Mi volt az eredeti motiváció az Ügynökségek Éjszakája elindítására, hogyan emlékszel vissza az első alkalomra?

Egy nagyon jó hangulatú grillezés közben kezdtük el összerakni a konkrét terveket az első Ügynökségek Éjszakájára. Maukner Emil (szabadúszó art director) barátunk nagymarosi nyaralójának kertjében Langer Verával (kreatívigazgató, Artificial Group) és Bokor Péterrel (Head of Audience, Ringier) két grillzöldség forgatása közben szinte magától összeállt az egész. Nagyon lelkesített és hajtott minket, hogy szeretnénk valamit visszaadni a reklámszakmának, és tenni az utánpótlásért és a szakma népszerűsítéséért, mert azt láttuk: elfogytak a kötetlen, szakmai összetartást erősítő események, szinte csak a díjátadók maradtak, de már sokszor ott se hajnalig tartanak a bulik.

Miben látod a legnagyobb változást az esemény első éveihez képest – akár szervezői oldalról, akár a résztvevők visszajelzései alapján?

A legnagyobb fejlődést abban látjuk, hogy már várják az ügynökségek az eseményt, és sokan kérdezgetik, hogy ugye akkor idén is lesz(?); szinte reklámos hagyománnyá vált. A résztvevő ügynökségek már nagyon tudják, milyen programot szeretnének, a kommunikáció is flottul megy, az after buli minden évben teltházas, szóval így az ötödik évfordulóra szinte önjáró lett a rendezvény. Persze a feladatok közben megsokasodtak, és ugyanúgy munkaidő utánra marad a szervezés, ezért a szervezői csapatunk is kibővült Tóth Zsófival (senorita szövegíró).

Idén milyen új elemekkel, meglepetésekkel vagy fókuszpontokkal készültetek, amelyek megkülönböztetik a 2025-ös kiadást a korábbiaktól?

Minden évben picit más a résztvevő ügynökségek listája, ami más programot is hoz magával. Az is fontos, hogy van egy állandóság is, azaz hogy 10-12 ügynökségből a fele minden évben velünk tart már az első Ügynökségek Éjszakájától kezdve. Az aktuális fókuszpontokat elsősorban az iparági trendek adják, úgy mint a mesterséges intelligencia térnyerése, a munkahely és magánélet egyensúlyának a kérdése, a társadalmi felelősségvállalás és egyenlőség, vagy éppen a legújabb social megoldások bemutatása.

Szerinted miért fontos az ügynökségeknek, hogy részt vegyenek az eseményen? Milyen visszajelzések érkeztek tőlük az elmúlt években?

Minden ügynökség számára fontos, hogy megmutassa magát, gondolkodását és a legújabb projektjeit, ugyanis a reklámszakmát különösen érinti az utánpótlás hiánya, és a szakma reputációja sem a régi fényében tündököl, ezért pedig közösen kell tennünk. A legjobb visszajelzés, hogy több ügynökség is az első Ügynökségek Éjszakája óta töretlenül támogatja az eseményt, és megnyitja az irodáit egy estére.

Kiket szólít meg a rendezvény?

Elsősorban fiatalokat szeretnénk megszólítani, egyetemistákat, gazdasági, kommunikáció és művészeti szakos hallgatókat, hogy hivatásnak válasszák a reklámszakmát. Másodsorban ügynökségi dolgozókat, azaz mindenkit, aki a szakmában dolgozik, legyen az ügyféloldalon vagy filmesként, freelancerként, fotósként, bővebben pedig azokat is, akiket kicsit is érdekel a reklám világa, és szeretnének belesni a kulisszák mögé. Büszkék vagyunk arra is, hogy több ember a mi eseményünkön találta meg az új munkahelyét.

Kik alkotják leginkább a látogatói bázist, és változott-e ez az évek során? Volt esetleg valami meglepő trend vagy csoport, akiket nem várt módon megszólítottatok?

