Piackutatás - öt százalékkal nőtt a piac
2007. július 02. 15:21
A Piackutatók Magyarországi Szövetségének (PMSZ) kutatása szerint tavaly 14,5 milliárd forintot költöttek közvélemény- és piackutatásra a vállalatok, szervezetek és politikai pártok. Ez öt százalék körüli növekedést jelent a 2005-ös évhez képpest.
A piackutatási költések növekedése világszerte lassul, a PMSZ ezt részben az olcsóbb online kutatások térnyerésével magyarázza, részben pedig azzal, hogy a nagy cégek az egyszerűbb piackutatási tevékenységeket alacsonyabb működési költségű országokba helyezik át például Lettországba, Nicaraguába, Romániába.
A szövetség adatai szerint a legnagyobb három piackutató cég - az AC Nielsen, a GfK Hungária és a Szonda Ipsos - piaci részesedése folyamatosan nő: 2002-ben 35, míg 2006-ban 42 százalék volt.
Az egy főre jutó piackutatási költés Magyarországon 2005-ben elérte az ezer 294 forintot, ami a régión belül viszonylag fejlett iparágra utal. Ausztriában ez a mutató a magyar költés duplája, azaz kétezer 558 forint, Németországban négyezer 798 forint, az Egyesült Királyságban pedig közel ötszörös, hatezer 673 forint.
Mint az a kutatásból kiderült: a piackutatásból származó bevételek alakulásában nagyobb szerepe volt Magyarországon az állami megrendeléseknek, mint nemzetközi viszonylatban. A szegmens magyar piaci összköltése 23 százaléka, míg világszerte csupán 16 százalék. Mint arról a Kreatív Online is beszámolt: tavaly többek között a Miniszterelnöki Hivatal (MeH), a Magyar Televízió (MTV) és a Duna TV adott kutatási megbízásokat egy-egy közbeszerzési eljárás után.
A PMSZ felméréséből az is kiderült, hogy hazánkban még mindig kevésbé elterjedt az online- és a telefonos kutatások alkalmazása, igaz évről-évre szélesebb réteg használja. A személyes megkérdezések aránya igen magas, 51 százalék, bár az utóbbi években számottevően csökkent: 2004-ben még 62 százalékot mértek. A telefonos kutatások aránya 2006-ban 22, az online kutatásoké három százalék volt. Ezek a módszerek Svájcban a legelterjedtebbek - arányuk 53 százalék -, az online kutatások Svédországban és Hollandiában a legkedveltebbek, 20 és 18 százalék. A korszerű adatfelvételi módszerek alkalmazása tekintetében a magyar piackutatás felzárkózóban van a nemzetközi trendekhez.
A szövetség adatai szerint a legnagyobb három piackutató cég - az AC Nielsen, a GfK Hungária és a Szonda Ipsos - piaci részesedése folyamatosan nő: 2002-ben 35, míg 2006-ban 42 százalék volt.
Az egy főre jutó piackutatási költés Magyarországon 2005-ben elérte az ezer 294 forintot, ami a régión belül viszonylag fejlett iparágra utal. Ausztriában ez a mutató a magyar költés duplája, azaz kétezer 558 forint, Németországban négyezer 798 forint, az Egyesült Királyságban pedig közel ötszörös, hatezer 673 forint.
Mint az a kutatásból kiderült: a piackutatásból származó bevételek alakulásában nagyobb szerepe volt Magyarországon az állami megrendeléseknek, mint nemzetközi viszonylatban. A szegmens magyar piaci összköltése 23 százaléka, míg világszerte csupán 16 százalék. Mint arról a Kreatív Online is beszámolt: tavaly többek között a Miniszterelnöki Hivatal (MeH), a Magyar Televízió (MTV) és a Duna TV adott kutatási megbízásokat egy-egy közbeszerzési eljárás után.
A PMSZ felméréséből az is kiderült, hogy hazánkban még mindig kevésbé elterjedt az online- és a telefonos kutatások alkalmazása, igaz évről-évre szélesebb réteg használja. A személyes megkérdezések aránya igen magas, 51 százalék, bár az utóbbi években számottevően csökkent: 2004-ben még 62 százalékot mértek. A telefonos kutatások aránya 2006-ban 22, az online kutatásoké három százalék volt. Ezek a módszerek Svájcban a legelterjedtebbek - arányuk 53 százalék -, az online kutatások Svédországban és Hollandiában a legkedveltebbek, 20 és 18 százalék. A korszerű adatfelvételi módszerek alkalmazása tekintetében a magyar piackutatás felzárkózóban van a nemzetközi trendekhez.
(forrás:
Kreatív Online )
