Ez a cikk a Kreatív magazin legutóbbi számában jelent meg a kommunikációs szakma utánpótlásával foglalkozó fókusztémánk részeként. Erről a témáról, és más, reklámipari utánpótlás-problémákról a Kreatív Brunch-on, új workshopunk keretében is beszélgetünk február 9-én.

Egy kis technikai segítség: a cikkben rengeteg grafikon van, ha elsőre nem tölt be mind, frissíts!

Magyarországon jelenleg három olyan egyetemi szak van, amelyen nappali képzés keretében a média- és reklámipar csínját-bínját el lehet sajátítani. Az első a kommunikáció- és médiatudomány, a második a kereskedelem és marketing szak, a harmadik pedig a marketing mesterszak. Annak jártunk utána, hogy milyen tendenciák jellemzőek ezekre a szakokra, és hogy milyen specializációkon mit tanulnak a diákok. A felsőoktatás vonatkozó adatai a cikk írásakor a 2013–2021-es időszakra elérhetőek az Oktatási Hivatal jóvoltából. A Diplomán túl hivatalos portál több államigazgatási szerv anonim módon tárolt adatait összesíti, ezzel bemutatva a felsőoktatás vonatkozó adatait, illetve a végzett hallgatók munkaerőpiaci helyzetét. Cikkünkhöz ezekből az adatokból mazsoláztunk.

Újságot írni egyre kevesebben akarnak

A két fő alapszakirányból először nézzük meg a kommunikáció- és médiatudomány szakot. Az első dolog, ami egyből feltűnik, hogy a vizsgált nyolcéves időszak alatt majdnem lefeleződött a szakot elvégzők száma, ez óriási visszaesést jelent. A fővárosban a legnépszerűbb egyetem a Metropolitan, itt nyolc év alatt 881-en végezték el az alapszakot,második és harmadik helyen a BGE és az ELTE áll, az előbbin 365-en, az utóbbin 335-en szereztek diplomát. Vidéken pedig a Szegedi Tudományegyetem viszi a prímet, ott 299-en végezték el a szakot.

A továbbtanulás tekintetében a kommunikáció- és médiatudomány alapszak a többi társadalomtudományi szakhoz képest egészen rosszul teljesít, hiszen a vizsgált években mindig az utolsó egy-két helyen szerepel, ha a tanulmányaikat folytatni kívánók számát nézzük. Ez a szám 56 és 62 százalék körül alakul, tehát azt mondhatjuk, hogy a tanulóknak rendre kevesebb mint a fele kezd el valamilyen más képzést. A mesterszak enyhe reneszánszát éli, hiszen az ott továbbtanulók aránya 23 százalékról 32,8 százalékra növekedett 2015 és 2021 között. További szomorú adat, hogy a diplomás munkát végzők aránya a 2016/17-es év csúcsnak számító 80 százalékáról több mint tíz százalékot esett vissza 2021-re, rámutatva ezzel a hazai lehetőségek beszűkülésére az utóbbi időszakban.

Az alapszak elvégzése után két olyan terület van, ahol nagyon szívesen helyezkednek el a volt diákok. Az egyik az újságírás, a másik pedig a marketing és PR világa. Habár az előbbi népszerűségét tekintve töretlen, az utóbbi területen arányaiban egyre több volt tanuló köt ki. Újságíró-szerkesztőként nagyjából minden évfolyamból 8 százalék helyezkedik el, kivéve a 2017/18-os évjáratot, amikor a végzettek majdnem 12 százaléka választotta a szakmát. A marketing- és PR-ügyintézők száma ezzel szemben majdnem megduplázódott a vizsgált időszak alatt. 

Ebből is jól látszik, a szakmában egyébként köztudott tény: az ezen szakon tanulók közül összességében egyre kevesebben érdeklődnek az újságírás iránt, inkább a reklám- vagy kommunikációs ipar felé kacsingatnak. Az alapszakot elvégzők bruttó átlagjövedelme 17 százalékkal csökkent a vizsgált időszak alatt.

Ugyanezen szak mesterfokozatát szintén egyre kevesebben végzik el, körülbelül 15 százalékkal kevesebben szereztek diplomát 2021-ben, mint nyolc évvel korábban. Itt a legnépszerűbb egyetem a pár éve alapítványi formában működő Corvinus, második helyen a BME áll, harmadik helyen pedig az ELTE. 

A vizsgált időszak utolsó öt évében átlagosan 87 százaléka a diákoknak nem tanult tovább, a doktori képzésen tanulmányaikat folytatók száma viszont a 2018-ig tartó mélyzuhanás után a 2020/21-es időszakban felkúszott 4,26 százalékra. 

A mesteresek körében viszont már tendenciózusan többen helyezkednek el a marketingvilágában, mint az újságírásban. Ezen a területen tíz éve még csak a végzős diákok 4,5 százaléka dolgozott, 2021-ben pedig már majdnem 13 százalékuk. 

A mesterfokozatot szerzők bruttó átlagjövedelme 24,3 százalékkal csökkent a vizsgált időszak alatt.

Enyhén növekvő érdeklődés a marketing iránt

A másik képzés, ahonnan az új reklámpiaci dolgozók kikerülnek: a kereskedelem és marketing szak. A szakot elvégzettek száma enyhe növekedést mutat, a messze legnépszerűbb egyetem pedig a BGE. Második helyen a Corvinust találjuk, harmadik pedig a METU.

A nem továbbtanulók aránya 65 százalék körül mozgott, ez a gazdaságtudományi szakok között nem jelent kiemelkedő arányt. A felsőbb fokú tanulmányokat folytatók aránya stabilan 30 százalék körülmozog, a legnépszerűbb elhelyezkedési területek pedig a marketing, a PR és a piackutatás. 

