Zene, film, humor, stílus. Ma már nem a barátainktól, nem is a sajtóból jönnek a kulturális ajánlások, amik meghatároznak bennünket, hanem láthatatlan adatmodellektől, melyekre sokszor reflektálni sem tudunk. Az algoritmusok sokszor jobban tudják, mit nézünk meg, mint mi magunk. A Beatles első demóit sorra utasították el, mert nem illettek a kor zenei sablonjaiba. Ha a döntést akkor is algoritmus hozta volna, ma aligha beszélnénk róluk, és egészen biztosan másmilyen lenne a könnyűzene is. Hogy az ízlésünk ezáltal szabadabb-e, mint valaha, vagy épp pont keretek közé szorított, azt mindenki döntse el maga. Talán segít ebben „Az algoritmus nem kíváncsi ránk, csak visszatükröz minket? Optimalizált szórakozás” – véleménycikkünk.
„A filmkészítés olyan, mint egy házasság, nagy próbatétel a feleknek, jó, ha közben azért szeretjük egymást”
A technológia és különösen az AI a filmiparban is jelentős változásokat hoz: a filmkészítők (is) igyekeznek hangosan kiállni a mesterséges intelligencia szabályozása mellett. A filmkészítés emberi oldaláról is beszélt a Kreatívnak Bartók Anna, aki olyan magyar sikerfilmek kampányaiért is ő felelt, mint a Kincsem, a Valami Amerika 3., a Cicaverzum, a Pesti Balhé, és dolgozott A brutalista stábjával is. Mesélt Kenyeres Bálint versenyfilmjéről, a short formatról és a filmes marketing égető kérdéseiről is.
„Ma egy rajzfilmsorozatra úgy kell összekalapozni a pénzt”
Bár a Nemzeti Filmintézet különösen Annecy után az animációra is nagy hangsúlyt helyez, maga a műfaj nincs könnyű helyzetben és egyre inkább réteg-műfajjá válik. A 17. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál apropóján Mikulás Ferenc fesztiváligazgatót, a stúdió vezetőjét kérdeztük arról, hogy milyen idők járnak manapság a magyar rajzfilmgyártásra. A fesztiváligazgató a beszédes című interjúban beszél a szakma helyzetéről, a külföldi kapcsolatok fontosságáról és az utánpótlásról.
A kard: sebesség és színház
Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó a tavalyi párizsi olimpia és a sérülése után úgy nyilatkozott, hogy még egy-két év van benne, idén viszont főnixként tért vissza a pástra, és nyáron már EB-ezüstérmet szerzett egyéniben. Miért kevéssé tömegsport a vívás? Szükség van nézőpontváltásra az élsportolók munkaerőpiaci edukációjában? Miért tartják még mindig sokan kuruzslásnak a sportban a pszichológiát, és hogyan lehet ezt orvosolni? Sikerről és kudarcfeldolgozásról, társadalmi témák képviseletéről, sportról és üzleti világról, mentorprogramról és motivációról beszélt a Kreatívnak.
Vihar és csend: sportolók két végponton, ugyanabból a médiakorszakból
Sha’Carri Richardson szélvészként söpör végig a pályán és az interneten is. Iga Świątek alig szólal meg, mégis minden figyelem rá irányul. Az egyik sportoló látványosan épít karaktert, a másik nem akar karakter lenni – és természetesen pont ettől az. Két teljesen különböző út, mégis ugyanaz a sporton kívüli cél: működő, hosszú távú márkajelenlét. Lehet extrém vagy épp észrevétlen is valaki, mindegy, mindkettő ugyanúgy eladható. A sportolói brandépítés titkai.
„A Szondi utca kicsit olyan, mint az ország”
Tavalyelőtt április elején tűnt fel a YouTube-on a Különös történések a Szondi utcában nevű csatorna, ami azonnal felforgatta a hazai nyilvánosságot. A Szondi utca fő üzenete pont az, hogy különböző világlátású emberek találják meg benne a szórakozást és kicsit magukat is, ami kevés helyen van meg egyszerre. 2025 májusában került fel a sorozat záróepizódja, ennek apropóján beszélgettünk készítőjével, Roznár Leventével.
A pesti humor, a szkeccs és a sajátosan magyar szecessziós plakátművészet
Több mint hatvanezren látták a Magyar Nemzeti Galériában Az élet művészete. Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon című kiállítást. Hogy jön létre egy ilyen átfogó tárlat? És milyen eredményekre jut a művészettörténész, miközben az anyag összeállításán dolgozik? Katona Anikóval, a kiállítás kurátorával néztünk a kulisszák mögé.
„Egy nőpárti férfinél szexibb nincsen, ezt szívesen brandingelem, mégis állandóan megkapom, hogy femináci vagyok”
Nőnap alkalmából nagyinterjút készítettünk Mérő Vera, író-jogvédővel, aki a Facebookon 2014-ben kezdte a véleményformáló tevékenységét a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene oldalon, majd saját oldalán, amit 2024 novemberében levadásztak. A Mérő Vera 2.0 pár hét alatt újraépült, az író közben rendszeresen publikál magazinokban, ő kísérte végig Renner Erika ügyét és írt egy felkavaró regényt Lúg címen, ami a harmadik kiadásánál tart, de az aktuális események miatt érik egy negyedik átdolgozás is. Vera rendszeresen hozza nyilvánosságra a gyűlölködő, verbális abúzust tartalmazó kommenteket, hogy ezzel is megmutassa: tehetünk ellenük - de legalábbis nem kell lenyelnünk ezeket!
„Ami körülvesz minket, azon már csak röhögni lehet”
Rátkai Kornél a Covid óta az Instagramon osztja meg vicces illusztrációit, amelyekkel közéleti és társadalmi jelenségekre reflektál. Az online térben több mint 17 ezren követik, és most tavasszal a Kastner Kommunityben élőben is bemutatkoztak a rajzai. A bölcsességfog helye című kiállítás utolsó napján, a képei között találkoztunk.
Mit tud az Elon Musk párhuzamos valóságát leíró enciklopédia, a Grokipédia?
Elon Musk saját enciklopédiát indított Grokipedia néven, amire szerinte azért van óriási szükség, mert a Wikipédia túlságosan „woke”, és „meg kell tisztítani az azt elárasztó propagandától” – közölte saját közösségi oldalán, az X-en. Noha a milliárdos korábban kifejezetten rajongott a felhasználók által szerkesztett, nyílt és ellenőrizhető online enciklopédiáért, azt azonban mostanában egyre csak Wokipedia néven emlegeti, és állítja, hogy az szándékosan kizárja a konzervatív médiumokat az elfogadott hivatkozások közül. Ezért 2023-ban fel is ajánlotta, hogy egymilliárd dollárt ad a platformnak – amelyet a nonprofit Wikimedia Foundation felügyel –, ha átnevezheti „Dickipediának”.
