Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel jelentette be, hogy döntése alapján megszűnt Schmidt Mária főigazgatói megbízatása a Terror Háza Múzeumban. A miniszter közlése szerint az intézmény ezzel egy időben ideiglenesen bezár, amíg a kiállítás tartalmi átvilágítása le nem zárul, és nem tisztázzák a kapcsolódó jogokat.

Tarr Zoltán azt írta, hogy a múzeum még 2026-ban ismét látogatható lesz, miután kialakítják a végleges szakmai, gazdasági és működtetési kereteket. A bejelentésből egyelőre nem derült ki, ki veheti át az intézmény vezetését, illetve az sem, hogy az átvilágítás eredményeként módosítják-e az állandó kiállítást. 

Korábban megszűnt a múzeumot működtető alapítvány

A személyi döntést a Terror Háza működtetői hátterének átalakítása előzte meg. Az Országgyűlés döntése alapján megszűnt az 1999-ben létrehozott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, amelyhez a múzeum korábban tartozott. Feladatait a Kulturális Vagyonkezelő Kft. vette át.

Az átszervezésről augusztus végén Schmidt Mária is közleményt adott ki. Ebben azt írta, hogy 2026. szeptember 1-jén lezárul a Terror Háza huszonnégy éves történetének egy szakasza. Az intézmény saját összesítése szerint 2002 és 2026 között több mint nyolcmillió látogató fordult meg a múzeumban – olvasható a Terror Háza közleményében.

Schmidt Mária a múzeum 2002-es megnyitásától kezdve töltötte be a főigazgatói tisztséget. Az intézményi átszervezés előtt azt mondta a Mandinernek, hogy nem kíván önként távozni: 

„Én megvárom, amíg elküldenek. Addig nem megyek sehova, semmi okom nincs rá” 

– idézte az interjút a múzeum és a hozzá kapcsolódó intézethálózat helyzetét feldolgozó Telex.

A kiállítás látványvilága is meghatározóvá vált

A Terror Háza Múzeum 2002 februárjában nyílt meg a budapesti Andrássy út 60. alatt. Az épület 1944-ben a nyilas mozgalomhoz, 1945 után pedig a kommunista politikai rendőrséghez kötődött. A múzeum állandó kiállítása a nyilas és a kommunista diktatúra időszakát, működését, üldözöttjeit és áldozatait mutatja be.

Az intézmény nem hagyományos, elsősorban műtárgyakra és szöveges magyarázatokra épülő történeti kiállításként jött létre. A tárlat hang-, film- és fényhatásokkal, installációkkal, rekonstruált helyszínekkel és erősen megkomponált terekkel közvetíti történeti állításait.

A múzeum hivatalos bemutatása szerint a belsőépítészeti terveket, a kiállítás arculatát és a külső homlokzat kialakítását F. Kovács Attila készítette. A rekonstrukciós terveken Sándor János és Újszászy Kálmán dolgozott, a kiállítás zenéjét pedig Kovács Ákos szerezte. 

Az Andrássy úti homlokzat fölé épített fekete keret és a benne megjelenő „TERROR” felirat az intézmény legkönnyebben felismerhető vizuális eleme. 

Politikai jelentősége túlmutat a múzeumi működésen

A Terror Háza az elmúlt huszonnégy évben a magyar állami emlékezetpolitika fontos intézményévé vált. Állandó kiállítása nemcsak a 20. századi diktatúrák történetét közvetíti, hanem értelmezési keretet is kínál a nemzeti függetlenség, a megszállások, az elnyomás, az áldozatok és a társadalmi felelősség kérdéseihez.

A múzeum szemlélete megnyitása óta történészi és politikai viták tárgya. Pető Andrea történész a magyarországi emlékezetpolitikáról szóló tanulmányában többek között azt bírálta, hogy a múzeum egymás mellé helyezi a náci és a szovjet megszállás történetét, miközben szerinte háttérbe szorítja a magyar közreműködés és felelősség kérdését. 

A Terror Háza ugyanakkor a diktatúrák üldözöttjeinek és áldozatainak emlékhelyeként, múzeumpedagógiai programok helyszíneként, valamint konferenciák és megemlékezések színtereként is működött. Kulturális és politikai jelentősége éppen abból adódik, hogy egyszerre történeti múzeum, emlékhely, látványalapú kiállítás és a magyar múltról folytatott közéleti viták egyik helyszíne.

Schmidt Mária távozása ezért nem egyszerű igazgatóváltás. Huszonnégy év után megszakad a kapcsolat az intézményt alapítása óta vezető főigazgató és a múzeum között, miközben az új fenntartónak a szakmai működésről, a gazdasági háttérről és a kiállítás jövőjéről is döntéseket kell hoznia. Hogy az átvilágítás érinti-e a Terror Háza tartalmi vagy vizuális koncepcióját, azt a miniszteri bejelentés alapján egyelőre nem lehet kijelenteni.

Borítókép: MTI/Purger Tamás