hero
Lakos Boglárka

Rovat:

Reklám
Becsült olvasási idő: 6 perc
Parázs vitával indult, három tortával zárult – így ünnepelte az új elnökség a 35 éves MPRSZ-t

A Magyar PR Szövetség keddi, 35. születésnapján az évforduló szinte elsikkadt a háttérben – de ez nem róható fel, mert cserébe volt benne élet, erősen körvonalazott vélemények, határozott karakterek. Egy élő, együtt gondolkodni és tenni akaró szakmai közösség gyűlt össze a kommersz iskolai ünnepségeket idéző hangulat helyett. Csermely Ákos vitaindítója után a résztvevők a kreativitás és az önszabályozás határairól beszélgettek, mígnem a Gryllus Dorka nevével fémjelzett menopauzakampány témája hőhullám módjára robbant be és söpört végig az eseményen. A szakmai-etikai kérdések a közönség soraiban is heves vitát indukáltak, és ettől lett igazán értékes az este.

A Magyar PR Szövetség (MPRSZ) 35. születésnapját már az október 14-i tisztújítás után felállt új csapat szervezte. A Szántó Balázs vezette szövetség a Kreativitás vs. szabályok című Drinks&Links esten a szakmai önszabályozásról kezdeményezett párbeszédet. A program két részből állt: Csermely Ákos producer, média- és marketingszakember vitaindítójából és a Kreatív főszerkesztője, Szerényi Szabolcs moderálta kerekasztalból. Az ünnepi tortaszeletelés előtt a közönség is bekapcsolódott a nézetütköztetésbe. Ez az este az új csapat erős állásfoglalásává vált: a megújult MPRSZ olyan szakmai fórumként mutatkozott be, amely kényes ügyekben is vállalja a vitát, akkor is, ha közben a saját álláspontját, módszereit vagy szerepét kérdőjelezik meg. 

A törvény megmondja, mi tilos. De mi méltó?

A vitaindító előadásra stílszerűen a magát önazonos provokátorként (is) definiáló  Csermely Ákost kérték fel; nyitóelőadása az este egyik legerősebb része volt. A szakmai etikát az önismeretből és az önkontrollból vezette le, majd felvázolta, milyen intézményi feltételek kellenek ahhoz, hogy az egyéni felelősségvállalásnak legyen súlya. Csermely szerint a kreatív munka éppúgy szakmai szabályok között zajlik, mint a mérnöki vagy az orvosi hivatás. Ezek a keretek abban segítenek, hogy a készítők időben felismerjék a problémákat. A Magyar Televízióban töltött éveiből (1989-1995 között) hozott erre példát, amikor a reggeli egyeztetéseken egy jogi szakember is végigvette a stábbal az adásmenetet, így még felvétel előtt jelezhette, ha valamelyik műsorelem jogilag aggályos volt.

Csermely Ákos - fotó: MPRSZ

Ki mondja meg, hol vannak a határok? 

Az előadás magját alkotó gondolatmenet szerint a szabályozás és a felelősség négy szintjét határozta meg. 
- Az első a jogi minimum, például hogy a reklám felismerhető és elkülöníthető legyen a hírtől vagy a műsortól. Csermely megjegyezte, hogy a GVH utólagos ítélete helyett egy önszabályozó reklámtestületnek a normák előzetes felállítása a feladata. 
- A második szint a szakmai önszabályozás, amely szerinte csak akkor ér valamit, ha a döntéseinek gyors és érzékelhető következménye van. 
- A harmadik a megrendelő, az ügynökség és a médium közös láncolata – itt szerinte kérdés, hogy ki felügyelje és tartsa karban ezt a vonulatot. 
- A negyedik pedig a közönség. 

A szövetségeknek is odaszúrt, amikor felvetette: milyen szakmai tekintélyt várhat egy szervezet, ha a saját üzleti érdekei hajtják, üzleti tevékenységet folytat, vagy a saját szereplőit díjazza? A széttöredezett médiában szerinte felértékelődött a márkákba vetett bizalom, így az ilyen kérdéseknek közvetlen tétjük van.

A legfontosabb útravalót a menopauzakampány kapcsán adta. Csermely az ügy szereplőit is megkereste, és azt kifogásolta, hogy a szakmában szerinte sokan úgy mondtak ítéletet, hogy előtte nem kérdezték meg az érintetteket. Szigorú mérce ez egy etikai vitához, és azokra is vonatkozik, akik másokon kérik számon a szakmai normákat.

Az elefánt beült a kerekasztalba

Az est kiírása alapján a dm kampánya legfeljebb szőrmentén került volna szóba. Lennert Dániel, az MPRSZ Etikai Bizottságának elnöke a végén elmondta, hogy általános etikai elvekről akartak vitát indítani (állásfoglalásuk az ügy kapcsán itt olvasható). Ha magát a kampányt tűzik napirendre, annak érintettjeit hívták volna meg. Ehhez képest a beszélgetés újra és újra ugyanoda kanyarodott vissza. Tipikus George Lakoff-i „ne gondolj az elefántra!” gondolatelnyomásos helyzet volt ez (a nyelvésztől származik a keretezéselmélet, miszerint már egy fogalom tagadása is előhívja a hozzá tartozó értelmezési keretet). 

b-j: Kovács András Péter, Gerendi Zsolt, Lennert Dániel - fotó: MPRSZ

A 35. születésnapon az októberi kampány lett a fő téma, amelyben Gryllus Dorka az RTL Reggeli című műsorában rosszullétet játszott el, majd később elmondta, hogy a jelenet a dm menopauzával kapcsolatos figyelemfelhívó akciójának része volt. 

