Bezzeg a finnek. A mintaállam nem csupán a legboldogabb nemzetnek járó plecsnit tudhatja magáénak szinte minden évben (versengve a hollandokkal), de oktatási rendszerüknek is a csodájára jár a világ. Pár hónapja pedig a Helsinki Times megírta: már a hatévesek tantervébe is bekerült a fake news tantárgy, egy évtizeddel azután, hogy a finn kormány elkezdett határozott lépéseket tenni a hamis információk terjedése ellen több szinten is. A kezdeményezés célja az volt, megtanítsák az állampolgárokat, a diákokat, az újságírókat és a politikusokat arra, hogyan ellensúlyozzák a megosztottságot szító hamis információkat.

Finnország azóta küzdött a Kreml által támogatott propagandakampányokkal, hogy 1918-ban kikiáltotta függetlenségét Oroszországtól. 2014-ben azonban, miután Moszkva annektálta a Krím-félszigetet, nyilvánvalóvá vált, hogy az információs hadviselés az internetre költözött – írta meg a CNN egy nagyriportjában. 2015-ben Sauli Niinistö akkori elnök például minden finnt felszólított, hogy egyénileg vállaljon felelősséget, és vegye fel a küzdelmet a hamis információk terjedése ellen, majd vagy száz amerikai szakértőt hívtak meg, hogy tanácsokkal lássák el a tisztviselőket az álhírek felismerésében, a terjedés okainak megértésében és az ellenük való küzdelem stratégiáinak kidolgozásában. Az oktatási rendszert is ez idő tájt reformálták meg, hogy minél korábban kialakuljon a diákoknál a kritikai gondolkodás. Három évre rá már meggyőző eredményt mutattak fel, az Open Society Institute hagyományos médiaismereti indexén a 35 ország vizsgálata során első helyen végzett Finnország 2018-ban, 2022-ben pedig megerősítette helyét már egy kibővített, 41 államot felsorakoztató rangsorban, ahol a 0–100-as skálán 76-os pontszámmal vezetett az északi állam.  

Ugyanezen a listán Magyarország 2018-ban 40 ponttal, ha nem is az utolsók között, de a hátsó harmadban szerepelt olyan országokkal egyetemben, mint Görögország, Szerbia, Törökország vagy az utolsó helyen álló Macedónia. Azóta javítottunk, a 2022-es felmérésen már 42 ponttal voltunk a lemaradó országok társaságában. Az index az oktatás minősége, a sajtószabadság és az intézményekbe vetett közbizalom alapján méri egy ország dezinformációval szembeni ellenálló-képességét; a metodikában tehát nem csupán az edukáció fejlettsége – például az OECD PISA szövegértési felmérés eredményei kapnak helyet (az összpontszám 30 százaléka) –, de a független média szabadsága is mérvadó, hisz a pontok 40 százalékát két nemzetközi lista helyezése adja a Freedom House és a Reporter Without Borders Press Freedom rangsora alapján. A sajtószabadság hazai állapota és egyre romló mértéke ellensúlyozhatja a példamutató civil törekvéseket az edukációra.

2019-ben jött létre például az Idea Alapítvány itthon. A szervezetben jól kiegészíti egymást az egyik alapító egyesület, a Televele több mint másfél évtizedes médiaedukációs tapasztalata, valamint a másik alapító, a Marinov Iván által 2004-ben létrehozott Urbanlegends.hu több mint két évtizedes tevékenysége az álhírek és tévhitek világában. A blogon Marinov Iván olyan tévhiteket, városi legendákat derített fel, mint például hogy az eszkimóknak tényleg több száz szavuk van-e a hóra, vagy hogy tovább nő-e a haj a halál után. De olyan fura online jelenségekről is gyakran szó esett, amivel az internet hajnalán könnyen át lehetett verni a népeket, mint például a SIM-kártyát állítólagosan kitörlő mobilvírusról. „A kezdetekben a világot éppen megváltoztató internettel kapcsolatos álhírek cáfolása volt túlsúlyban, aztán jó néhány évig a történelmi mítoszok, klasszikus városi legendák és filmes tríviák feldolgozásából volt több” – mondta el kérdésünkre Marinov Iván az Urbanlegends.hu huszadik jubileumán készült interjúban. Aztán 2019-ben, az Idea Alapítvány hat évvel ezelőtti megalapításával a küldetése kitágult.

Komplex tanárképzések multiplikátor hatással

„A mi elsődleges programunk a tanárképzés. Szerintem ez a legnagyobb hatású, egyrészt a program komplexitása miatt, másrészt a multiplikátor hatás miatt” – véli Marinov Iván.

A tanárképzéseken egyszerre foglalkoznak olyan témákkal, mint az információs környezet változása, a digitális platformok működése (köztük a tartalmakat érdeklődés alapján szelektáló és felkínáló közösségi oldali algoritmusok szerepe a hírfogyasztás megváltozásában), a minőségi hírek jellemzői és társadalmi fontossága, az álhírek felismerése és megkülönböztetése, az álhírek terjedésének pszichológiai okai, valamint a tényellenőrzés eszköztára.  

A képzés első felében a részt vevő pedagógusok végigmennek egy e-learning tanfolyamon, amely során elsajátítják a szükséges háttérismereteket. Ezt követi egy kétnapos jelenléti képzés, amelyen ezeket az ismereteket az Idea képzői elmélyítik, és bemutatják, begyakoroltatják a programhoz általuk készített óraterveket. A tanárok ezután az Idea óraterveit elviszik saját osztályaikba, és ott megtanítják őket. Majd visszajelzést adnak az órasorozat megvalósításáról, gyakorlati hasznáról. 

