Zuhanó lappiacon öli egymást a Wall Street Journal és a New York Times

A március 31-ét megelőző fél évben átlagosan 8,7 százalékkal esett vissza a nyomtatott újságok hétköznapi számainak forgalma az egy évvel korábbi időszakhoz képest az Egyesült Államokban. A vasárnapi példányok forgalma valamivel enyhébb mértékben, 6,5 százalékkal csökkent.

Ez a visszaesés nem olyan vészes, mint az előző vizsgált időszakban: tavaly április és szeptember között a hétköznapi példányszám 10,6, a vasárnapi példányok forgalma 7,5 százalékkal zsugorodott.

A 25 vezető napilap közül az elmúlt fél évben több is érzékeny veszteséget könyvelt el. A The San Francisco Chronicle hétköznapi példányszáma 23 százalékkal, 241 ezerre csökkent. A The Washington Postnál 13,1 százalékos csökkenést mértek, a naponta eladott lapszám 578 ezerre esett vissza hét közben.

A USA Todayből 13,6 százalékkal kevesebb fogyott, a példányszám átlagosan már csak 1,83 millió volt. A USA Today helyzetének romlása nyomán már tavaly a legnagyobb példányszámú lappá lépett elő a legtekintélyesebb gazdasági újság, a The Wall Street Journal, amely az eltelt hat hónapban ha szerény mértékben is, de 0,5 százalékkal javított forgalmán. Az átlagos hétköznapi forgalom így 2,09 millió példány volt.

A harmadik legnagyobb lap a The New York Times volt, ahol 8,5 százalékos forgalomcsökkenést mértek hétközben, a vasárnapi példányszám 5,2 százalékkal esett vissza. Előbbi kategóriában 951 ezer, utóbbiban 1,38 millió volt az átlagos példányszám.

A két lap azonban nem elsősorban a lappiac válságával, hanem egymás legyűrésével van elfoglalva. A Wall Street Journal például új, New Yorkkal foglakozó mellékletet indított és mélyen alákínált hirdetési tarifáknak, nem titkoltan azzal a céllal, hogy legyűrje a The New York Timest. A Journalt birtokló Rupert Murdoch sajtómágnás gyakorlatilag háborút indított a NY Times ellen. A 12 oldalas napi melléklet politikáról, sportról, kultúráról, üzletről és üzletről szól, Greater New York a címe és évi 15 millió dolláros költségvetésel gazdálkodik majd. 35 fős szerkesztőségét a megszűnt New York Sun  munkatársai közül toborozta Murdoch, aki már azelőtt elhatározta, hogy tönkreteszi a NYT-t, hogy 2007-ben, 5 milliárd dollárért felvásárolta a Dow Jonest (DJ).

Sarah Ellison, a WSJ egykori riportere a júniusban megjelenő War at the Wall Street Journal (Háború a WSJ-nél) című könyvében leírja, Murdoch nagyon megsértődött, amikor a NYT vezércikkben fanyalgott amiatt, hogy a Dow Jonest a News Corporationnek adták el. "Kezdődjék a harc!" – írta akkor az ausztrál születésű médiacézár a NYT elnökéhez, Arthur Sulzbergerhez intézett üzenetében.

A WSJ a hírek szerint mélyen a 90 ezer dolláros piaci tarifa alatt, 19 ezer dollárért kínálja az egész oldalas újsághirdetést a New York környéki vállalkozásoknak. A hirdető bónuszként kaphat még egy egész kolumnás hirdetést a The New York Postban is, amely szintén a Rupert Murdoch által birtokolt News Corporation tulajdonában áll.

Viszont a NYT is felvette a kesztyűt: átcsábította a WSJ-tól Kate Taylor kulturális riportert, aki részt vett a konkurens kiadvány koncepciójának alakításában, s felvette Bob Christie-t, a WSJ volt pr-főnökét.

A médiapiac elemzői viszont nem értik, hogy Murdoch miért éppen olyan időszakban próbálja megroppantani a NYT-t, amikor a hirdetők egyre kevésbé érdeklődnek a nyomtatott sajtó iránt és amikor a média egyre inkább az online megoldások felé fordul. Murdoch NYT elleni támadása rövid távon mindkét félnek árthat, közép és hosszú távon pedig egy felmorzsolódásra irányuló háború lesz, amelyben nem lehetnek győztesek.