A karabasi 1. számú általános iskolában forgatott dokumentumfilm azt mutatja be, hogy a normális iskolai életet hogyan alakítja át az orosz háborús propaganda és narratíva.

A film az iskola egykori tanára és videósa, Pavel Talankin életét is gyökeresen megváltoztatta: 2024-ben egy nyaralás ürügyén elhagyta Oroszországot, magával vitte a felvételeket, és azóta politikai menedékjogot kapott Európában. 

A Senki tanár úr Putyin ellen számos szakmai díjat nyert (köztük a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál közönségdíját), miközben a Kreml és az orosz állami média nagyrészt hallgatott róla. Ahhoz, hogy láthassák a filmet, amelyben közülük sokan főszerepet játszanak, az iskola diákjai kalózpéldányokat szereztek be, és telefonjukon vagy laptopjukon nézték meg az alkotást. Amikor a felvételek mégis elterjedtek Karabasban, a helyi hatóságok, köztük az FSB állami titkosszolgálat arra kérték a tanárokat, hogy tagadják Talankinnal való kapcsolatukat és a film létezését.

Nem meglepő, hogy a film sikeréről, így az Oscar-díjról sem számoltak be az orosz állami hírügynökségek, sem a TASZSZ, sem a RIA Novosztyi, sem az Interfax, pedig ezek a 2026-os Oscar-gála valamennyi nyerteséről és fontos pillanatáról írtak – vette észre a HVG a Meduza közlését.