Utolsó pillanatokra elkészülő stadionok, építések közbeni halálesetek, korrupciógyanús szerződések és tüntetések az esemény ellen – így kezdődött minden idők legdrágább világbajnoksága. Brazília semmire nem sajnálta idén a pénzt: 11,6 milliárd dollárt költöttek stadionokra, repterekre, tömegközlekedésre és infrastruktúrára (Dél-Afrika négy éve 4 milliárdból rendezte meg a világbajnokságot). Így aztán ez a vébé pont annyiba került, mint a legutóbbi három világbajnokság összesen.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a FIFA sem díjazta még soha a vébérészvételt akkora összegekkel, mint idén. A dél-afrikai bajnoksághoz képest 37 százalékkal magasabb összeget, összesen 576 millió dollárt osztott szét a résztvevő országok labdarúgó szövetségei között. Ebből 35 milliót a német, 25 millió dollárt az argentin csapat kap, de a csoportkörből való továbbjutás is 8 millió dollárt ért.
Persze az üzletet megéri működtetni. A nemzetközi labdarúgó szövetség rekordösszegű, négy milliárd dolláros bevétele – a jegyértékesítésből befolyó összeg mellett – az 1,7 milliárd dollárt érő közvetítési jogokból és a 1,35 milliárd dollár értékű marketingjogokból áll össze, utóbbit pedig a 22 támogató partner utalja majd a FIFA számlájára.
A napelemestől a csirkekereskedőig
A vébé a világ legnézettebb eseménye, amely a marketing- és reklámszektor dolgozóinak pont akkora fieszta, mint a szurkolóknak. Ezért négyévente minden szponzor a világbajnokságtól reméli forgalmának növekedését. Az itt megjelenő márkák számára egy globális reklámkampány, amelynek értékével a FIFA is tisztában van: az összegeknél az ilyenkor vastagon fogó ceruza valóságos postaironná változik, és mindenkinél másképp fog. A FIFA szponzorációs modellje ugyanis a szponzorokat három csoportba sorolja, amelyben a legnagyobb partnerek, a bajnokság szponzorai és a nemzeti támogatók is külön fizetési sávba esnek.
Utóbbiak például összesen 170 millió dollárt fizettek ezért a FIFÁ-nak, míg a legjelentősebb partnernek számító Adidas, Coca Cola, Hyundai-Kia Motors, Sony, Visa vagy az Emirates már egyenként 25-50 millió dollár közötti összeget juttat a szövetségnek. Utóbbi még 2006-ban az első légitársaságként csatlakozott a FIFA szponzorpartneri köréhez, vizuális vébés megjelenésének pedig Brazíliában is megadta a módját. A múlt heti döntőt követő díjátadáson a dubai légitársaság stewardessegyenruhájába öltöztetett hoszteszek álltak sorfalat a stadionban, a Dubai és Sao Paulo közötti útvonalon járó 16 darab Boeing 777-es repülőgép törzsét a vébé jellegzetes mintázatával dekorálták, az egyik gép oldalát pedig még Pelé is dedikálta. Persze a vébék 1978 óta hivatalos szponzora, a Coca Cola sem panaszkodhat: a nyitómeccs előtti Happiness Flag nevű, teljes játékteret beborító fotómontázs zászlóját 65 ezer szurkoló láthatta élőben a pályán és egymilliárdan a képernyők előtt.
A második szponzori körbe tartozó Budweiser, Castrol, Continental vagy a McDonalds évente kevesebbet, de idén összesen 524 millió dollárt utalt a FIFÁ-nak. Ebbe a körbe idén befért egy OI nevű brazil távközlési cég, egy Yingli nevű kínai napelemgyártó és egy brazil székhelyű fagyasztott csirkékkel kereskedő multi, a Moy Park is. Utóbbiak a számításukat biztos nem egy reklámkampány alatt fogják megtalálni, de számukra a világbajnokság kapcsolati tőkét, és alkalmat adott arra, hogy logójukat több millió ember megismerhesse. A márkák ott voltak a meccsek közti reklámokban, a stadionok szórólapjain és a pályát övező palánksoron is.
