A médiatörvény hatályos szabályozása szerint az újságírók kivételesen indokolt esetekben kötelezhetők az információkat adó forrásaik felfedésére, és kizárólag a nyomozóhatóság megítélésén múlik az, hogy az egyes esetek ebbe a kategóriába tartoznak-e, miközben a sajtó képviselőinek nincs lehetőségük arra, hogy vitassák, fennáll-e a kivételes helyzet.
Jóri András adatvédelmi biztos emiatt kezdeményezi, hogy a médiatörvényt úgy módosítsák, hogy a nyomozóhatóság „alakszerű és bíróság előtt megtámadható határozatot hozzon arról, ha az információforrás felfedése a nyomozás vagy a bűnmegelőzés szempontjából kivételesen indokolt”.

Az ombudsman álláspontja szerint a sajtószabadság alkotmányos alapjogából következik, hogy a nyomozóhatóságok valóban csak kivételesen indokolt esetben kötelezzék a médiaszolgáltatókat, újságírókat információforrásaik felfedésére, és az alapjogokkal összefüggő kérdésekben a törvény betartását a bíróságnak kell ellenőriznie.

Az adatvédelmi biztos megjegyezte: az Emberi Jogok Európai Bírósága 2010-ben egy ügy kapcsán kimondta, hogy az újságíró forrásfelfedéséhez a végrehajtó hatalomtól teljesen független és pártatlan fórum – elsősorban bíróság – eljárása szükséges.

Jóri András utalt arra, hogy a médiatörvény ezen rendelkezéseivel kapcsolatos beadvány már az Alkotmánybíróság előtt van, de néhány konkrét eset tapasztalatai szükségessé tették, hogy adatvédelmi biztosként azonnali jogszabály-változtatásra tegyen javaslatot.

Jóri minden bizonnyal az Átlátszó.hu esetére utalt, amikor is rendőrség indoklás nélkül lefoglalta Bodoky Tamás lakásán egy adathordozót, amelyen egy Brókernettel foglalkozó cikk dokumentumait tárolta, miután az újságíró az ügyészségen megtagadta forrásai felfedését.

Az eset után az ügyészség Bodokynak írt levelében arra hivatkozva tartotta jogszerűnek az esetet, hogy a büntetőeljárásról szóló törvénynek a tanúzási mentességekre vonatkozó részébe a törvényalkotó tavaly nem illesztette be a médiaalkotmánynak a forrásvédelemre vonatkozó rendelkezését, így az ügyészség szerint a büntetőeljárások során nem is illeti meg tanúzási mentesség az újságírókat. Ez azt jelenti, hogy a büntetőeljárás tekintetében az ügyészség szerint egyáltalán nem érvényesül a forrásvédelem.