A helyi médiumoké a jövő?

Többek között a papíralapú és az online sajtó lehetőségeit firtatták a résztvevők a Jövő médiája című konferencián csütörtökön. Többek szerint a helyi mutációké lesz a jövő a nyomtatott lapok között, miközben az internet itthon legalábbis ingyenes marad.

„A papíralapú sajtóterméknek fizikai valósága okán van létjogosultsága” – mondta el Hacklin Juhani a Sappi Europe papírgyártó cég igazgatója a csütörtöki, Jövő médiája című konferencián, melyet a Médiapiac szakmai folyóirat rendezett. Az európai trendek kapcsán elhangzott, hogy Franciaország 2020-ra a felére szeretné csökkenteni a papírfogyasztást, ám az ilyenfajta környezettudatossági kampányokat épp a válság szorította háttérbe: ilyenkor a kiadók is a költségcsökkentésre összpontosítanak.

Juhani úgy látja: az újságoknak a friss hírek szolgáltatása helyett inkább háttércikkekkel, mélyebb elemzésekkel kellene foglalkozniuk, ugyanis a friss, rövidebb híreket leginkább már az interneten olvassák az emberek.

Németh György, az Océ Hungária ügyvezető igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a nyomtatott sajtónak a helyi érdekekre kell koncentrálnia. A nyomdaipar már rendelkezik olyan infrastruktúrával, technikai feltételekkel, amelyek segítségével egy sajtóterméknek helyi, regionális érdekeknek megfelelő mutációját lehet létrehozni és terjeszteni. Rámutatott: külföldön már működnek utcai újságnyomtató automaták, így például egy amerikai napilap aznapi száma azonnal papíron is olvasható a világ egy távoli pontján.

Magyarországon a gazdasági napilapok bevétele 2007 óta 50 százalékkal csökkent, a bulvárlapoké viszont 23 százalékkal bővült – hivatkozott Kázmér Judit a Pricewaterhousecoopers (PWC) tanácsadó cég egyik tavalyi elemzésére, amely szerint az emberek leginkább még mindig a hagyományos napilapokból szeretik beszerezni az információkat, ugyanis a többivel ellentétben ezen a felületen legkevésbé zavaró a reklám.

Jó hír, hogy ma Magyarországon 7,8 millió ember olvas újságot valamilyen gyakorisággal, és az internetet használók 85 százaléka lapot is olvas - mutatott rá Kázmér Judit. Hozzátette: míg Nyugat-Európában a fogyasztók 66 százaléka lenne hajlandó fizetni az internetes hírtartalmakért a PWC felmérése alapján, Magyarországon senki sem adna pénzt ilyenért.

(forrás: MTI )

kapcsolódó linkek

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Társoldalak