerint az idei év egyik központi témája a hírfogasztás növekvő „platformizációja”. A vizsgált piacok átlagában most először fordult elő, hogy a közösségi média és a videóhálózatok hírforrásként népszerűbbek, mint a televízió és a hírportálok, applikációk. Egyre többen kísérleteznek AI-chatbotokkal is, mint a hírek elérésének új eszközével. Az emberek online egyre inkább nézni szeretik a híreket, nem olvasni.

A jelentés arra is kitér, hogy a politikai, gazdasági és társadalmi változások hátterében a hírek alapvető értékei továbbra is relevánsak maradnak. Bár a vélemények sok országban szétaprózódhatnak, a pártatlanság elve továbbra is fennmarad, akkor is, ha a közönség elégedetlenséget fejez ki a hírek bizonyos részeivel kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy az embereknek még mindig fontos, hogy mi a hírek és az újságírás célja.

A Digital News Report megállapításai továbbá kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a hírszervezetek mennyiben hibáztathatók a főbb trendek miatt, vagy mennyire képesek kontrollálni azokat. 

„Talán konstruktívabb, ha elismerjük a közönség által megfogalmazott szorongásokat és aggodalmakat, és arra összpontosítunk, mit tehet az újságírás azért, hogy segítsen az embereknek értelmezni a történteket és azok mindennapi életükre gyakorolt hatását”

– írják. 

A jelentés főbb megállapításai

• A közösségi média és a videóhálózatok megelőzik a híroldalakat és applikációkat.
• Az AI-chatbotok a közvetített hírfogyasztás új határvonala.
• Az online videók feltartóztathatatlanul törnek előre.
• Csökken a hírek iránti érdeklődés.
• Mélyponton a hírekbe vetett bizalom.
• A hírek paywall mögé zárását nehezíti a közvetlen fogyasztástól való elmozdulás.

A magyarországi helyzet

A Reuters magyarországi jelentése emlékeztet arra, hogy 2026 áprilisában Magyarországon történelmi választást tartottak: a választók tizenhat év után leváltották a Fideszt, és elsöprő győzelemmel Magyar Pétert választották meg. 

„Mindez az EU legfejlettebb »médiamegszállási« rendszerében történt, ahol az Orbán-kormány a média több mint 80 százalékát ellenőrizte, és a folyamat a kormánypárt AI-jal fűtött kampányát, valamint a kihívó Tisza Párt közösségi médiára épülő kampányát követte”

– írja a jelentésben Szakács Judit újságíró, a CEU kutatója.

Hozzáteszi, hogy az elmúlt évben a magyar médiaszférát nagyarészt a 2026-os parlamenti választások kampánya alakította, amikor Orbán Viktor 16 év után először nézett szembe jelentős ellenzékkel. Emlékeztet, hogy ahogy a kormánypárt népszerűsége csökkent, eszközök egész tárházát vetette be – eszkalálódó retorikát, a kritikus hangok elfojtását célzó jogalkotási intézkedéseket, közösségi médiás és óriásplakát-kampányokat, médiapiaci manővereket és AI-generált deepfake-eket –, a gazdasági juttatások és az állami erőforrások felhasználása mellett. A Fidesz fő narratívája ukránellenes volt, azt állítva, hogy Magyarországot közvetlen háborús veszély fenyegeti. A kihívó Tisza Párt és vezetője, Magyar Péter leginkább belpolitikai kérdésekkel, például a korrupcióval és a gazdasági problémákkal kampányolt, erősen támaszkodva az organikus közösségi médiás tartalmakra és a választókkal való személyes találkozásokra. Győzelme után néhány órával Magyar megígérte, hogy hivatalba lépése után felfüggeszti a közszolgálati média hírszolgáltatását, amíg a pártatlan tájékoztatás nem biztosítható.

