Heteken belül indulhat a kármentesítés: a tegnapi kormányinfón bejelentették, hogy az állam megkezdi Szombathelyen az azbeszttel szennyezett kőzet eltávolítását. Lőrincz Viktória vidék- és területfejlesztési miniszter pénteken egyeztet Szombathely polgármesterével. Az Oladi platón a legsúlyosabb a helyzet, több mint 10 kilométer út érintett az azbesztszennyezésben. A kormány megelőlegezi a kármentesítés milliárdos költségeit, de a “szennyező fizet” elve érvényesül majd. A vállalkozók mellett az osztrák bánya, Burgenland tartománya és az osztrák szövetségi kormány felelőssége is felmerül, ezért újabb egyeztetést kezdeményeznek Ausztriával.
A helyzetet nem könnyíti meg, hogy az osztrák bányák tagadnak. “Ausztriában napirenden van a bányák tervezett újranyitása teszt üzemmódban. Az üzemeltetők álláspontja szerint ugyanis a mintavételeket és a méréseket sem a hatóságok, sem mi nem végeztük el szakszerűen, ezért nem tartják indokoltnak a kőfejtők bezáratását. Az üzemeltetők által felkért szakértő szerint a kőbányákból nem származik veszély, a Greenpeace-t a szakértő azzal vádolta, hogy bizonytalanságot keltünk a lakosság körében” – mondta el a Kreatívnak Szeles András a Greenpeace kommunikációs vezetője.
Bővülhetnek a szennyezett területek
A civil szervezet a múlt héten hozta nyilvánosságra azt az interaktív térképet, amely a szennyezett területeket ábrázolja. A térképet folyamatosan bővítik, a lakosok egyszerűen bejelenthetik a felületen azokat a hazai, osztrák, vagy más országban található helyszíneket, ahol azbesztszennyezésre gyanakodnak. A cél, hogy átláthatóbbá tegyék a szennyezések helyzetét, segítsék az érintett lakosság tájékozódását, és felhívja a döntéshozók figyelmét a mielőbbi beavatkozás szükségességére. A térkép itt nyitható meg a sütik beállítása után:
A felület megjeleníti a Greenpeace és a hatóságok által már dokumentált szennyezett területeket, valamint azokat a helyszíneket is, ahol már megtörtént a kármentesítés. A térképhez fényképes bizonyítékokkal vagy laboreredményekkel várják az azbesztgyanú bejelentését. Az igazolt szennyezésekkel folyamatosan frissítik a térképet.
“Mi továbbra is azt gondoljuk, hogy a bányák működése komoly közegészségügyi kockázatot jelent. Ezért reméljük, hogy a bányák újranyitásának a tervéhez végül a hatóságok nem adnak engedélyt. Erre a kérdésre július végéig kaphatunk majd választ. “
A térképen jól látható, hogy Ausztriában már hat-hét helyreállított terület van, Magyarországon eddig csupán Zalaegerszegen távolították el az az azbesztet egyes területekről. Továbbra is folyamatosan bővül az azbeszttel bizonyítottan szennyezett területek listája – nemrég még Bécsben is azbeszttartalmú köveket azonosítottak.
Nincs kényszer a reputációt védő kommunikációra
“Az azbesztszennyezés ügye egy végtelenül komplex problémahalmazt jelöl, amely kríziskommunikációs szempontból egyfajta állatorvosi lónak tekinthető. Magyarországon – a teljesség igénye nélkül - érintett számos önkormányzat, ingatlantulajdonos, autótulajdonosok, lakosok és helyi vállalkozások, a regionális egészségügyi hálózat, a katasztrófavédelem, közlekedési hatóságok, környezetvédelmi hatóság és civil szervezetek, a kormányzat illetékesei. Nemcsak az évek, évtizedek alatt keletkezett kár mértéke megbecsülhetetlen ebben a pillanatban, de a helyreállítás, katasztrófa-elhárítás lépései is megjósolhatatlanok. Ilyen tekintetben nehéz elképzelni, hogyan tud bármely szereplő kielégítő és mindenre kiterjedő kommunikációt nyújtani, hiszen nincsen olyan érdekgazda, amely valamennyi szükséges információ birtokában lenne” - mindezt Bőhm Kornél kríziskommunikációs szakértő állítja.
