Erdős Ildikó
Becsült olvasási idő: 2 perc
„A lakást vásárlók nem szeretik a »túlzottan« kreatív hirdetéseket”
A lakóparképíttetők nem költenek eleget reklámra, ráadásul a kreatívok is egysíkúak – állítja több szakember [Kreatív, 2005. április, Nem elég a sóder című cikk]. Egyrészt igaz ez, másrészt aligha. Az építtetők költségvetésük 1-3 százalékát költik reklámra, ami elsőre nem sok, de egy-egy közepes méretű lakópark építésének ára 20 milliárd forint is lehet, így az összeg már nem olyan kicsi.

Ennek ellenére sok építési vállalkozó még nem látta be, hogy a kommunikáció is egy szakma: még mindig sok az olyan hirdetés, amely nem üti meg a szakmai minimumot.

A cikkben néhányan egysíkúnak értékelték az ingatlanos reklámokat. Van igazság ebben, de nem kérhetünk számon laboratóriumi kreativitást. Egy lakópark építtetőjének ugyanis figyelembe kell venni azokat a kutatásokat, amelyek az ingatlanpiaci, különösen az új lakások iránt érdeklődők vásárlási szokásait jellemzik. Az Engel Group legutóbb fókuszcsoportos vizsgálaton tesztelte az egyik legnagyobb budapesti lakóparkjának, a Sun Palace-nak készült kreatív koncepciókat. Kiderült, hogy a lakást vásárlók nem szeretik a „túlzottan” kreatív hirdetéseket. A megnyugtató, letisztult, barátságos vizuális megjelenítést részesítik előnyben. Fontosnak tartják ugyanakkor, hogy a plakátok üzeneteiben megtestesüljön a lakópark otthonossága, ezért kedvelik az olyan reklámokat, amelyek a fényes, tágas lakások érzetét keltik. Meglepő, hogy még azok is ilyen plakátokat szeretnek látni, akik nem drágább, dunai panorámás, nagy lakást akarnák vásárolni, hanem egyszerűbb, másfél szobás otthont.

Ha a kreatív koncepcióval minden rendben van, még akkor sem biztos a siker. Gyakori hiba, hogy a lakóparkot építtetők nem ismerik eléggé a célcsoport olvasási szokásait. Evidencia, hogy a közepes és kislakások vásárlóit célzóknak ott kell lenniük az ingatlanokat kínáló napi-, hetilapokban, de a drágább, vagy luxuslakásokat kínálóknak nehezebb a dolguk. A nemzetközi eredmények szerint e célcsoport eléréséhez inkább a BTL-eszközök, főleg a különböző direkt elérést biztosító formák vagy a magasan pozíicionált, szakmai lapok vezethetnek sikerhez.

Az ember persze nem mindig támaszkodhat a nemzetközi klisékre, hiszen mint oly sok minden, Magyarországon az ingatlanpiac is egy kicsit másképp működik. Egy tavalyi német kutatás szerint például az embereknek csak hat százaléka vásárol lakást az internet hatására. Nálunk erre nincs átfogó adat, de több, mint elgondolkodtató, hogy az 550 lakásos Sun Palace-ban az eddig eladott lakások közel 40 százaléka a világhálón keresztül kelt el. Nyilván más lakóparkok marketingesei is tudják ezt: a nagyobb lakóparkokat építtető cégek szinte mindegyikének van saját honlapja, ahol egyre több a mozgókép és az animációs film is a statikus fotók mellett/helyett. Az Internet Retailer egy tavalyi kutatása szerint az internetes mozgóképek hatszor hatékonyabbak az álló képeknél, mert ezekre a hirdetésekre többen kattintanak, mint a statikus fotókra.

A Broadcast International tavalyi jelentésében – amely a Fortune magazin toplistáján szereplő 200 legnagyobb amerikai vállalatot vizsgálta – pedig az áll, hogy 150 honlapján már használja a webvideónak valamely formáját. Várható, hogy Magyarországon is növekszik a reklámpiaci költés ezen a területen, és ebben az ingatlanpiaci fejlesztői és értékesítői szegmens sem lesz kivétel.