Szakács továbbá említi a Fidesz 2025-ös kísérletét a független hangok elfojtására, amikor benyújtottak egy törvényjavaslatot, amely megbírságolta volna a külföldi támogatásban részesülő szervezeteket. Végül elbuktak, mivel a támadások rekordméretű adományokat generáltak a független média számára az SZJA 1%-os felajánlási rendszerében. Ennek köszönhetően a Telex független hírportál és a Partizán YouTube-csatorna több adományt kapott, mint bármely más civil szervezet Magyarországon.

Az olvasói adományok fontos bevételi forrást jelentenek a független média számára, amely gyakran támaszkodik a hirdetési bevételek, az előfizetések (444, 24.hu, HVG), a tagsági díjak, az adományok (Partizán, Telex, Direkt36, Átlátszó, Magyar Hang, Válasz Online) és a külföldi támogatások kombinációjára.

Ezzel szemben a Fidesz-kormányközeli médiumok, mint például a legtöbb hagyományos média (a TV2 kereskedelmi televízió, a HírTV hírcsatorna, a Magyar Nemzet napilap, a Retro Rádió és a Rádió 1, valamint számos helyi lap) és az olyan online felületek, mint az index.hu, az origo.hu és a mandiner.hu, gyakran támaszkodtak az állami hirdetésekre, amelyek burkolt állami támogatásként működtek.

A jelentés felidézte a legnépszerűbb magyar bulvárlap, a Blikk és online verziójának 2025-ös felvásárlását a svájci Ringier vállalattól a Fidesz-kormányközeli médiacsoport, az Indamedia (az Index tulajdonosa) által. Ezzel a Blikk egy újabb olyan felületté vált, amely a Fidesz üzeneteit hangosította fel. 2026 áprilisára már csak 17 külföldi médiacég maradt Magyarországon a 2010-es 57-hez képest – a legjelentősebb az RTL –, ami tovább centralizálta a piacot. Mindeközben a Szabad Európa Magyarország, egy fontos hírforrás, 2025 novemberében beszüntette működését, miután az amerikai kormányzat megvonta a finanszírozását.

A hagyományos médiumok használata mellett az Orbán-kormány és megbízottjai a Facebookra és a YouTube-ra támaszkodtak a választók elérése érdekében. Európában a legnagyobb politikai hirdetők közé tartoztak. 2024 végétől 2025 szeptemberéig 10 585 970 eurót költöttek politikai hirdetésekre a Metán és a Google-ön Magyarországon, ennek 87 százaléka Fidesz-kormányközeli szereplőktől származott. Amikor 2025 októberében mindkét platform betiltotta a politikai hirdetéseket Európában, a Fidesz igyekezett alkalmazkodni azáltal, hogy mozgósította támogatóit, hogy növeljék posztjainak láthatóságát a Facebookon, de nem tudott versenyezni az ellenzék organikus elérésével.

Magyar Péter erősen támaszkodott a közösségi médiára, mivel nem volt hozzáférése a Fidesz által ellenőrzött médiához. A főműsoridős közszolgálati híradók 2025 februárja és decembere közötti elemzése szerint az ellenzéki politikusok a műsoridő kevesebb mint 5 százalékát kapták meg, Magyar pedig többnyire negatív kontextusban jelent meg. Magyar számos alkalommal élesen bírálta a független médiát, a választások utáni első sajtótájékoztatóján mégis – az Orbán-kormány gyakorlatától gyökeresen eltérve – a független médiumok kaptak először szót.

Az intenzív választási kampányban Magyarországon ugrásszerűen megnőtt a mesterséges intelligencia által generált politikai tartalmak száma. Egy új, Fidesz-szövetséges által vezetett és nem nyilvános forrásokból finanszírozott cég lett a legnagyobb politikai hirdető a YouTube-on az EU-ban 2025 nyarán. A Magyart lejárató, AI-jal generált videóit becslések szerint 650 millió alkalommal tekintették meg a YouTube-on és a Facebookon. Bizonyos deepfake-eket maga Orbán és a fősodorbeli média is megosztott, beleértve a közszolgálati M1 hírcsatornát is. Magyar Péterről készült deepfake képek országszerte megjelentek az óriásplakátokon is. Mindeközben a független média magas színvonalú tartalmak széles skálájának közzétételével járult hozzá az Orbán-rezsim természetének megértéséhez.