Az alapszakot végzettek esetében elhelyezkedés szempontjából szintén szűkebbek lettek a lehetőségek, ugyanis 6,68 százalékkal kevesebben végeztek diplomás munkát 2021-ben, mint a nyolc évvel korábban végzett társaik, a bruttó átlagjövedelem pedig 29 százalékos esést mutat.

A kereskedelem és marketing szaknak nincs konkrét mesterfokozata, külön csak marketing mesterszakon viszont már továbbtanulhatnak a diákok. Az itt diplomát szerzők aránya 28,4 százalékot esett vissza nyolc év alatt, és a legnépszerűbb egyetem ezen a szinten már egyértelműen a Corvinus. Vidéken Pécsett szereztek mesterfokozatú diplomát a legtöbben, második helyen Szeged áll a száz végzett tanulójával a vizsgált időszak alatt. 

Innen egyre kevesebben tanulnak tovább, viszont aki igen, az doktori fokozatot kíván szerezni. Ők majdnem két és félszer többen lettek a nyolc év során. 

A legnépszerűbb területek az itt végzettek körében a piackutatás, reklám, marketing és a PR világa. Az oklevélszerzés utáni diplomás munkát végzők aránya itt egészen kedvezően alakul, hiszen a sikeres szakmabeli elhelyezkedésnek az aránya 87,4 százalékról 90 százalék fölé kúszott. 

A marketing mesterszakot végzettek bruttó átlagkeresete 15,6 százalékkal esett vissza a nyolc év alatt.

Bemenet

Érdemes megvizsgálni az elmúlt 10 év adatait annak fényében, hogy hányan jelentkeztek, és hány embert vettek fel a már említett képzésekre. A Felvi.hu adatai alapján a kommunikáció- és médiatudomány alapképzésen látszik, hogy évről évre egyre többen jelentkeztek állami képzési formára. Önköltséges forma esetén is egyre növekvő tendenciát láthatunk, azonban több kiugrás is észrevehető 2020-ban és 2021-ben. Érdekesség, hogy a magasabb jelentkezőszám ellenére ezekben az években nem vettek fel több hallgatót. Az is látszik, hogy a magas számú jelentkezések ellenére kevés hallgatót vesznek fel állami képzésre, bár az adatok alapján ez is folyamatosan növekszik.

Kereskedelem és marketing szakon nem látunk egyértelmű tendenciát a jelentkezők számára, de az elmondható, hogy állami képzési forma esetében az elmúlt 10 évben mindig 5000-9000 fő között mozgott. A szóban forgó szakról is elmondható, hogy kevés jelentkezőt vesznek fel állami helyekre, azonban érdemes kiemelni, hogy 2019-ben ez a szám jól láthatóan megugrott.

Amíg kommunikáció alapképzésre évről évre egyre többen jelentkeznek, addig a mesterképzés adataiból az látszik,hogy ez a szám egyre alacsonyabb. Mesterképzésen azonban jóval nagyobb arányban kerülnek be hallgatók állami helyekre, mint az alapszakon.

A marketing mesterképzésre, a kommunikációhoz hasonlóan, számottevően kevesebben jelentkeznek, mintalapra. Ennél a képzésnél is jól látszik, hogy jóval nagyobb arányban jutnak be a hallgatók az állami helyekre, bár itt nagyobb különbségek vannak, mint a kommunikáció esetében. Önköltséges finanszírozási formára majdnem az összes jelentkező felvételt nyert az elmúlt 10 év tapasztalatai alapján.

További érdekesség mindkét képzés esetében, hogy 2023-ban a jelentkezők száma szemmel láthatóan megugrott az állami helyekre, ez az alap és mesterképzésekre is igaz. Az önköltséges finanszírozási formában az adatok alapján nem látunk számottevő változást.

Bemenet után

A Diplomán túl adatai 2021-ben megállnak, így az elmúlt 2 év tendenciáiról nincsenek elérhető információink. Ettől függetlenül fontosnak látjuk, hogy az elmúlt néhány év trendjeire is rávilágítsunk, kifejezetten az átlagjövedelemre fókuszálva, merthogy a Diplomán túl adataiból jelentős fizetésbeli visszaesés látható. A 2022-es Ügynökségi Népszámlálás adatai alapján azt láthatjuk, hogy a kreatíviparban a nettó átlagjövedelem 292 ezer forint volt, ami enyhe növekedést mutat az előző évekhez képest. Ennek egy lehetséges oka a 2022-ben bevezetett 25 éves kor alattiak szja-mentessége, vagyis elképzelhető, hogy a fiatal munka-vállalókra vonatkozó adókedvezmény befolyásolta az eredményt. 

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ezek az adatok önbevallásos elven készülnek, anonim módon, és nem reprezentatívak, ráadásul a PR-szakmához tartozó fizetésekről nem áll rendelkezésre információ. Ezek az eredmények így mindössze iránymutatásra alkalmasak, hogy lássuk az elmúlt 2 év tendenciáit. Ha az elmúlt 10 év eredményeit vizsgáljuk, folyamatos csökkenést láthatunk a jövedelmek terén. 

A kreatíviparban megszerezhető átlagos bérek egy évtized alatt majdnem a felükre csökkentek, ami drasztikus zuhanás. Ráadásul még nem beszéltünk olyan tényezőkről,mint az infláció, ami az elmúlt egy évben erősen csökkentette a fizetések reálértékét. Nem állítjuk, hogy az utánpótlás hiánya ebből az egy tényezőből fakad, de a fizetések mindenképpen befolyásolják azt, hogy a fiatalok milyen pályán indulnak el.
 

(Kiemelt kép forrása: Austin DistelUnsplash)