Megvan az üzleti modell – nincs meg az üzleti modell. Ez a kétféle vélemény jelent meg felváltva a Kreatív Csoport Tv, Web, Mobil című konferenciáján azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e a médiacégeknek a saját eredeti üzleti modelljük mellett más médiatípussal próbálkozni. Az online cégeknek megéri, a klasszikus lapkiadóknak sincs más lehetőségük, a tévéknek viszont egyelőre alig látható az a pénz, ami a webes tartalom melletti hirdetésekből befolyik.
Videó hozza a látogatót
A konferencia az online mozgóképes tartalmak nézettségéről szóló kutatási adatok prezentációival indult. A Medián Webaudit vezetője, Varga Károly az elmúlt egy év bulvármédiában hangsúlyos sztorijainak webes feldolgozását tekintette át. Szó volt Daróczi Dávid, volt kormányszvivő temetéséről szóló videók nézettségéről. Idén a legtöbben, közel négyszázezren a Tv2 Mokka című adását látták, amiben Liptay Claudia sír. Ez a videó a Tv2 oldalán kívül beágyazódott többek között a Velvet, a Blikk, Story Online felületeire is, ami – az előadó szerint – jó példa arra, hogy egy videóval rengeteg látogatót lehet elérni.
Varga Károly azt mondta, hogy a téma, a cím, a hangnem és az anyasite határozzák meg leginkább a nézettséget. Szerinte az előre tervezett szerkesztőségi beszámolók mellett a jobb minőségű magánfelvételek szerepe is nőni fog. A szakember szerint a szerkesztett videók esetében a tévék még mindig előnyben vannak, hiszen az a médium fog győzni, amelyik hamarabb, jobb minőségű mozgóképes anyagot állít elő.
Ács Tamás, a Gemius ügyvezetője videóalapú oldalak nézettségéről mutatott regionális adatokat. Ebből kiderült például, hogy az egyes országokban a helyi videómegosztók látogatottsága csökkent, a Youtube-on eltöltött idő viszont 2008-2009 között megkétszereződött. Az előadó részletesen elemezte az RTL Most weboldal nézettségét, összehasonlítva az azonos műsorok tévés nézettségi számaival. Az mindenképp látszott, hogy a magas nézettségű műsorok a weben is sok nézőt érdekeltek, főleg másnap és a reggeli órákban, ami valószínűleg azt jelenti, hogy sokan a munkahelyükön nézik meg az este kihagyott Barátok köztöt, vagy Győzikét.
Hajlandóak vagyunk fizetni
Drasztikus átalakulás várható webes, mobil témában – ezt állította Dobó Mátyás (Doransky), a Peer tanácsadója. Az online tartalomfogyasztás egyre nagyobb szelete mozgóképes – mondta Dobó -, ennek előállítása viszont drága, ezért valamilyen életképes üzleti modell kell. Szerinte az iPhone bebizonyította, az iPad pedig rövidesen bebizonyítja, hogy van életképes modell, a felhasználók hajlandóak fizetni a tartalomért. Dobó azzal zárta előadását, hogy most alakul ki egy olyan digitális üzleti modell, aminek van jövője.
Kerti Attila, a Maximize ügyvezetője a többképernyős médiatervezésről beszélt. Szerinte az online videók népszerűsége vitathatatlan, de a piackutatási adatokból az derül ki, hogy Magyarországon a lakosság hetente 35 órát tévézik, 12 órát internetezik, 3 százalék pedig netezik a mobilján.
Szerinte a médiatervezés régóta többféle képernyőre szól, mindig az volt a feladata, hogy megfelelő médiamix álljon össze, az újdonság leginkább az, hogy egyre többféle képernyő jelenik meg, ezek között vannak nagyon személyesek is. Kerti Attila a Nike Write the future négyképernyős kampányát hozta fel példaként, ami először megjelent háromperces formában a neten, aztán a Futball Világbajnokság környezetében a tévében, az X-box vonatkozó játékában, és zajlik egy promóció mobilon is. Kerti beszélt még a közösségi tévézésről, az in game reklámokról, majd azzal fejezte be előadását, hogy nem a képernyők száma, hanem az előttük ülő emberek mennyisége számít.
Fizetős lesz a Megasztár?
