Nyilvánvaló, hogy a magyar médiapiac nincsen jó állapotban, de ennek csak részben oka a recesszió és a kormányzat médiapolitikája. A strukturális problémák ennél mélyebbek. A magyar médiapiac versenyképessége gyenge, szakemberhiánya jelentős, és még azok a médiavállalatok sem képesek gyorsan dönteni, amelyek kisebb méretük miatt akár meg is tehetnék. Kevés a kockázatvállalás, innováció alig van, a termékfejlesztés pedig abban merül ki, hogy külföldön bevált, vagy beválni látszó médiatermékeket próbál a médiapiac itthon jóval alacsonyabb színvonalon megvalósítani.

Természetesen pénz az nincs, vagy csak alig. A lépéskényszerekről azonban évek óta cikkez nemcsak a nemzetközi, hanem a hazai szaksajtó is, és úgy tűnik, sokan tényleg azt hitték, hogy ha a válság után helyreáll a hirdetői kedv, a kormányzat pedig megunta a médiapiac torzítását, akkor majd minden egyből rendbe is jön. Egyrészt a hirdetői kedv 2014-re sem állt helyre, másfelől jelenleg a kormány nem pusztán a jutalmazó/büntetéskirovó szerepet játssza, hanem most már a teljes médiapiacot anyagilag súlyosan érintő döntéseket hoz (reklámadó, terjesztési díjbevétel felfüggesztése, Nemzeti Kommunikációs Hivatal bevezetése, a médiaügynökségi bónuszok kilátásba helyezett elvonása – ez csak az utóbbi háromnegyed év termése). És az is igaz, hogy utóbbira azért tényleg nem lehetett felkészülni teljesen.

Árbevétel

A magyar médiapiac összárbevétele nem ingadozik súlyosan, az általunk vizsgált 2009 és 2013 közötti időszakban a legnagyobb differencia a 2009-es és a 2011-es év között volt, és az is pusztán 5 százalékos eltérést jelentett, méghozzá növekedést. Az is érdekes, hogy a saját adataink alapján a magyar médiapiac 2013-as árbevétele valamennyivel több volt, mint 2009-ben, a válság első teljes évében. A 2011-es év kiugrását azonban a már beinduló államapparátus megugró reklámköltésének lehet betudni. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) reklámtortája szerint 2008 és 2009 között a magyar médiapiac elveszítette reklámbevételei 20 százalékát.

|Create infographics

Mivel a kormányzati költekezés 2011 óta nem lanyhult, továbbá az MRSZ adatai szerint 2009 óta tavaly először nőtt a reklámköltés – igaz, csak 0,6 százalékkal –, ezért a médiapiac csökkenése mögött inkább az áll, hogy mind kevesebb ember fizet a médiatartalmakért. Digitális médiatartalomért (online, mobil) és rádióért alapvetően senki, a tévéknél csak a kábelért és növekvő mértékben az IPTV-ért, a közterületen értelemszerűen senki, vagyis érdemes a nyomtatottlap-piacon keresni a probléma forrását. Ezt a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (MATESZ) féléves auditjai és a cégadatok is igazolják. 2009 és 2013 között az általunk vizsgált, főprofiljuk szerint nyomtatott lapok kiadásával foglalkozó kiadók összforgalma 17,8 milliárd forinttal csökkent (16 százalékkal) és csak 2013-ban veszített 7,6 milliárd összforgalmat. A többi szegmensnél az ötéves adatok szerint egyáltalán nincs ilyen durva csökkenés, alapvetően növekedés tapasztalható, főként 2012 és 2013 között és jelentős mértékben a közterületi (out of home) médiapiacon, amely nagyjából a kampányidőszaknak köszönhető.

Adózott eredmény

Más képet kapunk, ha a médiaszegmensek adózás utáni eredményét vesszük, mert ott a nyomtatottlap-piac, a közterület és a rádió a nyereséges. Csakhogy ha az egyes szegmensek struktúráját nézzük, akkor azt látjuk, hogy a nyereségek (még a veszteséges ágazatokban is) zömét néhány vállalat adja, ráadásul a teljes médiapiac negyven százaléka veszteséges, a teljes piac árbevételarányos nyeresége 1,77 százalék (a nagy könyvvizsgáló cégek a médiaipar optimális árbevételarányos nyereségét általában 10–15 százalékban határozzák meg).