2019 óta az Idea Alapítvány 27 tanárképzést tartott. Ezen országszerte 176 iskola 305 pedagógusa vett részt, akik azóta – becsléseik szerint – több ezer diák számára adták át a programot.

Verseny a diákok figyelméért

Az Idea másik kiemelt programja a közvetlenül a diákoknak szóló, folyamatosan frissülő Detekto.hu, amely a kamaszok kritikai gondolkodásának és médiaértésének fejlesztését tűzte célul. Az oldal létrehozását két kutatás előzte meg. „Először felmértük, hogy milyen, gyerekeket célzó, online projektek léteznek magyar nyelven. Azután – a hiányosságokat látva – meghatároztuk tananyagunk fő irányvonalait, és ehhez egy másik kutatás keretében megnéztük, milyen nemzetközi jó gyakorlatok adhatnak inspirációt a fejlesztéshez” – nyilatkozta kérdésünkre Marinov Iván.

Sok ötletet merítettek a Detektóhoz például a News Literacy Project (NLP) amerikai nonprofit szervezet Checkology nevű online oktatási platformjából. Az NLP 2023/2024-es jelentése szerint a tavalyi tanévben összesen 19 ezer tanár és 473 ezer diák használta aktívan a szervezet programjait, és a tanévben 1,4 millió felhasználót ért el szolgáltatásaival világszerte, a felvilágosító kampányuk pedig 1,5 milliárdos elérést produkált. A Checkology módszertanának sikerét a weboldalon a következő számokkal támasztják alá: a programot használó diákok 88 százaléka nagyobb magabiztossággal szűri ki a téves információkat, 79 százalék jelzi is, ha online téves információval találkozik.

„Az NLP tevékenységének elemzése volt az ihletője havi hírlevelünknek is” – folytatja Marinov Iván. A hírlevél az Idea tanárképzésein részt vett pedagógusok számára kialakított kommunikációs platform. Célja, hogy a kritikai médiaműveltség fejlesztése a mindennapi iskolai oktatás részévé váljon. Az InfoGrund Kör havi hírleveleiben egyaránt megtalálhatók a kritikai médiaműveltséget fejlesztő, iskolai oktatáshoz kapcsolható anyagok, óratervek, valamint tanároknak szóló program- és könyvajánlók az információs környezet aktuális jelenségeinek megértéséhez.

A Detekto.hu elsődleges célcsoportja a 13–18 éves fiatalok, „de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne már fiatalabb korosztályoknak is tananyagokat fejleszteni. Mivel a gyerekek óvodás koruktól magabiztosan kezelik a telefonokat, tableteket, már ennek a korcsoportnak is érdemes programokat készíteni, például az egészséges kütyühasználat elősegítésére” – mutat rá Marinov Iván.

A tanárok bevonása a Detekto.hu esetében is alap, mert – bármennyire izgalmasnak gondolják a projektet – nem hisznek abban, hogy „egy gyerek ezt magától megtalálja az interneten, és ezt fogja játszani szabadidejében például a Fortnite vagy a Minecraft helyett”. A célkitűzés inkább az volt: ha már egy tanár kiadja neki, akár házi feladatnak vagy szorgalminak kisötösért, élvezze, és tanuljon belőle. 

Hogy az anyag minél inkább passzoljon a korcsoport érdeklődési köréhez, a fejlesztés során egy öt-hat fős kamaszcsapattal dolgoztak együtt, akik minden programjukat előre tesztelték, és segítettek megtalálni a közös hangot a célcsoporthoz képest idősebb fejlesztők és a kamaszok között. „Szerintem ezt sikerült megugrani, nagyon jó visszajelzéseink vannak azoktól a gyerekektől, akik végigcsinálták a Detekto tanfolyamait” – számol be a tapasztalatokról Marinov Iván. 

Jelenleg tizenkét különféle témában született tananyag a Detektóra, de a projekt továbbfejlesztésére is vannak már ötletek. A 2023 novemberében indult Detekto.hu-n 2025 májusáig több mint 18 ezer felhasználó járt, 35 ezer megtekintést és 119 ezer eseményszámot generálva.

Közös kampányok a dezinformáció ellen

Az Idea Alapítvány a közelmúltban két közösségimédia-kampányt is levezényelt. Az egyik célja a kamaszok dezinformációval szembeni ellenálló-képességének növelése volt, a célcsoporthoz illeszkedő tartalmak közvetítésével. Ennek tervezésében és lebonyolításában is részt vettek 15-17 éves diákok, sőt egy médiaműveltséget fejlesztő foglalkozássorozatot is tartottak 2024 tavaszán. Az alapozó foglalkozások után a diákok egy kommunikációs szakember segítségével kidolgozták a kampány üzenetét és tartalmát. „E kampányterv alapján két animációs videót készítettünk az egészséges életmód és a sport témájában terjedő megtévesztő tartalmakkal kapcsolatban” – tette hozzá Marinov Iván. Az animációkat a Metán, a TikTokon és a YouTube-on népszerűsítették. 

Az Idea Alapítvány – a HDMO-együttműködés keretében – készített egy közösségi médiás kampánytartalmat a Lakmusz.hu tényellenőrző oldal időseket célzó tartalmaihoz is, amiben Molnár Piroska és Jordán Tamás szerepelt. „Tamás, gyere! Válaszoltak a gyerekek!” – így kezdődik a videó, amelyben a színészek által alakított nagyszülők olvasnak fel közösen egy unokáktól kapott e-mailt a neten terjedő átverésekről, téves információkról. „Ezt a projektet is megelőzte egy felmérés egy célzott tesztcsoport körében, amely során beazonosítottuk, kikhez, milyen hangvételben és milyen témákban érdemes szólni.” A kampányfilmet több mint 300 ezren látták csak a Facebookon. 

Nyitókép: Idea Alapítvány