Heti látogatottság offline csatornákon (TV, rádió, print)

• RTL: 38%
• TV2: 21%
• ATV: 19%
• Rádió 1: 14%
• Retro Rádió: 14%
• Egyéb regionális újságok: 12%
• HírTV: 11%
• közszolgálati televíziók: 9%
• HVG: 9%
• Duna TV: 8%
• Blikk: 8%
• Euronews: 7%
• Egyéb regionális tévék vagy rádiók: 6%
• BBC News 5%
• Nemzeti Sport 5%

Heti online látogatottság

• telex.hu 30%
• 24.hu 27%
• 444.hu 27%
• index.hu 25%
• rtl.hu 20%
• hvg.hu 20%
• origo.hu 18%
• Partizán 14%
• atv.hu 14%
• tenyek.hu 13%
• portfolio.hu 12%
• blikk.hu 10%
• Egyéb regionális online újság 9%
• hirado.hu 8%
• hirtv.hu 8%
• atlatszo.hu 7%

Átfogó bizalmi mutató (2016-2026 között)

A jelentés szerint a hírek iránti bizalom 5 százalékponttal, 17 százalékra csökkent, ami 2016 óta a legalacsonyabb érték Magyarországon, és az idei évben a 48 piac közül a legalacsonyabb. A legnagyobb bizalmat élvező márkák függetlenek, míg a legkevésbé megbízhatóak a Fidesz-kormányhoz közel állóak, köztük a közszolgálati műsorszolgáltató, az MTV.

A bizalom alakulása a különböző médiumoknál a közvélemény szerint

• 24.hu
  • megbízhatónak tartja: 38%
  • nem tartja megbízhatónak: 30%
  • egyik sem: 32%
• 444.hu
  • megbízhatónak tartja: 38%
  • nem tartja megbízhatónak: 32%
  • egyik sem: 31%
• ATV
  • megbízhatónak tartja: 36%
  • nem tartja megbízhatónak: 34%
  • egyik sem: 31%
• Blikk
  • megbízhatónak tartja: 15%
  • nem tartja megbízhatónak: 59%
  • egyik sem: 26%
• HírTV
  • megbízhatónak tartja: 23%
  • nem tartja megbízhatónak: 53%
  • egyik sem: 24%
• HVG
  • megbízhatónak tartja: 44%
  • nem tartja megbízhatónak: 27%
  • egyik sem: 28%
• Index.hu
  • megbízhatónak tartja: 26%
  • nem tartja megbízhatónak: 44%
  • egyik sem: 30%
• Magyar Nemzet
  • megbízhatónak tartja: 22%
  • nem tartja megbízhatónak: 49%
  • egyik sem: 29%
• közszolgálati televíziók
  • megbízhatónak tartja: 21%
  • nem tartja megbízhatónak: 56%
  • egyik sem: 23%
• Népszava
  • megbízhatónak tartja: 26%
  • nem tartja megbízhatónak: 41%
  • egyik sem: 33%
• Origo.hu
  • megbízhatónak tartja: 21%
  • nem tartja megbízhatónak: 52%
  • egyik sem: 27%
• Egyéb helyi újság
  • megbízhatónak tartja: 28%
  • nem tartja megbízhatónak: 40%
  • egyik sem: 32%
• RTL
  • megbízhatónak tartja: 49%
  • nem tartja megbízhatónak: 25%
  • egyik sem: 26%
• Telex.hu
  • megbízhatónak tartja: 41%
  • nem tartja megbízhatónak: 29%
  • egyik sem: 30%
• TV2
  • megbízhatónak tartja: 21%
  • nem tartja megbízhatónak: 57%
  • egyik sem: 22%

Fotó: Pixabay