|Create infographics

Ha egy-egy szegmensben csak a nyereséges vállalatokat nézzük, akkor tűnik fel igazán, milyen mértékű egy-egy piaci terület nyereségességéről szóló mítosz. A tévés piac nyereségének 87 százalékát három vállalat, az HBO, az RTL Kábeltelevízió és a Magyar RTL Zrt. (RTL Klub) adja. A rádiós piacon a nyereség 98 százalékát a Class FM termelte meg, a nyomtatottlappiacon az Axel Springer komplett holding a 49 százalékát (másik négy cég a 43 százalékát, vagyis öt cég a teljes nyereség 92 százalékát). Az online piacon csak egyetlen nyereséges cég volt, a Portfolio.hu-t is kiadó Net Média, a közterületi piacon pedig a nyereség 75 százalékát a Publimont termelte. Egy-egy szegmens nyereségessége tehát nagyon koncentrált, az árbevételarányos nyereség/jövedelmezőség csak a nyereséges vállalatokat figyelembe véve így 14,2 százalékos. Ha az árbevételarányos nyereségeket még tovább elemezzük, akkor alapvetően két vállalattípus bizonyul jelenleg a magyar „piacon” életképesnek. A piacot az előbb nem véletlenül tettük idézőjelbe, mert az egyik típus kifejezetten az állami hirdetésekkel kitömött média. A kormányközeli média árbevételarányos nyeresége elképesztően magas. A Publimontnál majdnem 40 százalék, a Class FM-nél az árbevétel 35 százaléka tiszta profit, az EuroAWK-nál 27, a Magyar Nemzetnél 23, a Mahir Cityposternél 13,7, a Metropolnál pedig 13 százalék.

|Create infographics

A másik típus ennél összetettebb, de az elmondható róluk, hogy általában a klasszikus reklámbevétel mellett rendelkeznek valamilyen plusz bevételi forrással, többnyire szolgáltatással (e-kereskedelem, nyomdai szolgáltatás, vagy az HBO esetében csak előfizetői bázissal). Vagy viszonylag alacsony költséggel (például bérköltséggel, kevés emberrel) képesek jelentős méretű portfóliót üzemeltetni.

A veszteségesség is bonyolultabb valamennyire. A Ringier tavaly a Népszabadság nélkül nyereséges lett volna, a TV2 esetében (a két tulajdonos/ügyvezetővel készített miniinterjút lásd 26. oldalon – a Szerk.) pedig tudható, hogy régóta cipelnek előre leírható veszteséget. Az Origo továbbra is a tévés (Life, Ozone) befektetését nyögi. A felvásárlás után most már Central Médiacsoportként futó, volt Sanoma jelentős profiltisztítás előtt áll, így talán a veszteségek visszafordíthatók (a pénzügyi igazgatóval, készített interjút a 26. oldalon olvashatja). A patinás HVG évek óta bajban van, ott a hetilap hozza össze a veszteség jelentős részét, ráadásul eközben több problémával is meg kell küzdeniük (tulajdonosváltás, a print és az online szerkesztőség összevonása, új főszerkesztő megtalálása).

Érdemes szólni még a kizárólag az alaptevékenységből álló, pénzügyi műveletektől megtisztított üzemi eredményekről is, amely sok esetben szintén aggasztó képet mutat. Az AMC Networks International Central Europe (korábban Chello ‒ Minimax, Sport1, Spektrum, Film Mánia) üzemi eredményeit figyelembe véve nem áll túl jól. Megkerestük az AMC NI Central Europe-ot, hogy magyarázzák meg a cégadatok szerint öt éve tartó veszteségességet, amire azt válaszolták, hogy pénzügyi eredményeket nem kommentálhatnak, azt csak a tulajdonos AMC Networks teheti meg.

A régi médiapiac utolsó éve

Ugyan egy, a 2010-es évet összefoglaló cikkünknek már egyszer adtuk ezt a címet, tavaly olyan folyamatok indultak el a magyar médiapiacon, amely a továbbiakban nehezen teszi majd összehasonlíthatóvá a cégek portfólióját. A TV2 tavaly év végén tulajdonost váltott, a Sanomát felvásárolta a magyar hátterű, újonnan létrejött Central Médiacsoport, amelyről nem tudni, hogy a portfóliójából mely elemeket akarja megszüntetni vagy értékesíteni. A HVG szintén tulajdonosváltás előtt áll, és idén ősszel végbement az Axel–Ringier fúzió, továbbá új erőként számolhatunk a két nagyból jelentős portfóliót felvásárló Mediaworks-szel is. Ezek alapvetően normális piaci folyamatoknak tűnnek, és mivel szó van további felvásárlásokról, fúziókról is (például az Origo és a Hír24 esetében), ezért talán elindul a magyar piacon egy logikus koncentrációs folyamat is, amelynek korábban el kellett volna kezdődnie.

