A Tisza Párt által benyújtott törvényjavaslat – amelyről kedden már döntés is születhet – alapjaiban alakítaná át a magyar közmédia rendszerét, több ponton is erősítve annak függetlenségét és ellenőrizhetőségét. A javaslat megszüntetné a jelenlegi, sokak által bírált – a közmédia (Duna Médiaszolgáltató Zrt. és MTVA), valamint az állam médiaszabályozó szervei, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács által keretezett – struktúrát, és új intézményeket hozna létre a működés átláthatóbbá tétele érdekében – derült ki a Lakmusz cikkéből. 

A tervezet egyik kulcseleme a Független Közmédia Testület létrehozása, amely tulajdonosi jogokat gyakorolna az új közmédiumok felett, ellenőrizné azok működését, és kinevezné a vezetőket is. A testületben a politikai delegáltak mellett médiaszakmai szereplők is helyet kapnának, ami a szakmai szempontok erősödését ígéri.

A javaslat ezen túl megszüntetné a jelenlegi intézményi felépítést: a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA helyett új szervezetek jönnének létre, és különválna a műsorszolgáltatás, valamint a hírügynökségi tevékenység. A cél egy átláthatóbb, egyszerűbb rendszer kialakítása, amelyben egyértelműbbek a felelősségi viszonyok. 

A Lakmusznak nyilatkozó Bayer Judit médiajogász szerint a tervezet több ponton is előrelépést jelent a jelenlegi szabályozáshoz képest. Pozitívumként értékeli például, hogy a felügyeleti struktúrában megjelennek a szakmai delegáltak, és hogy a közmédia működését rendszeres tartalmi ellenőrzés alá vonnák. 

Ugyanakkor szerinte a javaslat nem minden kérdésben zárja ki a politikai befolyás lehetőségét. Kritizálja, hogy a szakmai szereplők aránya viszonylag alacsony marad, és nem elég szigorúak a szabályok arra, hogy kik jelölhetnek delegáltakat. Emiatt fennáll a veszélye annak, hogy politikailag kötődő, úgynevezett „álcivil” szervezetek is befolyást szerezhetnek a rendszerben.

További hiányosságként merül fel, hogy a testület tagjaival szemben nem minden esetben ír elő a javaslat egyértelmű szakmai vagy képzettségi követelményeket, ami gyengítheti a független működés garanciáit.

A törvényjavaslat része egy úgynevezett Sajtóalap létrehozása is, amely – Bayer megfogalmazásában – „több pillérre helyezi a közszolgálati médiát”, ugyanis lehetővé teszi, hogy független műsorkészítők is pályázzanak közszolgálati műsorszám támogatására. Ugyanakkor szakértő szerint itt is kulcskérdés marad, hogy kik döntenek a források elosztásáról, és milyen garanciák biztosítják, hogy a támogatások ne váljanak politikai eszközzé. Bayer szerint a jövőbeli visszaélések esélyét a Sajtóalap támogatásaival az zárná ki teljesen, ha az alap a Médiatanácstól független, szakmai szervezet lenne.

A médiatörvény módosításával a kormány egy „Orbán-bábnak” tartott közjogi tisztségviselőt is levehet a pályáról. Koltay Andrást megbízatása a Médiatanács elnökeként a törvénymódosítás megszavazása után, a módosítások életbe lépésével megszűnik. Nyílt pályázattal kerül új ember a Médiatanács élére, de pártdelegált tagok mellé.

Összességében a törvényjavaslat iránya a szakértő szerint kedvező: a jelenlegi rendszerhez képest erősebb fékeket és ellensúlyokat építene be. Ugyanakkor a politikai befolyás minimalizálásához további pontosításokra és szigorúbb garanciákra lenne szükség. 

Nyitókép forrása: VinceB / Wikipédia