A Kreatív novemberi lapszámában a hazai televíziós piac azon szereplőit kérdeztük, akiknek már streamingszolgáltatása is elindult. Sorozatunk harmadik részében az AMC Networks stratégiáját mutatjuk be.
Hogyan jött létre az együttműködés a Magyar Telekommal?
Évek óta finomítjuk a koncepcióját annak, hogy mi legyen az a stratégia, amely a piac számára az AMCNI tartalmak streaming megjelenését úgy biztosítja, hogy közben a lineáris értékláncot inkább építi, mint rombolja. A Telekommal a stratégia gyakorlatba ültetése kapcsán túlestünk egy hosszú, ám tartalmas műszaki integrációs folyamaton. Nagyon sok hasznos visszajelzést kaptunk tőlük, amelyet azután a termékfejlesztésbe forgattunk. Miután mindkét fél számára optimálisnak ítélt modell és termék született, meggyőződésünk szerint időtálló koncepció alapján, eljutottunk oda, hogy a Telekom rendszerein elsőként elindult a SELEKT.
Mely adástípusok/tartalmak lesznek szerintetek a legnépszerűbbek nálatok az új streaming platformon?
Amiben biztosak vagyunk, hogy a saját gyártás, vagy azok a sportesemények, amelyek „nem férnek be” a lineáris kínálatba, vagyis kisebb, de nagyon lojális közönségük van, mindenképpen népszerűek lesznek. Emellett a nézők megtalálnak sok olyan klasszikus filmes kedvencet, amelyet a helyi piac értékel, pl. Torrente 1-4. vagy a francia kult, a „Pofa be” Jean Renoval, tehát azok a mozik, amelyeket egyébként a lineáris FilmCafen vagy FilmManian is megnéznének, így viszont bármikor elérhetők.
Külföldön már korábban bevezettétek a streaminget, ott milyen tapasztalataitok vannak?
Nincs olyan tulajdonosi elvárás, hogy a streaming stratégiánk teljesen azonos legyen piaconként. Az Egyesült Államokban több streaming termékünk is létezik: AMC+, Shudder, HIDIVE, Acorn, vagy esetleg reklám finanszírozott un. FAST csatornák egész sora. Ezek egy része megjelent már Nyugat-Európában, de nem törvényszerű, hogy precízen ugyanabban a formában indítsuk el egy-egy helyi piacon, mint ahogy az USA-ban sikeresen működik. Így lehetőségünk nyílik, hogy kombinálni tudjuk a központi adottságokat a helyi sajátosságokkal, a lehető legoptimálisabb mixet létrehozva.
Milyen trendeket láttok a hazai lineáris és streaming piacon? Hogyan látjátok a lineáris és a streaming platformok szerepét a következő években? Hosszabb távon mennyire alakulnak át a jelenlegi arányok?
Úgy látjuk, hogy nálunk a streaming prémium termék, míg az USA-ban, vagy az Egyesült Királyságban gyakran az ottani drága payTV egyfajta alternatívája. Nálunk még mindig nagyon jó a lineáris payTV ár-érték aránya, és amíg ez így marad, addig a streaming inkább tekinthető a tehetősek számára plusz kényelmi szolgáltatásnak.
Hogyan látjátok a lineáris és a streaming platformok szerepét a következő években? Hosszabb távon mennyire alakulnak át a jelenlegi arányok?
Nagyon lassú lehet a lemorzsolódás, közép-hosszú távon a lineáris pozíciói erősek maradnak, feltételezve, hogy a lineáris csomagok árai nem duplázódnak vagy triplázódnak.
Véleményetek szerint mennyiben alakulnak át a felhasználói szokások? A külföldi piacokhoz (főként a közép-kelet-európai régióhoz) képest mik a legfontosabb különbségek itthon?
A kutatások jól mutatják a generációk fogyasztási szokásainak változását, amelyet folyamatosan mi is nyomon követünk, hogy a megfelelő tartalmainkat el tudjuk juttatni a célközönségnek. Vannak trendek és tendenciák az életkori sajátosságokkal járó fogyasztási szokásokat tekintve, így például a sport még mindig klasszikusan lineáris fogyasztású műfaj. Ami nem jelenti azt, hogy egy-egy jog nem jelenik meg streamingen: úgy érezzük, egy-egy kiemelt prémium jogra jellemző lehet a streaming, de nem válik általánossá.
A YouTube mennyire jelenthet konkurenciát a nagy képernyőnek?
Egyelőre a mi piacunkon a YouTube nem lépett fel disztribútorként, érdekes lesz, ha ez megtörténik. A fogyasztói szokásokhoz hasonlóan – az üzleti mellett – ez is generációs kérdés. A rövid formátumok fogyasztásában kétségkívül vannak előnyös pozícióik, nem pótolja a streaming a podcasteket, a tematikus interjúkat, amelyek valamilyen aktuális témához kapcsolódnak, vagy a vloggerek célzott tartalmait. Ezzel szemben a klasszikus, drágább, gyártott televíziós műfajok, hosszabb tartalmak fogyasztását nem feltétlen szolgálja ki a Youtube. Utóbbinál igenis van helye a streamingnek.
A streaming esetében milyen árazási stratégiát alkalmaztok Magyarországon, és gondolkodtok-e különböző csomagok bevezetésén (pl. reklámtámogatott opciók)?
Az árazás szenzitív, üzleti megállapodást érintő kérdés. A jövőbeni egyéb üzleti konstrukciók kérdése későbbiekben felmerülhet, mi most a sikeres bevezetésre koncentrálunk.
Hogyan látjátok a versenytársakat, kik a legnagyobb riválisok mindkét területen?
Magyarországon azáltal, hogy ezt a 4 műfajt konkrétan - sport, gyerek, infotainment, film - lineárisan csak mi adjuk, és streamingben sem ismerünk olyat, akinek a stratégiája ugyanaz lenne mint a miénk, nem tudunk üzleti konkurest megnevezni. Viszont, ami a videós fogyasztást illeti, mindenki a konkurensünk, aki videotartalmat állít elő és terjeszt, hiszen egyazon időért és fogyasztóért versenyzünk mindannyian!
Az októberben debütált SELEKT 1800 órányi tartalmat kínál minden generációnak, folyamatosan frissülő kínálattal, filmekkel és sorozatokkal, exkluzív sportközvetítésekkel, ismeretterjesztő és gasztrotartalmakkal, gyermekműsorokkal. Az AMC saját gyártású műsorai közül a The Walking Dead – The Ones Who Live Magyarországon egyedül itt streamelhető, de a Spektrumnak készült, Thuróczy Szabolcs nevével fémjelzett Tabukról tabuk nélkül és a Tiltott Zónák első évada is elérhető itt. A legkisebbek mesehőseik, szüleik Jamie Oliver és a TV Paprika gasztroműsoraiból válogathatnak, a sportrajongók a Sport TV-n kívül itt követhetik a Kézilabda Bajnokok Ligáját, NBA- és MLB-mérkőzéseket élőben. A sportcsatornák sorozatai és magazinjai bármeddig visszanézhetők, az élőben közvetített legjobb meccsek is elérhetők egy hétig.
Borítókép: TV Paprika