Ugyanakkor éppen a magasabb árbevétellel járó koncentráció ellen hat a reklámból származó árbevétel alapján kirótt reklámadó. Bármennyire is logikus lenne a magyar
piacon egyedül, vagy kis portfólióval rendelkező médiacégek valamilyen fúziója, az így megemelkedett árbevétellel nagyobb adófizetési kötelezettség is járna, vagyis a pia-ci előnynek óriási vámja lenne. A tévés piacon a kormány felfüggesztette a két nagy kereskedelmi tévé terjesztésidíj-beszedési jogát, amely 2015-től lett volna esedékes, így a reklámadót képtelenek lesznek kompenzálni.

Emellett a megindult folyamatok az innovációt is gátolják, amely az amúgy leginnovatívabb online média megtorpanásához vezethet. Lassan tényleg csak azoknak éri meg a magyar médiapiacon befektetni, vagy egyáltalán jelen lenni, akiknek vagy politikai ambícióik vannak, vagy rendelkeznek elég ész nélkül elkölthető pénzzel, vagy pedig akkorára tudnak duzzadni, hogy túl nagyok legyenek a bukáshoz.

A médiapiac ismét vesztessé válhat

A legnagyobb hazai médiapiaci adatbázis, a Whitereport Mediabrowser alapítóját, Incze Kingát arra kértük, tekintse át az elmúlt öt évet, és gyűjtse csokorba a legfontosabb változásokat, valamint elemezze, mit jelent a reklámadó a médiapiacnak.

Mi változott a médiapiacon az elmúlt öt évben?

A válság óta változott a médiavállalatok listája: a 2008-ban üzemelő top 100 cégnek kb. ötöde megszűnt vagy beolvadt más cégbe.

2013–14-ben felerősödött az akvizíciós hullám, a top 100 médiavállalat legnagyobbjai cseréltek-cserélnek gazdát.

A terjesztési (fogyasztói) bevételek felértékelődtek a médiavállalatok számára a reklámbevétellel szemben. Ennek a reklámköltések 2008 óta bekövetkezett jelentős mértékű csökkenése volt az eredeti oka, amelyhez hozzájárul 2014 második félévétől a reklámadó is.

Ez év első felében azt vártuk és prognosztizáltuk, hogy 2014-re megáll az összárbevétel csökkenése, vagyis elértük a gödör alját. Volumenben remélhetőleg ez így lesz, a médiavállalatok profitabilitását azonban várhatóan negatívan befolyásolja az idén bejelentett reklámadó.

Honnan indultunk 2008-ban?

Akkor a médiavállalati piac 328 milliárd forintnyi éves nettó árbevételnyi összvolumen mellett 18 milliárd forint adózott, illetve 20 milliárd forint üzemi eredményt ért el összesen, ami 5,4–6,1% profitrátát jelentett.

2008-ban a médiapiac volumene a GDP akkori volumenének 1,24 százalékát tette ki.

Hol tartunk most?

A médiapiac volumene a médiavállalatok pénzügyi összárbevételét (reklám, terjesztés, egyéb) tekintve 2013-ban összesen 272 milliárd forintot tett ki. Ez több mint 1000 médiavállalat összesített adata, melyekből a top 100 adja az összárbevétel jelentős részét, 92 százalékát.

Az árbevétel-változás 3 százalékos csökkenés 2012-höz képest, 2008-hoz viszonyítva 56 milliárd forinttal (17%-kal) kisebb árbevételt realizáltak a médiavállalatok.

A 272 milliárd forint piacméret a 2013-as GDP valamivel kevesebb, mint 1 százaléka.

Aggregált 2013-as pénzügyi eredmények: az adózott eredmények totálja kb. 0 Ft, az üzemi eredmények totálja 2,7 milliárd Ft 2013-ban. A tévépiacot leszámítva a legtöbb egyéb médiatípus (rádió, outdoor, internet), ha kismértékben is, de összességében nyereséges volt 2013-ban.