Hozzáteszi, hogy kommunikációs szempontból fontos látni azt, hogy általában egy bányának nincsen saját-, pláne nincs erős brandje. Üzleti tevékenységét közvetlenül a bányászati termékeket felvásárló partnerekkel folytat, akik jellemzően szintén nem közvetlenül a végfogyasztónak értékesítenek, így nem csak tapasztalata és felelőse nincs a kríziskommunikációnak, de valójában olyan kényszer sincsen a reputációt védő kommunikációra, mint bármely tényleges, üzleti értéket képviselő branddel rendelkező üzleti vállalkozásnak. “Ha idevesszük, hogy a szennyezés egy másik országban, a határon túl keletkezett, így még a helyi lakosok irányából sem feltétlenül érkezik olyan nyomás, amely megkövetelné a hatékony PR tevékenységet.”
Kevés az információ, még több bánya lehet érintett
Komplexebbé teszi a krízist, hogy – egyértelműnek tűnő módon – külföldről érkezett Magyarországra nagy tételben a szennyezett építkezési kőzúzalék, tehát egy országok közötti vita és felelősségvállalási disputa is kialakulhat, amelynek a fizessen a szennyező elvet kellene megnyugtatóan megoldania – miközben a kár mértéke, az elhárítás módja és költsége sem ismert.
“Az azbeszt ügyben a Hans Zöchling GmbH, a Hermann Mayer GesmbH Steinbruch Bernstein és Klöcher Baugesellschaft m.b.H. érintett. Bárkinek, aki tőlük szerzett be magáncélból kőzuzalékot azt javasoljuk, hogy keresse fel a ő maga a hatóságokat, vagy tegyen bejelentést a Greenpeace azbeszttérképén." - javasolja Szeles András.
A négy ismert bánya mellett a közelmúltban jelezték, hogy a Burgi-bánya is érintett. A nagyobb bányák mellett még több kisebb kőbánya is érintett lehet, melyek egy részében még folyik a termelés.
Idén januárban négy ominózus, azbeszt szennyezéssel érintett ausztriai kőbánya januári bezáratása után az osztrák Greenpeace felderítésbe kezdett, hogy hova kerülhetett ki a nagy mennyiségű kőanyag. A felmérés alapján a hazai Greenpeace januárban hozta nyilvánosságra, hogy vizsgálataik Magyarországon és Burgenland több pontján is olyan súlyos azbeszt-szennyezést tártak fel, amely komoly veszélyt jelent a lakosságra. Magyarországon a határhoz közeli Bozsokon egy parkolóban találtak szabadon heverő, öklömnyi, morzsolódó azbesztdarabokat. Az elemzések szerint az anyag több mint 50%-ban tartalmazott azbesztet – ez az érték a veszélyes hulladék egészségügyi határértékének (0,1%) nagyjából ötszázszorosa. Erről bejelentést tettek a Kormányhivatalnál és a bozsoki önkormányzatnál is.
Eddig hiányzott az országos szakmai iránymutatás
További kérdések merültek fel a tekintetben, hogy milyen döntések születtek a magyar–osztrák azbesztügyi munkacsoportban és a Tárcaközi Azbeszt Munkacsoportban. Ezért a Greenpeace közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnökséghez, melyben többek között a munkacsoportok döntéseit, jelentéseit, tagjainak névsorát, az önkormányzatoknak adott szakmai útmutatásokat, valamint az azbesztmentesítés ütemezésére és alkalmazott módszereire vonatkozó dokumentumokat kérte ki.
Eddig az országos szakmai iránymutatás hiánya miatt több önkormányzat olyan megoldásokat alkalmazott, amelyek hosszú távon akár ronthatnak is a helyzeten. A kalcium-kloridos kezelésről egyre több szakmai bizonyíték utal arra, hogy ragadóssá teheti az azbeszttartalmú port, amely így könnyebben kerülhet cipőtalpon vagy járműveken a lakókörnyezetbe. Több településen az érintett utak leaszfaltozásával próbálják mérsékelni a kockázatot, ez a jelenlegi gyakorlat azonban nem oldja meg a problémát: az azbeszt a burkolat alatt marad, későbbi út- vagy közműépítések során ismét kockázatot jelenthet, miközben a későbbi eltávolítás költsége és a kezelendő hulladék mennyisége is jelentősen megnő.
A kríziskommunikációs szakértő ugyanakkor hozzáteszi, hogy az illetékes hatóságok feladata a szükséges elhárító intézkedések megtétele és ezek transzparens, magyarázó jellegű kommunikációja. “Az illetékesek annyi lépést tudnak közölni és megindokolni, amennyit ők maguk előre látnak. Felelőtlenség lenne annál többet ígérni, vállalni, mint amennyit teljesíteni tudnak” - mondja Bőhm Kornél.
