„A gamification ma hot topic, és az ügyfelek zömének is szüksége van az ismeretére. Jelenleg még evangelizációs szakaszban vagyunk, minél több ügyféllel próbáljuk felvenni a kapcsolatot, hogy bemutassuk nekik a gyakorlatokat. Reméljük, hogy elkövetkező hónapok erről a tematikáról szólnak, és ez a workshop is pontosan ezt célozza. A gamification nem a Coca-Cola receptje, hogy csak egyvalaki érthet hozzá” - ezekkel a szavakkal vezette be a Gamification workshopot múlt csütörtökön A Grundon Kolesár Krisztián, a Visionary7 ügyvezetője. Az ügynökség a Kreatívval szervezte meg a délutáni programot.

Galéria: Cikk[159822] galéria

„A gamifikációt sokan összekeverik a versenyzéssel, pedig belső motivációról és a felfedezés élményéről szól” – szögezte le az alapokat Fromann Richárd, a gamifikációval tudományos alapon foglalkozó, és a közelmúltban létrejött Játékoslét Kutatóközpont alapító vezetője.

Egy több évtizeddel ezelőtti majomkísérletet írta felül az addig leírt pszichológiai motivációs modellt: a majmoknak lakatot adtak, és két-három perc alatt mindegyik kinyitotta, még úgy is, ha közben leállították a folyamatot, és nem volt jutalmazás a végén. „Ez a kívánság, hogy ki akarom nyitni a lakatot, a belső motiváció, és ugyanez hajtja az embert is” – ezzel magyarázta szemléletesen a gamifikáció lényegét.

Galéria: Cikk[159822] galéria

Az előadó definíciója szerint a gamifikációt, vagy magyarul a játékosítást, a játékok és a játékos mechanizmus alkalmazását jelentik nemjátékos környezetben.

A játékos elemeket három összetevőre bontotta. Az első a flow élmény, vagyis a belefeledkezés élménye, amikor a résztvevő nem a tevékenysége célját nézi. A második maga a játék, amelyben fontos szerep jut a jutalomrendszernek, az azonnali visszacsatolásnak, az igazságosságnak és a pozitivitásnak. A harmadik pedig a vizualitás, amelynek olyannak kell lennie, mintha egy igazi világban lenne a játékos, ám közben nem szakadhat el a valóságtól sem.

A Játékoslét Kutatóközpont három éve évre visszamenőleg rendelkezik kutatási adatokkal a gamifikáció témaköréből. A válaszokból kiderül, hogy általában azért szeretnek az emberek játszani, mert problémát kell megoldani, tehát szeretik és keresik a megoldást, ami izgalmassá teszi a játékot. Ez Fromann Richárd szerint azért is érdekes válasz, mert az emberek a való életben sokszor éppen a problémamegoldás elől menekülnek. Az is kiderült, hogy nem szeretnek egyedül játszani, tehát a közösség élménye nagyon fontos számukra a játék során.

A szakember szerint a gamifikáció eszközeivel az oktatást, vagy a vállalatok belső szervezeti működését is segíteni lehet. Ugyanakkor az egyes közzösségen belül kooperáció szükséges, viszont az eltérő közösségeket már lehet versenyeztetni. „Nemcsak a jóérzet, hanem motiváció révén a teljesítmény is növekszik. De segíti a bevonódást, megtartást, elköteleződést és lojalitást is” – összegezte a játékosítás előnyeit Fromann Richárd, aki szerint ennek a területnek egy cégnél a hr- és/vagy a marketingvonalon van helye.

Ez utóbbiról Kolesár Krisztián előadásával folytatódott a délután. Ő a gamificationt egy olyan trendhez hasonlította, ami megfűszerezi a marketingtevékenységet, mint amilyen az ambientmegoldások, vagy a gerillamarketing volt a megjelenésekor. A Visionary7 ügyvezetője szerint tehát ezekhez hasonlóan a játékosítás nem reformálja meg a reklámozást, de egy érdekes eleme lesz. Ráadásul ez a módszer akkor érdekes, ha kreatív, és érdekes történetet mesélnek el.

Galéria: Cikk[159822] galéria

„Ez alapvetően olyan, mint egy Excel-tábla, miért hány pont ját, milyen szintek, motivációk vannak benne, amit önmagában nem élveznének az emberek, de az ezekre ráhúzott történeteket igen. Ezért kreatívfeladat a gamifikáció, amin az ügynökségek dolgozhatnak” – magyarázta Kolesár Krisztián.

Az ügyvezető szerint a gamifikációval azért kell foglalkozni, mert különben a piac lemarad az X és a Z-generáció megszólításáról, akik video-, mobil- és Ipadjátékokon nőttek fel, és számukra a játékosítás már nem is csupán fűszer, hanem az életük része.

„A gamification egy win-win szituáció, hiszen benne tart a folyamatban, és egyszerre van motiváló- és lojalitásmechanizmusa. De ez nem olyan egyszerű, mint egy Facebook-oldalt működtetni, hiszen a mögötte lévő matek komoly dolog” – fűzte hozzá.

A reklámügynökség ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy játszani csak elkötelezetten lehet, és ezzel a megbízó által biztosított büdzsére is gondolt. „Ha nem szánunk rá elég időt, pénzt, akkor nem lesz jó a játék. Hiszen a kutatásra, a játékmechanizmusra, a kontent fejlesztésére és a kommunikációra mindez kell. És az is nagyon fontos, hogy rossz szolgáltatást nem lehet gamifikálni, akkor előbb inkább a termékfejlesztére kell koncentrálni. Ez nem egy csokiba mártott brokkoli.”

A szakember azt is elmondta, hogy a játékosítás nem kampányszerű dolog, és jó példaként említette a Nike+-t, ami egyszeri beruházást igényelt: egy karperecet kellett venni, ami információkat ad a futásról, az adatokat pedig más futókéval veti össze, rangsorolja, és ebben a folyamatban ő maga is évek óta benne van.

Szerinte míg a Facebook egy platform, addig a játékosítás egy keretrendszer, amelynek tagjai erőteljesebben érzik, hogy tartoznak valahová, gyorsan aktivizálhatók, CRM-lehetősége van és mérhető, éppen ezért a szoftveralapú hűségprogramokba könnyen beilleszthető.

A két elméleti előadást a SAP és a Visionary esettanulmányai követték, majd a résztvevők szimulációs játékban ismerkedhettek meg a gamifikációs stratégiaalkotással és folyamattervezéssel.