Ezután az Adaptive Media, az Origo, a Sanoma és a Tv2 előadása következett. Szabó Ákos, az Adaptive képviseletében a párhuzamos médiafogyasztás elterjedéséről és az ebből adódó reklámozási lehetőségekről beszélt, Hámori Barbara, az Origo programigazgatója a 2030 című, Life Network csatornán futó sorozat tévés, webes és mobilos tartalmi megvalósításról és az ebben rejlő hirdetési lehetőségeket osztotta meg a közönséggel. Szintén a mobilos márkakiterjesztés hasznáról beszélt Szépvölgyi Tamás, a Sanoma lapigazgatója. Nagy Andrea, a Tv2 marketingigazgatója viszont a webes és mobilos tartalomkészítés mellett volt ugyan, de szerinte a háromképernyős médiamodell nem működik. Nem létezik platformfüggetlen tartalom, minden platformra külön kell tartalmat gyártani, ami sok pénzbe kerül. Ezt a költséget – Nagy Andrea szerint – nem termelik ki a felületek. A Tv2 marketingigazgatója úgy látja, az emberek szeretnek közösen, passzív befogadóként médiát fogyasztani annak, ezért van az, hogy ötször annyi időt töltünk tévézéssel, mint más médiafogyasztással.
Nagy Andrea szerint az ingyenesség ígérete tönkretette a szórakoztatóipart, mert a bevételek kevesebb mint fele jön a hirdetésekből, a maradék a tartalomért fizetett összeg volt, amit egyre nehezebb megszerezni. „Arra készülünk, mint sokan mások, hogy megtanítsuk az embereknek, a tartalomért fizetni kell” – mondta Nagy Andrea.
Nem múló hype
A konferencia utolsó előtti blokkja arról szólt, miért érdemes egy márkának marketingcélokra mobilos tartalmat fejleszteni. Kaszás Miklós, a Dream ügyvezetője a hazai iPhone applikációk tipikus hibáról beszélt, bemutatta a Time magazin mobilos verzióját, a Mastercard ATM Hunter nevű applikációját és beszélt a tartalmakban elhelyezhető hirdetésekről is.
Pőcze Balázs és Szántó András, a Mito képviseletében a mobiltartalom-fejlesztés elleni tipikus érveket cáfolták meg. Szerintük ez nem egy múló hype, személyesebb, mint bármely más médium. Pozitív példák között elhangzott a Volkswagen GTI Egyesült Államokban futó kampánya, amely több mint négymillió letöltést ért el, a kampány időszakában pedig nyolcvan százalékkal több tesztvezetés és ajánlatkérés történt.
Halász Mónika, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének jogásza a weben és mobilon terjesztett mozgóképes tartalmak jogi vonatkozásairól beszélt. Ezen felületekre ugyanis nem vonatkozik a médiatörvény.
A konferenciát egy beszélgetés zárta, amelyben Bazsó Gábor, a CEMP kreatívvezetője, Bárdos András, televíziós szakember és Körmendi Gábor, a Juj.hu alapítója a webes és tévés tartalomgyártás közötti különbségekről, a személyes indíttatásokról és a webes videózás üzleti esélyeiről beszéltek. Abban egyetértettek a résztvevők, hogy jelenleg a hirdetési piac nem fedezte fel a webvideókat, de a beszélgetés résztvevői szerint ez előbb-utóbb változik, a technológia adott, a magas nézettségi számok pedig meggyőzik majd a hirdetőket.
Letölthető prezentációk:
- Médiajogi problémák webes/mobilos mozgóképgyártás során
Halász Mónika, médiajogász - A platform független médiamodell esélyei
Hámori Barbara, Origo - A platform független médiamodell esélyei
Szabó Ákos, Adaptive Media - Médiatervezés és a többféle képernyő
Kerti Attila, Maximize - Milyen marketingcélokra használható az alkalmazás-fejlesztés?
Kaszás Miklós, Dream Interactive - A platform független médiamodell esélyei
Szépvölgyi Tamás, Sanoma Budapest - Miért ne fejlesszünk mobilra?
Pőcze Balázs és Szántó András, Mito - A mozgóképes webes tartalompiac egy éve
Dobó Mátyás, Peer - Rövid hazai körkép a legnézettebb videó-híranyagokról
Varga Károly, Webaudit - Médiakutatói áttekintés a mozgóképes tartalomfogyasztás átalakulásáról
Ács Tamás, Gemius