A 2008-ban még nyereséges médiavállalati piac azóta sem igen tért magához (ezt persze árnyalják akvizíciós beruházások is).

Az összességében megfelelő összesített eredmények mögött nagy különbségek vannak az egyes cégek pénzügyi teljesítményét tekintve. A top 100 cég harmada veszteséges.

Piaci (bevétel-) részesedés médiatípusok szerint

(Nem reklámtorta, hanem több mint 1000 médiavállalat összbevétele alapján számított piaci részesedés)

A legnagyobb árbevétel a lapkiadóké; a szegmens terjesztési, reklámbevételi és egyéb forrásokból működik: ez adja a piaci összvolumen közel felét, több mint 121 milliárd forinttal.

Nagyjából egyharmadot tesz ki a tévépiac 95 milliárddal.

A harmadik helyezett az outdoor, amely évek óta stabil pozícióját tovább növelte 2013-ban.

Az elsősorban online médiaszolgáltatással foglalkozó hazai cégek 14 milliárd forint összárbevételt értek el 2013-ban, amelyhez hozzáadva a lapkiadó profilú cégek online reklámbevételi adatait (forrás: MLE/MRSZ), kb. 5,5 milliárdot, nagyságrendileg 20 milliárd forint bevétel jön ki.

Mit eredményez a reklámadó?

A reklámadó kormány által tervezett bevételi összege a 2013-as médiavállalati összárbevétel igen jelentős mértéke.

Cégszinten igen különböző terheket jelent, tekintettel az eltérő bevételi profilokra (a kereskedelmi tévéknél, rádióknál és plakátcégeknél jellemző a leginkább reklámbevételi fókusz) és pénzügyi eredményességre.

A reklámadó elvárt mértéke jóval meghaladja a médiavállalatok jelen-
legi összprofitját, ami azt jelenti, hogy a médiapiac ismét veszteségessé válhat 2014-től.

Mivel a reklámadó nem a profitábilis médiavállalatokat adóztatja, hanem reklámárbevétel alapján számítódik a médiavállalatok esetében, ez igen változó kihívások elé állítja a médiacégeket. A nyereségesek közül nem mind reklámadó-köteles, hisz terjesztési és egyéb bevétellel is sokan rendelkeznek, a nagy reklámadó-fizetők közt pedig vannak veszteséges cégek is. Ez azt jelenti, hogy a médiavállalatok mindegyikének egyedi üzletpolitikai kihívást jelent a reklámadó kompenzálása.

Forrás: Whitereport.hu Financial, 2014. szeptemberi frissítés, 1152 médiavállalat adatai alapján (tévé, rádió, print, online, köztéri és mozimédiumok üzemeltetői)

Sok új ügyfél

Samu Tímea és Szelei Szilárd, a JCDecaux vezérigazgatói

Az látható, hogy talán az állami hirdetési pénzek elosztása egyetlen médiapiaci szegmensben sem ennyire aránytalan, mint az out of home-ban, ennek ellenére az Epa-JCDecaux a váltógazdaság ellenére is növelni tudta az árbevételét, adózott és üzemi eredményét. Ez minek volt köszönhető?

Galéria: Cikk[160951] galériaA JCDecaux (a korábbi Epamedia-csoport) konszolidált nettó árbevétele a 2009–2011-es években végrehajtott hálózatoptimalizálás (a veszteséget okozó szerződések, illetve a nem saját tulajdonunkban lévő felületek értékesítésének megszüntetése) következtében csökkent. A citylight (utcabútorok) területén a folyamatos beruházások az ebből származó árbevétel egyenletes növekedéséhez vezettek. 2014-ben az értékesítés nettó árbevétele megközelíti a 2009-es árbevételi szintet, míg az eredmény hatalmas veszteségből stabil nyereségbe fordult át. A JCDecaux a kereskedelmi ügyfelekre alapozza tevékenységét, ugyanakkor kiemelt hangsúllyal kezeli az állami cégek hirdetéseit is.

Az idei év hogyan alakul eddig? Mennyire tett hozzá a tavalyi eredményhez és az ideihez a választási kampány?

A tavalyi év utolsó negyedévében még nem indultak el a választási kampányok, egy-két kisebb helyi kampány kivételével, ezért a 2013-as árbevételre nem volt hatása. 2014-ben a három választási kampány bevételi többletet eredményez a JCDecaux-nál és a többi out-of-home (OOH) cégnél egyaránt. Mindemellett a kereskedelmi kampányok száma is növekedett az előző évekhez képest. Nagyon sok új ügyfél jelent meg az out-of-home piacon, elsősorban a kkv-szektorból. A JCDecaux 2014-es árbevétele és eredménye jelentősen meghaladja majd az előző évieket.

