Az NMHH új podcast-sorozata arra keresi a választ, hogy hol húzódnak a szólás- és sajtószabadság jogi határai, és ezek mennyiben esnek egybe azokkal a társadalmi normákkal, amelyek arra vonatkoznak, hogy ki mit és hogyan mondhat. A sorozat nyitóadásában szó esik arról, hogy mi tekinthető ma médiának, és hogyan változtatta meg a technológia az újságírást. A beszélgetésből kiderül, hogy Lampé Ágnes a mai magyar médiarendszert kétosztatúnak tartja, mivel a politikusok leginkább csak a saját közönségüket szólítják meg, és az újságírók legtöbbször nem szembesíthetik őket a közérdekű ügyekkel.

„Nem lehet úgy tájékoztatni, ha az újságíró csak bársonyos kérdéseket tesz föl, hiszen így kizárólag egy bizonyos szempont kerül elő” – fogalmaz Lampé Ágnes. Koltay András szerint a médiarendszer kétosztatúságának gyökerei a rendszerváltozásig nyúlnak vissza. Annak, hogy a közéletben mindenki a saját közönségéhez beszél, az az oka, hogy „törzsi szekértáborokra” kezd szakadni a társadalom, amelyben csak átkiabálni lehet a másik táborhoz, de beszélgetni vagy megérteni a másik gondolkodásmódját már nem. „Én úgy érzékelem, hogy a média ezt leköveti, de nemcsak elszenvedője ennek, hanem maga is részese” – teszi hozzá az NMHH elnöke. 

A most induló podcast-sorozat további adásai azokat a határterületeket érintik, amelyeken a szólásszabadság joga korlátozásokba ütközhet: szóba kerül a különböző személyhez fűződő és közösségeket érintő jogok sérelme, és egyebek mellett megtudhatjuk azt is, hogy közszereplők-e a celebek, illetve meddig mehetnek el egymás becsmérlésében a felek egy politikai kampányban. Az NMHH podcast-sorozata – a korábbiakhoz hasonlóan – elérhető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság YouTube, Spotify- és Apple Podcasts-csatornáján.