Nike vs. Adidas
És bár a márkáknak ez súlyos dollármilliókba kerül, ha a céget a tőzsdén is jegyzik, akkor mindez az árfolyamára is hatással van. Márpedig a szponzorok jelentős része megtalálható a tőkepiacon, a futballrajongó befektetők pedig szívesen veszik a gazdagon reklámozott márka részvényeit. Pláne olyanokat, amelyek minél sikeresebb reklámfelületet jelentő játékoson, és minél hosszabb ideig képernyőn vannak. A Nike például idén először lett több csapatnak a szponzora, mint az Adidas, ezért egy ideig a Nike részvények jobban is futottak a tőzsdén. Azonban a vb-döntőt két Adidas-mezes csapat vívta, ezért a befektetők arra számítanak, hogy néhány hónapig még a döntős válogatottak mezei fogynak majd jobban.
És bár a Nike, amely nem hivatalos szponzora a FIFÁ-nak, a Risk Everything kampányával a vébé legjobban kommunikált megmozdulását jegyezheti, az Adidas All in or nothing című, száznál is több reklámfilmes kampánya is célba ért. A közösségi médiában a legtöbbet emlegetett, legtöbb Facebookon posztban megjelenő és a Twitteren legtöbbek által követett sportmárka volt, különösen a meccsek legkritikusabb pillanatai közben megosztott tartalmak kapcsán. A német sportszergyártó volt a világbajnokság legfőbb szponzora, csakúgy, mint a döntőt játszó német és argentin válogatotté, és ugye 1970 óta ők szállítják a világbajnokság labdáját is. Emellett külön szponzorszerződésük volt a kolumbiai gólkirály James Rodriguezzel, a német Thomas Müllerrel és Lionel Messivel is, vagyis az Adidas tényleg mindenhol ott volt, ahol ők megfordultak.
A vébé összességében olyan jól sikerült a német sportszergyártó vállalat számára, hogy történetében először azt mondhatja, hogy egy év alatt 2 milliárd euróért értékesített pólókat, cipőket és labdákat. Több mint nyolc millió futballmezt adott el a kilenc általa szponzorált ország csapatainak mezeiből, 14 millió Brazuca replika labdát, és az adizero f50 is a legkeresettebb sportcipők között van, amivel amúgy a legtöbb gólt (46 találatot) rúgták a játékosok.
Mindeközben itthon
Amíg a brazilok a gazdaság és a turizmus fellendülését remélik a vébétől, addig itthon a műszaki cikkek, az áruhitelezés és a fogadóirodák piaca pörgött fel. A Media Marktban az öt hét alatt szinte kizárólag tévében utaztak, a vásárlók többsége az egyre nagyobb képátmérőjű készüléket kereste. „Tavaly a digitális átállás mozgatta meg a vásárlókat, idén pedig egyértelműen a foci vébé. Áruházláncunk mintegy 50 százalékos növekedést ért el a televíziók értékesítésében, főleg az 50-55 coll és efölötti méretek voltak kedveltek” – mondta Szánthó Balázs, a Media Markt koncepciómenedzsere.
A Magyar Cetelem Bank számára még a karácsonynál is jobb üzletet hozott a vébé. Az új, korszerű, nagyképernyős televíziók mellett sokan a táblagépekre és az okostelefonokra is hitelt vettek fel. A dél-afrikai vébé alatt 38 százalékkal több áruhitelt folyósítottak a vébét megelőző három hónaphoz képest, és bár az ideiről pontos adatok még nincsenek, a napokban kiadott közleményük szerint ez a szám is megdőlhet.
Az idei világbajnokság a hazai fogadókedv rekordját is meghozta. Kétszer annyi szelvénnyel és téttel fogadtak a tippmixelők, mint a négy évvel ezelőtti vébé alatt. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a bajnokság öt hete alatt a Tippmixen és a Tipmixpron közel 12 milliárd forintért vették fel a játékosok tétjeit, és 8,1 milliárd forintot fizettek ki nyereményként. A legtöbb tétet, összesen 919 millió forintot a német-argentin döntőre tették fel, és volt olyan játékos, aki 200 forintos téttel több mint 320 ezer forintot tehetett zsebre.
Cikkünk megjelenését a Nemzeti Sport támogatta! (x)