Mit várnak 2015-től? Galéria: Cikk[160951] galéria

A fogyasztás növekedésére és a kkv-k további erősödésére számítunk. Az OOH a televízió és online mellett az egyetlen olyan médiatípus, melyben a bizalom továbbra is töretlen, sőt használata a legjelentősebb brandek körében tovább növekszik. Az ügyfelektől, kreatív- ügynökségektől egyre több egyedi megoldás érkezik, és azt várjuk, hogy ez a trend tovább erősödik, melyhez a JCDecaux nemzetközi tapasztalatával is hozzájárul.

Milyen lehetőségei vannak az out-of-home piacnak a növekedésre?

A multinacionális cégek számára egyre fontosabb, hogy kitűnjenek a tömegből, melyben az OOH innovatív megoldásai – tömeges elérést garantálva – hatékony eszközt biztosítanak. Az OOH-t integrált megoldások (pl. mobilalkalmazások, NFC, kuponok, wifi) teszik még vonzóbbá.

A teljes piac évenkénti növekedéséhez mennyire tettek hozzá a növekvő, államtól származó bevételek?

Mint minden médiatípusnál, így az OOH piacon is növekedtek az állami cégektől származó hirdetési bevételek. 2012-ben az összes értékesített óriásplakát és citylight felület 12 százalékát vásárolta az állam, illetve állami cég az Outdoor Media Audit cég kimutatása szerint, míg ugyanez a szám 2013-ban 18 százalékot mutat. A teljes bevételek elemzését az OOH szövetség évről évre elvégzi, azonban ilyen mélységű kimutatás nem áll rendelkezésre.

Ki kell emelnünk a magyar tulajdon előnyeit

Yvonne Dederick és Simon Zsolt, a TV2 tulajdonos-ügyvezetői

Negyedik éve egyre csak nő a TV2 vesztesége és romlik az üzemi eredménye is. Miből áll össze a veszteség?

Galéria: Cikk[160951] galériaYvonne Dederick: A TV2 Csoport 2013-ban 6,8 milliárd forint értékben írt le a korábbi évek veszteségeit nagymértékben növelő filmcsomagjából, melyek 2007-ben kerültek a vállalathoz. Abban az időszakban a filmstúdiók diktáltak, ezért magas áron kellett filmcsomagokat venni, ráadásul kötött tartalmakkal, melyek nem mindig feleltek meg a magyar nézők ízlésének. Mikor hirtelen csökkent a reklámpiac a gazdasági válság hatására, a hosszú távú kötelezettségek maradtak, a bevételek pedig radikálisan visszaestek. Ezek okozták a veszteséget. 2013-ban a készletállomány elemzése megtörtént, és a korábbi években vásárolt, a jelenlegi nézői szokásokhoz nem igazodó tartalmak leírásra kerültek. Ez készpénzállományt nem befolyásoló, számvitelileg előírt tétel, amely a cég üzleti eredményét ugyan az adott évben rontja, de egyben megalapoz egy egészséges készletállományt, amivel jó programing- és üzleti döntéseket hozhatunk. Ez a jól átgondolt stratégia vezetett később a nézettségi eredmények javulásához, ami alapján a bevételek is növekedtek. A könyveléstechnikai filmcsomag értékvesztését leszámítva operatív működésünknek eredményeként –3,4 milliárd forintról –3,1 milliárd forintra csökkentettük a cégcsoport veszteségét.

Tavaly némileg nőtt a TV2 árbevétele. Ez minek volt köszönhető?

Yvonne Dederick: 2013-ban a médiavállalat árbevétele nagymértékben, 13,6 százalékkal növekedett, amit ráadásul a 6 százalékkal csökkenő televíziós reklámpiacon ért el. Tartalominvesztíciós stratégiánknak megfelelően jelentősen, 8,5 százalékkal növeltük a saját gyártásra, 16 százalékkal pedig a filmberuházásokra fordított befektetéseket. A korábbi évhez viszonyítva a TV2 Csoport 11 százalékkal többet fordított személyi kiadásokra, valamint 237-ről 262 főre növelte foglalkoztatottjainak számát. Ki kell emelnem a magyar tulajdon előnyeit, a rugalmas döntéshozatalt és a hosszú távú gondolkodást. Nem tőzsdei eredményeknek való megfelelési kényszer vezet minket, hanem a helyi nézői szokások és piaci helyzetek ismerete alapján reagálunk, gyorsan és versenyképesen.

