Amerika ostobán végezne a kalózokkal
Az internetes kalózkodást ellen lépne fel, és a szerzői jogokat védené az amerikai törvényjavaslat, de a szakértők szerint értelmetlen és káros a tervezet.
Az amerikai képviselőház elé került az online szerzői jogokról szóló törvény új verziójának tervezete. A tervezet több ponton még szigorúbb lett, mint a nemrég a szenátusnak benyújtott, és nagy vihart kavart előző változat - írja az Index.
A hivatalos neve E- P.A.R.A.S.I.T.E.S. act , de maguk a képviselők is Stopping Online Piracy Act néven hivatkoznak rá, vagyis az internetes kalózkodás megállítása lenne a cél.
A mostani törvény azokat a weboldalakat tekinti üldözendőnek, amelyeknek az elsődleges tevékenysége jogsértő, míg a tervezett új szabályozás ide sorol minden oldalt, amin jogsértő tartalom bukkan fel. Ezekért pedig azokat a szolgáltatókat teszi felelőssé, akik nem tudják azonosítani az adott tartalmat feltöltő vagy megosztó felhasználót. Vagyis a tárhelyszolgáltatók, keresőmotorok, blogszolgáltatók, kép- és videómegosztó oldalak fenntartóinak egyfajta hivatalként és rendőrségként is kellene működniük, ha nem akarják a nyakukba venni a felhasználóik büntetéseit.
A támogatók szerint (többek között a Time Warner, a Universal, a Comcast) „A nagy amerikai tűzfal” becenéven is emlegetett törvényjavaslat megoldja azt a problémát is, hogy a szigorú törvények elől egyszerűen más országokba költöztetik szervereiket a kalózok. A tervezet egy állandóan frissülő feketelistát tartana számon a jogsértő, de nem amerikai szerverről működő weboldalakról, és kötelezné az ország összes internetszolgáltatóját, hogy tagadják meg az ezekről a címekről érkező adatforgalmat az ügyfeleik felé. Ez hasonló, mint a Kínában működő „Kínai Nagy Tűzfal/The golden shield project” névre keresztelt, valósan is létező online cenzúrarendszer.
A kalózoldalak ellehetetlenítéséhez pénzügyi blokádot is bevetne a törvény, az amerikai online hirdetés kiszolgáló rendszereket és a Paypalhoz hasonló netes fizetési megoldásokat kötelezve arra, hogy a feketelistás oldalak fenntartóival szakítsák meg a kapcsolatot.
A törvényjavaslat ellenzői (többek között olyan online cégek, mint a Google, a Yahoo vagy az Ebay) azzal érvelnek, hogy a szabályozás a gyakorlatban betarthatatlan, és lehetetlen kötelezettségeket terhel a szolgáltatókra, ráadásul valószínűleg több helyen is szembemegy az amerikai alkotmánnyal. Ha a törvényt elfogadják és szó szerint betartják, az egy sor webes szolgáltatást, közösségi oldalt gyakorlatilag ellehetetlenít. Például a YouTube vagy a Twitter működése elvileg törvénybe ütközne, de minden olyan oldal is, ami engedélyezi a felhasználói tartalmak megjelenítését a felhasználók pontos személyazonosságának megadása és ellenőrzése nélkül.
A téma szakértői azt mondják, hogy a valódi, nagyipari kalózok viszont könnyen átcsúsznak a szabályok résein, proxy szerverekkel, vpn-szolgáltatásokkal, vagy éppen azt a tényt kihasználva, hogy a feketelisták lassabban frissülnek, mint ahogy a kalózok új oldalakat tudnak nyitni. Ráadásul, ha az amerikai trendeket általában követő nyugati világban is hasonló szabályozásokat vezetnek be, az egyfajta visszalépést is jelentene, másfelől teljesen széttördelheti az internetet.