Egyszer egy idősebb házaspár látogatott el néhány ügynökségbe, és nagyon élvezték, hogy beleláthattak egy számukra rejtett világba. Tavaly összesen több mint 1700 látogató volt az eseményen, és mivel az egyetemekkel már kialakult egy élő kommunikációs kapcsolat, így szerencsére évről évre egyre több diák jön el, és vesz részt a portfóliós és networking programokon. Idén megháromszoroztuk a Diáktúrán résztvevők létszámát, több ügynökségnél sorban állás volt.

A menedzselés eleve nem lehet egyszerű…

Talán azt igazán nehéz menedzselni, hogy egyikünk se rendezvényszervező, mégis rendezvényt szervezünk már ötödik éve. Szerencsére a reklámszakmában naponta problémákat oldunk meg, így agilisen vesszük a váratlan akadályokat. 

Mik a legnagyobb kihívások egy ilyen komplex, országos esemény megszervezésében – és hogyan lehet ezeket jól kezelni?

Az egyik legnagyobb kihívás az elején az ügynökségekkel való napi kapcsolattartás, meg a diáktúrák összehozása volt, de ahogy említettem, itt már kialakult a kommunikációs folyamat, ami szinte magától gördül. Idén viszont az after buli helyszínének megtalálása bizonyult a legnehezebbnek, mert egyre kevesebb az ekkora létszámot befogadni képes központi hely. Szerencsére megtaláltuk a Kassa hajót.

Hová fejlődhet az Ügynökségek Éjszakája?

Minden évben fejlesztünk valami újat, például a website programkereső modulját, vagy hogy idén limitált kiadású Ügynökségek Éjszakája sört is lehetett kapni, de annak is örülünk mindig, amikor egy új ügynökség vagy szponzor lép be a képbe. A programok sokszínűsége és kreativitása minket is mindig inspirál, ez abból is látszik, hogy idén is nehéz volt választani, hova nézzünk be. A diáktúrákon is évről évre új aspektusokat emelünk be a túravezetők személyével: ezúttal egy filmes kreatív szakember, az operatőr-rendező Bernáth ,,Cosmic Bunuel" Milán is vezetett túrát; illetve Rétvári Márton Gergely, a Corvinus tanársegédje angol-magyar nyelvű sétái jelentették ezt a friss lendületet. Fejlődni mindig van hova, de nekünk nem célunk, hogy ennél több ügynökség vagy résztvevő legyen, sokkal inkább azt szeretnénk, hogy még minőségibb programok valósulhassanak meg, és még relevánsabb szakmabeliek és szakma iránt érdeklődők jöjjenek el. Tehát szeretnénk még jobban elérni az eredeti célt, azaz hogy minél több tehetség kerülhessen be a szakmába. Szerencsére erre minden évben több jó példa is van.

Van olyan cél vagy vízió, amit szeretnétek elérni a következő három–öt évben az esemény kapcsán?

Tök jó lenne egyszer egy vidéki vagy külföldi ügynökséget is bevonni a buliba.

Neked személyesen mit jelent az ÜÉ?

Imádtam a Reklámzabálók Éjszakáját, remélem, tíz év múlva legalább olyan jó érzéssel emlékszünk vissza az Ügynökségek Éjszakájára is. Ha ez sikerül, akkor én már boldog vagyok, mert sikerült a szakma emlékezetébe pár jó pillanatot belevésni. És remélem, egyszer az Ügynökségek Éjszakáján is lesz végre reklámfilmes mozi, mert minden évben tervben van. Az első ÜÉ élénken él bennem: amikor betoppantam az Ankertbe, és láttuk, hogy ezt összehoztuk, teltház van, sikerült. Ennél nincs jobb érzés. Ez tavaly a Turbinában is elkapott, és idén a Kassa hajóról is így sétáltam haza a Duna-parton, hogy megint sikerült egy kis önfeledt összetartást varázsolni a szakmába egy estére.