Lennert a tavasszal elfogadott etikai kódexből indult ki. Egy megrendezett akciónál szerinte döntő, hogy a feloldás milyen gyorsan, milyen formában és ugyanahhoz a közönséghez jut-e el, amely az eredeti jelenetet látta. A szövetségnek nyilvánosan kell megszólalnia, ha egy ügy nyilvánossága ezt indokolja. 

Gerendi Zsolt, az Önszabályozó Reklámtestület (ÖRT) főtitkára más működést mutatott be. Az ÖRT előzetesen is véleményez reklámokat, ezzel a kampánnyal kapcsolatban pedig egyetlen fogyasztói panasz érkezett hozzájuk. Lefolytatták az eljárást, a döntés Gerendi szerint a panaszosra és a bepanaszolt hirdetőre tartozik. 

b-j: Kovács András Péter, Gerendi Zsolt, Lennert Dániel - fotó: MPRSZ

A legélesebben Kovács Levente, a White Rabbit alapító-kreatívigazgatója és Lennert álláspontja feszült egymásnak. Kovács azt vetette fel, hogy ha a megrendezett jelenet hátterét nem fedik fel, és Gryllus később a menopauza ügyének képviselőjeként jelenik meg, talán maga a társadalmi téma maradt volna a középpontban. Már erre is zúgolódás hallatszott a nézőtérről. Lennert szerint ha egy márka eltitkol egy ilyen akciót, majd a megvezetés utólag kiderül, azzal súlyos (ha nem a legsúlyosabb) reputációs kockázatot vállal. 

b-j: Szerényi Szabolcs, Kovács Levente, Kovács András Péter, Gerendi Zsolt, Lennert Dániel - fotó: MPRSZ

Abban is eltértek a vélemények, mennyit várhatnak el az alkotók a közönségtől. Kovács a médiatudatosság fejlesztését sürgette, Lennert pedig azt hangsúlyozta, hogy a nézőre nem lehet áthárítani annak felelősségét, hogy felismerje, mikor vezetik félre. Kovács közben arról is beszélt, hogy náluk otthon a kampány hatására téma lett a menopauza. Szerényi pedig egy női ismerőse reakcióját emelte be a párbeszédbe, aki attól tartott, hogy az akció után a munkahelyeken még kevésbé veszik majd komolyan a menopauzával járó panaszokat.

Kovács András Péter, az Artificial Group stratégiai vezetője bár a kivitelezést hiteltelennek tartotta, a kampányt mégsem nevezné hazugságnak. Szerinte a kreativitást a kockázatkerülés fojtja meg, és egy ilyen vita hangneme további óvatosságra intheti a hirdetőket. Lennert erre gyakorlati javaslattal állt elő: a PR-szakembereket már az ötleteléskor be kell vonni, amikor az irányon még lehet változtatni. 

b-j: Kovács Levente, Kovács András Péter, Gerendi Zsolt - fotó: MPRSZ

A kerekasztal végére a kampány etikai megítélésében megmaradtak a különbségek. A vita legkézzelfoghatóbb tanulsága az volt, hogy a kreatív, PR-, megrendelői és médiaszempontoknak jóval azelőtt találkozniuk kell, hogy egy ilyen ötlet adásba kerül. 

A közönség átvette a mikrofont

Kiss Zsuzsanna PR-szakember arra kérdezett rá, voltak-e a kampánycsapatban olyan nők, akik jelezhették volna, hogyan hathat a jelenet az érintettekre. Tüske Gabriella, az MPRSZ Etikai Bizottságának tagja arra emlékeztetett, hogy az eredeti adásból a néző egy látszólag rosszul lévő színésznő történetét ismerte meg, anélkül, hogy a menopauzáról bármiféle információt kapott volna. Szőke Ágnes stratégiai tanácsadó, ügynökségvezető visszautasította, hogy a PR szerepe a szabályok őrzésére korlátozódna, illetve felvetette az RTL, a megrendelő, valamint a színésznő képviseletének felelősségét. Az MPRSZ egészségkommunikációs tagozatának elnöke pedig azt a szempontot hozta be, amely a reklámetikai vitában könnyen elsikkadt: segített-e egyáltalán az akció abban, hogy a közönség jobban értse a menopauzát?

Kihagyott ziccer

A hozzászólások nyomán a kerekasztal összetétele is beszédtéma lett. A menopauza kommunikációjáról egy férfiakból álló panel vitázott, míg a női szakmai nézőpontok a nézőtérről kaptak hangot. Gondolhatnánk, hogy szervezői oldalról több tudatosság várható egy ilyen eseményen, a kihagyott ziccert elismerve Lennert maga is szerencsétlennek nevezte, hogy így alakult. Egyben hangsúlyozta (szép mentésként), hogy ezzel is bizonyítható, hogy valóban nem a menopauzakampányra akarták helyezni az esemény fókuszát.

A közönség ezen az estén érdemben alakította a beszélgetést - ettől lett pezsgő a 35. születésnap. A meghívottak egymás érveire válaszoltak, a nézőtérről pedig akadt, aki kérdés helyett határozott szakmai véleménnyel kért szót. A születésnapi vita megmutatta, milyen szerepet szán magának az MPRSZ új vezetése: felszólalás jogát nyíltan megadó, szakmai nézetkülönbségeknek platformot biztosító, konstruktív és aktív fórum – akkor is, ha a közönség magát a szövetséget kérdezi (fel). 

Ünnepi gyertyafújás az új elnökség pár tagjával, b-j: Szántó Balázs, Földes Veronika, Varga Zita Hella, Szerdahelyi Kornélia - fotó: MPRSZ


Képek: MPRSZ

Borítókép: Lakos Boglárka