Tizenkét ügynökség az állami elszámoltatás-listán

A Café Csoport nyolc cége mellett a Publicis, a Well reklámügynökségek, az Issues Management és a Mimóza pr-ügynökségek, az MEC Interaction (A Mediaedge:cia, ma MEC médiaügynökség online részlege), az Extreme rendezvényügynökség, a Delounge grafikai cég, valamint volt kormányzati kommunikátorok cégei is szerepelnek azon a listán, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) küldött el az állami cégek vezetőinek Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos kérésére – írja az Index.

Az Index információi szerint ma délután öt óráig közölni kell, hogy a listában szereplő cégekkel 2002 óta milyen szerződéseket kötöttek az állami cégek, intézmények és mennyit fizettek ezért. Az adatokat az MNV július 13-án, kedden kelt levele szerint egy excell táblázatban a vezérigazgató e-mail címére eljuttatniuk az állami cégeknek.

Koncepciós lista?
A listán összesen 85 cég szerepel, de sok esetben egyetlen tulajdonos vagy tulajdonosi kör tűnik fel több cég mögött is. Az összeállítás egyértelműen koncepciósnak tűnik, a bekért adatok pedig döntően – lényegében az üvegzseb keretében amúgy is közzé teendő – semmitmondó információk. Az egyetlen lényeges kivétel ez alól, hogy az állami cégeknek nyilatkozniuk kell arról is, hogy a listán a szereplőkkel kötött szerződéseket személy szerint ki írta alá állami részről.

A listán szereplő cégek többsége ugyan szerepelt már a sajtóban, akár tulajdonosa, akár egyes megbízásai kapcsán, és több olyan is akad, mely a médiában „gyanúsként” bemutatott ügyben tűnt fel, de – legalábbis az Index gyors ellenőrzése szerint – hivatalos eljárás állami megrendelésekkel összefüggésben egyik ellen sem indult.

Szerepelnek a névsorban volt kormányzati kommunikátorok – Braun Róbert (B&P Social Branding), Szigetvári Viktor (Szigetvári és Társa) és Batiz András (Batiz Consulting) – cégei. Listára került több más kommunikációs cég is, a Café Csoport például nyolc céggel is képviselteti magát, ugyanakkor a Political Capital szerepel a névsorban, de a cégcsoport (Capital Group) többi tagja nem.

Az Index úgy értékeli, hogy ez egy önkényesen, legalábbis látható szempontok nélkül összerakott lista, amely önmagában is koncepciós eljárás érzetét kelti, de ráadásul szakmailag is megkérdőjelezhető, mire lehet jó egy ilyen adatgyűjtés. Azt írják, hogy eleve nem kérték be a közbeszerzési adatokat: egy utólagos vizsgálat egyik alapja lehetne pedig, hogy milyen - nyílt vagy meghívásos - tenderen, hány ajánlatból, hány pályázót kizárva, hiánypótlás nélkül, hogyan választottak nyertest.

Nem kérdez rá a körlevél arra sem, mely ügyekben indult esetleg utóbb jogorvoslati vagy egyáltalán, bármilyen eljárás. Nem látszik az sem, hogy adott területekre, szektorokra koncentráltak volna a lista összeállításakor: bár dominálnak a tanácsadó cégek,  szó sincs kizárólagosságról. Ugyanakkor a közkeletű vélekedés szerint a korrupció melegágyát jelentő építőipari – például útépítési – megbízásokban érintett cégek közül egyetlen egy sem szerepel a listán.

Nem látszik értékhatár sem: a listán szereplő cégek között akad olyan, amely évek alatt összességében akár milliárdos nagyságrendű állami megbízáshoz jutott - ezeknek jelentős részét egyébként sok cég referenciaként fel is tűnteti honlapján, de akad olyan is, amelyik alig pár millió, sőt, akár egymillió forint alatti szerződéssel bírt.

Egyértelmű üzenet?
Aligha érthető félre a lista üzenete, fogalmazott az Index egy állami intézménynél dolgozó forrása, aki szerint egyszerűen senki nem mer majd mégoly indokolt esetben sem a listán szereplő cégekkel szerződni. (Információink szerint egyébként több olyan cég is van a listán, amely kapott állami megrendelést a kormányváltás óta is.) A hatást mutatja: több forrásunk szerint egyes helyeken - inkább pletykaként - egyenesen az terjed, hogy a listához informálisan, de direkt utasításként “csatolták is fentről”, hogy a felsorolt cégek tiltólistán vannak, sőt, meg kell vizsgálni az esetleges érvényes szerződéseik felbontásának lehetőségét. A listán szereplő egyik cég egyik vezetője szerint az hagyján, hogy az állami szektorból aligha kapnak megrendelést a jövőben, a kérdés az, hogy a kormányzati üzenet mennyire megy át privátszférába, lesznek-e olyanok, akik jobb a békesség alapon inkább kerülik a listázottakkal való kapcsolatot.

Tájékozódni kell
Egyszerűen tájékozódni akarok, nem értem, miért lehetne ezzel bármi probléma - mondta megkeresésünkre Papcsák Ferenc. A kormánybiztos szerint döntően a sajtóban megjelent ügyek alapján állították össze a listát, és a cél egyszerűen az, hogy megnézzék, ezek a cégek az “állami szervezetrendszerben hogyan, miként mutatkoztak meg”. A listát ezért megkapták a minisztériumok is. A listára kerülés, illetve az arról való lemaradás kritériumait firtató kérdésünkre a kormánybiztos azt mondta, egy előzetes tájékozódás zajlik, lehetnek még más cégek is, amelyekről később adatokat kérnek.

Papcsák szerint nem kell attól tartani, hogy az államigazgatásban bárki is úgy értelmezné, hogy a listán szereplő cégekkel jobb nem szerződni a jövőben, és szó sincs arról, hogy informális utasítást adtak volna a meglevő szerződések felbonthatóságának vizsgálatára. Az pedig, hogy a közbeszerzéseken résztvevő cégeknek el kell viselniük egyfajta nyilvánosságot, az állami megrendelések velejárója.

Ők is tájékozódnak
Az általunk megkeresett ügynökségek egyelőre nem kívánták kommentálni a listát, de többen jelezték, hogy később mindenképpen szeretnének reagálni.