A TNS Media Intelligence listaáras adatai szerint a pénzintézetek megnövekedett hirdetési kedve 2004-hez képest tavaly közel 12 milliárdos pluszbevételt, összesen 31 milliárd forintot hozott a médiumok konyhájára.

A többi jelentős reklámpiaci szereplőhöz hasonlóan a bankok médiahasználatát is a televízió egyre növekvő súlya jellemzi, de van néhány bank, illetve banki termék, amelynek médiamixében komoly szerep jut a többi médiatípusnak is. A banki átlaghoz képest (18 százalék sajtó, 69 százalék televízió, 5-5 százalék közterület és rádió, 2 százalék internet) 2005-ben büdzséjének jóval nagyobb részét költötte el például a sajtóban az MKB Bank; kültéri felületeken a Budapest Bank és az OTP hirdetett nagyobb kedvvel, a Raiffeisen Bank pedig a rádiókat kényeztette jobban.

A legnagyobb banki hirdetők közül a CIB-nek és az OTP-nek legszínesebb a médiamixe, ez utóbbi még moziban és indoor felületeken is hirdetett. A közepes méretű banki hirdetők közül az MKB és a Budapest Bank költésmegoszlása a legkevésbé tévéközpontú, mindkettőjük médiabüdzséjében jelentős, 7 százalékot képvisel az internet. A Budapest Bank abból a szempontból is üdítő kivételt jelent, hogy a többi szereplővel ellentétben az elmúlt két évben médiabüdzséje növekedésével párhuzamosan nem emelte, hanem csökkentette tévés költéseinek arányát, a 2003-as 78 százalékról 58 százalékra. Mindeközben közterületi büdzséjét nulláról 18 százalékra, sajtóköltését 9-ről 15 százalékra növelte.

A banki termékek közül a lakáshitelnél a televízió játssza a legnagyobb szerepet,
a vállalati szolgáltatások és a befektetési alapok népszerűsítése viszont javarészt a nyomtatott sajtóban zajlik, átlagon felüli rádió- és internettámogatással. Ez jól tükrözi a vállalati döntéshozókból, menedzserekből álló célcsoport médiafogyasztási preferenciáit.

Médiaoldalról nézve a bankok növekvő reklámaktivitásának első számú haszonélvezői elsősorban az országos földi csatornák (2005-ben az RTL Klubon, a Tv2-n és az M1-en futott az összes banki tévészpot 60 százaléka – 2004-ben ez az arány még 46 százalék volt), az újságok közül pedig a napilapok. Ez utóbbiak szívták fel 2005-ben a pénzintézetek print költésének mintegy 60 százalékát, messze megelőzve a női lapokat (17 százalék) és az egyre csökkenő súlyú gazdasági lapokat (9 százalék), illetve a rádiós-televíziós műsorújságokat (5 százalék).