Galéria: Cikk[160951] galériaMilyen a TV2 idei éve?

Simon Zsolt: Az elmúlt nyolc hónap adatai alapján a kábelcsatornáink dinamikus növekedésének köszönhetően a TV2 Csoport nézettsége portfólió szinten tavalyhoz képest 16,5 százalékról 17,1 százalékra nőtt (18–59% SHR, 2013. vs. 2014. 1–8. hó, teljes nap). Az elmúlt évhez viszonyítva idén 15 százalékkal költöttünk többet helyi gyártásra, jelenleg a műsoraink 58 százaléka helyi gyártás, 42 százaléka pedig vásárolt tartalom. Üzleti eredményesség tekintetében az idei részeredmények alapján a tervek szerint a cégcsoport összbevétele 2014-ben 7,7 százalékkal nő az elmúlt évhez képest. Ugyancsak a részeredményeket figyelembe véve a TV2 Csoport reklámbevétele 7,5 százalékkal nő 2013-hoz képest. Emellett a TV2-n realizálódott nonszpot bevételek 50 százalékkal magasabbak, azaz tovább erősítettük piaci pozíciónkat ebben a fontos és dinamikusan növekvő szegmensben. Terjesztési bevételeink pedig idén 15,5 százalékkal nőnek az elmúlt évhez viszonyítva.

Mit várnak 2015-től?

Simon Zsolt: A reklámpiacon egyre nagyobb a kereslet az innovatív szpot és nonszpot megoldások, alternatív megjelenési lehetőségek iránt. A TV2 Csoport ebben hosszú évek óta piacvezető, amit a 2013-as MEME Reklámtorta eredmények is alátámasztanak, hiszen a nonszpot hirdetési piaci bevételek közel fele – 48 százaléka – nálunk realizálódott. Emellett nagy hangsúlyt fektetünk a szponzorfinanszírozott tartalmakra, amely ugyancsak egy kreatív megjelenési lehetőség a hirdetőknek. Az idén beállt TV2-s stabilitást folytatjuk, kábelcsatornáink terén pedig jelentős növekedést várunk. Nézettségben tehát csoport szinten tovább fogunk nőni, kereskedelmileg pedig az idei kiszámítható teljesítményünk és konkurenciához képest alacsony árunk miatt a 2015-ben növekvő piac nagy nyertese leszünk.

Új tulajdonosi szemlélet

Székely László, a Central Médiacsoport pénzügyi igazgatója

A kiadó a tavalyi évet közel 300 milliós veszteséggel zárta. Mi volt a veszteség oka?

Galéria: Cikk[160951] galériaElsősorban egyszeri, egyedi tételeknek köszönhető céltartalék-képzések (CT) értékcsökkenése és értékvesztés miatt lett a kiadó veszteséges, ezen tételektől megtisztított 2013. évi eredmény pozitív, 1,3 milliárd forint. (826 millió CT korábbi évekkel kapcsolatos kötelezettségekre, 528 millió terven felüli értékcsökkenés, 259 millió részesedések értékvesztése.)

A korábbi Sanomáról általában úgy tartotta a médiapiac, hogy egy ekkora árbevételű kiadótól a 200 milliós, de még a félmilliárdos nyereség sem túl erős. A cég-
csoporton belül mi rontja le a számokat?

Egyetértünk, egyedi tételeknek „köszönhető” a veszteség.

Hogy állnak idén?

A 2013-as évnél – a legtöbb szempontból – jobban. Remélhetőleg a tavalyi nagyságrendű rendkívüli
tétel továbbra sem rontja le az eredményünket.

Mit várnak 2015-től, mi a terv?

A Profession.hu eladása után az idei évnél alacsonyabb árbevétellel és eredménnyel számolunk. Új tulajdonosi szemlélettel szeretnénk hatékonyabban működtetni a kiadót, fel kívánjuk tárni a szervezetben rejlő tartalékokat. Ez a folyamat már elkezdődött, az idei év második félévében jelentős átszervezéseket hajtottunk végre, melynek eredménye – leginkább – 2015-ben fog megmutatkozni.