Szombathely: kommunikáció több fronton
Az egyik legsúlyosabb szennyezést elszenvedő Szombathelyen is a fent felsorolt védekező technikákat alkalmazták. A város Polgármesteri Hivatala is elindított egy lakossági bejelentői oldalt és többféle fórumon, összetett módon így több városi tisztviselő által igyekezett folyamatosan tájékoztatni a lakosságot. A város a legszennyezettebb terület, az Oladi plató határérték alatti méréseiről számolt be.
“Nemény András polgármester is rendszeres tájékoztatást ad Facebook-oldalán, emellett az önkormányzat is tájékoztatja a lakosságot a honlapon, a sajtón keresztül közlemények formájában, illetve a különböző közösségi média felületeken is.
Miután Szombathelyen az igazoltan vagy nagy eséllyel fertőzött területek száma és nagysága miatt az adott területen képződő port a szél olyan területekre is eljuttathatja, ahol nincs azbesztszennyezés, így akár Szombathely teljes lakossága is érintett lehet” – válaszolt kérdéseinkre Kéner Balázs Szombathely Polgármesteri Kabinetének kommunikációs vezetője.
"Az önkormányzat a védekezés részeként több intézkedést (pl. sebesség- és súlykorlátozás, a Síp utca legszennyezettebb részén bitumenes zárási technológia alkalmazása, vizes és kalcium-kloridos locsolás a szálló por képződésének mérséklésére) foganatosított és vezetett be, valamint folyamatosan méri a lakosság által bejelentett területeket. Az érintett területek pontos listájáról és a részletes védekezési intézkedésekről a város hivatalos oldalán, a folyamatosan frissülő "Lakossági Tájékoztató az azbeszt helyzetről"oldalon, a "Megtett önkormányzati intézkedések" aloldalon lehet tájékozódni” - írta.
A kommunikációs vezető elmondta, hogy “a legfrissebb tájékoztatás szerint az eddig megtett intézkedéseik eredményesek voltak, erről a polgármester tájékoztatta a lakosságot.”
Miután nemcsak Szombathely, hanem több város, így a régió érintett, várhatóan állami szinten történik majd a kármentés és a kártérítési igény. A város a Szombathelyi Rendőrkapitányságon feljelentést tett környezetkárosítás, közveszély okozása, súlyos testi sértés és foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekmény gyanúja miatt. "E körben a Vas Vármegyei Főügyészség tájékoztatott arról, hogy környezetkárosítás bűntette miatt a nyomozás felügyeletével és irányításával, a befejező intézkedésekkel, a vádemeléssel, valamint a vádképviselettel kapcsolatos ügyészi feladatokat és jogköröket a hatáskörébe vonta.”
Az azbeszt belélegezve 1-es kategóriájú emberi rákkeltő anyag. A Kádár-korszak építőiparában tetőfedő anyagként tömegesen alkalmazták az azbesztcement pala lemezeket. Az apró szemű azbesztet vakolóhabarcshoz is keverték. A villamosipari szigetelők, a gépjármű- és gépiparban a fékbetétek gyártásánál, és papíripari töltőanyagként is elterjedt. A magas hőmérsékletű berendezések (gőzturbinák, csővezetékek és kazánok) hőszigetelését is ezzel oldották meg, amihez a legjobb minőségű (hosszú szálú) azbesztet Kanadában bányászták. Egészségkárosító hatása miatt az Európai Unióban és a legtöbb iparilag fejlett államban, Magyarországon is betiltották és a felderített területekről eltávolítva veszélyes anyagként ártalmatlanítják.
A mostani szennyezés esetében a Greenpeace szerint több szakmai szereplő is jelezte: rendelkezésre állnak olyan technológiák, amelyekkel a veszélyes anyag gyorsan és biztonságosan eltávolítható lenne. Egyes helyszíneken, például parkolók esetén, ahol nincs alatta közmű ott felmerülhet a végleges letakarás, de ez inkább kivétel lehet mint általános szabály. A civilek hangsúlyozzák, hogy a valódi megoldás továbbra is az azbeszttartalmú kőzetek mielőbbi, szakszerű eltávolítása, majd megfelelő lerakóban történő elhelyezése, illetve – ahol ez lehetséges – visszaszállítása azokba a bányákba, ahonnan eredetileg származnak.
Borítókép: © Mitja Kobal / Greenpeace
