hero
hzs

Rovat:

Média
Becsült olvasási idő: 3 perc
Artisjus: 2024-ben visszatértünk a pandémia előtti szintre a jogdíjak terén

Az újonnan beregisztrált számoknak viszont csak negyede popdal – derül ki a szerzői jogvédő szervezet 2024-es adatokat summázó kutatásából.

Az Artisjus összegezte a 2024-es év adatait, amikből érdekes dolgok derülnek ki: például, hogy tavaly rekordszámú új dalt regisztráltak a szerzői jogvédő iroda rendszerében, illetve ezzel egy időben rekordot döntött az általuk kifizetett jogdíjak mértéke is, ami egyébként már a pandémia előtti szintet is meghaladja. Mint írják, az Artisjus 2024-ben összesen 13 milliárd 538 millió forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek alkotóinak. Ez a 2023-ban szétosztott 11 milliárd 969 millió forintnál 13 százalékkal több. 

Ezzel a jogdíjak mértéke inflációval korrigálva is elérte a pandémia előttit, vagyis 1,5 százalék híján egyenlő a 2020-ban szétosztott 9,37 milliárd forint jogdíj reálértékével.

Ami még jobb hír a jogdíjak tekintetében, hogy a teljes összeg minden korábbinál magasabb hányada, 57,5 százaléka jutott a magyar zenéknek, 42,5 százaléka pedig külföldi dalokra. A korábbi nagyjából 50-50 százalékos megoszlás az utóbbi két évben tolódott el a hazai szerzők javára, nagyrészt annak köszönhetően, hogy az Artisjus 2022-ben és 2023-ban jelentősen növelni tudta a nemzetközi digitális szolgáltatók (YouTube, Spotify, Apple Music stb.) jogdíjainak kifizetését. Ezek esetén a külföldi jogosultak számára jellemzően a nagy nemzetközi jogkezelők egyike szedi be a jogdíjakat a magyarországi lejátszások után is.

De nem csak a streaming terén javult a helyzet: a rádiós jogdíjakból is nagyobb rész jutott a hazai szerzőknek: 2024-ben az előző évhez képest 7 százalékkal többször hangzott el magyar zenemű a rádiókban. Magyarországon egyébként a professzionális zenészek jövedelmének átlagosan ötödét teszi ki a szerzői jogdíj, míg a bevételük fennmaradó része fellépői gázsiból, zeneoktatásból, pályázatokból, előadói jogdíjakból, fizikai és digitális értékesítésből, merchandise termékek eladásából származik.

Az átlagbér legalább egyötödét 878-an kapták meg jogdíjként 2024-ben, ami még mindig kicsit kevesebb, mint 2020-ban (913 fő). Nagyjából ennyire tehetjük tehát azok számát, akik zenészként megkeresik az éves átlagbért.

Az új számok negyede popdal

2024-ben 1501 új szerző regisztrált az Artisjushoz, ami növekedés a korábbiakhoz képest, és ezen belül még gyorsabban növekszik a fiatalok száma: az új szerzők 13 százaléka 20 év alatti. A legtöbben (kb. 40%) még mindig 20 és 30 éves koruk között regisztrálnak. A nők aránya stabilan 20 százalék körül mozog. Ami az új, beregisztrált számokat illeti, 2024-ben jelentősen megugrott a számuk, pontosan 26284 zeneszámról beszélhetünk. Ez a több mint 26 ezer dal a 2020-as szintet 14 százalékkal haladja meg. Mindez illeszkedik abba a globális trendbe, hogy egyre több zene születik és kerül be a digitális zenei szolgáltatók katalógusába.

Az adatokból látszik, hogy a műfajok között – a szerzők által megadott besorolás szerint – a pop vezet (25%), a rock/metal (21%), az electro / dance (14%), az instrumentális / klasszikus (11%) és a hiphop (10%) aránya jelentős még.

Egy-egy új dalra átlagban 1,72 szerző jutott, ami évtizedes távlatra visszatekintve állandó arány. A művek számának 27 százalékos növekedésénél is nagyobb mértékben, 37 százalékkal, vagyis 16 401-re emelkedett az egyszerzős művek száma, ezen belül is az egyszerzős szöveges dalok száma jobban nőtt (+43%), mint az instrumentális zenéké (+33%). Az egy dalra jutó szerzők átlagos száma úgy maradhatott állandó, hogy közben a sokszerzős művekből is jóval több lett, pl. több mint 1200 dal született, aminek legalább öt szerzője volt (+21% 2023-hoz képest).

Borítókép: Artisjus