Hamarosan társadalmi és szakmai egyeztetés indul a közmédia jövőjéről, ősszel pedig újabb, átfogó médiatörvény-módosítást készítenek elő – közölte csütörtöki LinkedIn-bejegyzésében Grósz Judit, a közmédia átalakításáért felelős miniszteri biztos.
A bejegyzés szerint a jelenleg előkészített törvénymódosítás „gyors, szükséges intézményi lépés”, amely nem helyettesíti a szélesebb körű konzultációt. A közmédia működéséről szóló egyeztetés eredményeit a végleges vezetés kiválasztására kiírandó pályázatban is figyelembe vennék, az őszre tervezett átfogó jogszabály-módosítást pedig szintén szakmai és társadalmi konzultáció előzné meg.
Grósz Judit azt is hangsúlyozta, hogy sem ő, sem más miniszter nem fogja közvetlenül vezetni a közmédiát az átmeneti időszakban. Az intézmény ideiglenes, szakmai vezetést kapna, a miniszteri biztos megbízatása pedig addig tartana, amíg a nyilvános pályázaton kiválasztott vezető át nem veszi a szervezet irányítását.
„A cél, hogy visszaadjuk a közmédiát a nézőknek, hallgatóknak, olvasóknak, vagyis a társadalomnak. Ehhez türelem, szakértelem és átlátható folyamatok kellenek”
– írta.
A megszólalás közvetlen előzménye a június 12-én benyújtott médiatörvény-módosítás, amely jelentősen átalakítaná a magyar közmédia intézményi szerkezetét. Ahogy arról a Kreatívnak adott interjúban is beszámolt, a javaslat alapján az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. néven egyesülne, az MTI pedig ismét önálló jogi személyiséget kapna. A Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának helyét egy kilenctagú Független Közmédia Testület venné át, amelybe három-három tagot delegálna a kormányoldal, az ellenzék és a médiaszakma.
A reform előkészítésével június elején bízták meg Grósz Juditot, aki korábban az RTL Magyarország digitális területekért felelős vezérigazgató-helyetteseként dolgozott. A kinevezésekor ismertetett tervek szerint az intézményi átalakítással párhuzamosan pénzügyi és működési audit indulna, új hírszolgáltatási alapelveket dolgoznának ki, a végleges vezetést pedig nyilvános pályázaton választanák ki.
Szakmai kritikákra reflektál
A mostani LinkedIn-bejegyzés több, a törvényjavaslattal kapcsolatban megfogalmazott kritikára is válaszol. Bayer Judit médiajogász elemzése szerint a tervezet tartalmaz előremutató elemeket, ugyanakkor garanciális problémákat vet fel, hogy a közmédiát felügyelő új testületben a pártok által delegált tagok kétharmados többségben lennének a szakmai jelöltekkel szemben. Ez szerinte lehetővé tenné, hogy a politikai delegáltak a szakmai tagok támogatása nélkül hozzanak döntéseket.
Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke is. Kocsi Ilona szerint a politikai jelöltek többsége nem jelent kellő garanciát a közmédia függetlenségére. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség egyebek mellett az előzetes szakmai egyeztetés elmaradását, az átmeneti időszak garanciáinak hiányát, valamint több, az MTI-t és a közmédia új intézményi rendszerét érintő jogi kérdés rendezetlenségét kifogásolta.
Grósz Judit közlése szerint a most érkező észrevételeket figyelemmel kísérik. Azokat a módosításokat, amelyeket a rövid törvényhozási menetrend miatt már nem tudnak beépíteni a jelenlegi tervezetbe, indokolt esetben az őszi jogszabály-felülvizsgálat során vehetik elő.
A közmédiareform a teljes kreatívipart érintő kérdés
A közmédia átalakítása nemcsak politikai vagy médiajogi, hanem a teljes kreatívipart érintő kérdés. A közszolgálati intézményrendszer Magyarország egyik legnagyobb tartalommegrendelője és tartalomterjesztője: televíziós, rádiós, digitális és sportközvetítési felületei mellett gyártócégekkel, filmes és televíziós szakemberekkel, technológiai szolgáltatókkal, zenészekkel, jogtulajdonosokkal és kreatív beszállítókkal áll kapcsolatban. Az irányítási, finanszírozási és beszerzési rendszer átalakítása ezért a műsorstruktúrán túl a hazai produkciós piacra és a közpénzből finanszírozott tartalmak megrendelési gyakorlatára is hatással lehet.
A reform nemzetközi szempontból is releváns. Az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentése szerint Magyarország addig nem tett előrelépést a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői autonómiájának megerősítésében. A Bizottság ajánlásként fogalmazta meg, hogy az ország az európai közmédia-standardok alapján erősítse meg ezeket a garanciákat.
Az Európai Műsorszolgáltatók Uniójának irányítási alapelvei ugyancsak arra figyelmeztetnek, hogy a közszolgálati média függetlenségét veszélyeztetheti a vezetői kinevezések átpolitizálása, a kiszámíthatatlan finanszírozás és a formális intézményi keretek megkerülése. A magyar reform szakmai megítélésében ezért várhatóan nem pusztán az új szervezeti modell, hanem a vezetők kiválasztásának tényleges függetlensége, a finanszírozás átláthatósága és a szerkesztői autonómia gyakorlati biztosítása lesz a döntő.
Borítókép: Grósz Judit - Forrás: Tarr Zoltán / Facebook
