Az állam 2025 áprilisa és decembere között összesen legalább bruttó 9 milliárd forintot költött kormányzati hirdetésekre az online és nyomtatott sajtóban. Emellett televíziós reklámokra 7,1 milliárd forint, rádiós megjelenésekre 1,1 milliárd forint jutott, míg a közösségi médiában 246 millió forintért vásároltak hirdetési felületeket – írta a 444 a Transparency Internationallel közös közérdekű adatigénylés alapján.
A lap az adatigénylés során 15 kormányzati kampány – köztük a Voks 2025, az Otthon Start és a fogyasztóvédelmi nemzeti konzultáció – részletes médiatervét is megismerte. A médiavásárlási szerződéseket a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda kötötte meg, a hirdetési felületeket pedig Balásy Gyula két cége, a New Land Media és a Lounge Design közreműködésével szerezték be.
A rendelkezésre álló adatok szerint 2025 áprilisa és decembere között a kormányzat az online és a nyomtatott sajtóban, ezen belül is a nagyobb országos médiumokban, valamint a közösségi platformokon az alábbi összegeket költötte el hirdetésekre:
– az origo.hu 557 millió forintot,
– a mandiner.hu 390 milliót,
– a borsonline.hu közel 246 milliót,
– a pestisracok.hu közel 199 milliót,
– a nyomtatott Magyar Nemzet 183 milliót,
– a magyarnemzet.hu 179 milliót,
– a metropol.hu 166 milliót,
– a nyomtatott Metropol 160 milliót,
– a blikk.hu 124 milliót,
– a nyomtatott Blikk közel 122 milliót,
– a tenyek.hu 119 milliót,
– a nyomtatott Bors 117 milliót,
– a nyomtatott Mandiner pedig 8 millió forintot kapott.
További kedvezményezettek is szerepelnek a listán: az atv.hu 23 millió forinthoz jutott, az Index 2,9 milliót kapott, míg a Nemzeti Sport esetében 17 millió forint értékű állami hirdetés jelent meg.
A közösségi platformok közül a Google-ön 136 millió forintot, a Facebookon 102 milliót, a TikTokon pedig közel 8 milliót költöttek. Bár az Európai Unióban 2025 októbere óta tiltottak a politikai hirdetések a Google-ön és a Facebookon, a kabinetiroda „általános” hirdetések megjelöléssel továbbra is futtatta a kampányokat.
Az adatok azt is mutatják, hogy az állami hirdetések jelentős szerepet játszanak egyes médiatermékek finanszírozásában. A választási vereséget követően több kormányközelinek tartott médiumnál leépítések kezdődtek, egyes lapok megszűntek vagy átalakultak, és több szerkesztőség létszáma is csökkent. Ezekről itt és itt írtunk bővebben.
