A fogyasztókat nem érdekli, felelősek-e a cégek
Főleg az értékes munkaerő céghez csábítása miatt viselkednek felelősen a cégek, a vásárlói döntésekre ugyanis a vezetők szerint nincs hatással az etikus működés. A Habitat és a Newsbreaker CSR-kutatásainak eredményei.

A társadalom egyensúlyi állapotának felbomlásából fakadó feszültségeket a vállalatok nem tartják olyan kockázatosnak, mint az ökológiai egyensúlyvesztést, így aztán CSR-programjaik is jóval inkább jelentenek környezeti, mint társadalmi felelősségvállalást – összegezhető a közelmúlt két hazai kutatásának eredménye. A Newsbreakers Communications 2009 őszén 31, a Habitat for Humanity pedig idén tavasszal készített 17 mélyinterjút nagyvállalatok CSR-ért felelős vezetőivel, hogy megismerje a CSR-döntések okait. A beszélgetések rámutattak arra, hogy míg a környezetvédelmi felelősségvállalást a többség már saját érdekének tekinti, ezért törekszenek arra, hogy hosszútávon és széles körben érzékelhető hatást fejtsenek ki, addig a szociális felelősségvállalást nem tartják a cég saját érdekének. „A legtöbben azért segítenek a rászorulókon, mert megtehetik, és mert ez elvárás velük szemben. Egy megkérdezett sem említette, hogy tart attól, hogy a társadalmi egyensúly elvesztése hosszútávon a vállalat működésére nézve is kockázatokkal jár” – írja a Habitat kutatási összegzésében.
Ezért a szociális felelősségvállalás területén a cégek többnyire nem abból indulnak ki, hogy melyik társadalmi problémát tartják a legsúlyosabbnak, vagy hogy CSR-programjukkal hosszútávon, strukturálisan avatkozzanak be a társadalmi folyamatokba. Inkább egy-egy akut problémát orvosolnak: élelmiszert, édességet, játékot, számítógépet adományoznak. Programjaik tehát csak tüneti kezelést jelentenek, a kiváltó okokra nem tudnak hatni.
A CSR-célterületek kiválasztásánál a cégek körében általános az óvatoskodás: nem szívesen vállalnak fel megosztó témákat. Így sok az azonosság: egyes területek – mint a közvetlen környezetben élők, a gyerekek, a környezetvédelem és a saját dolgozók támogatása – olyan népszerűek, hogy a megkérdezettek több mint felénél szerepelnek CSR-célterületként. Mások viszont szinte egyáltalán nem jelennek meg a palettán. A cégvezetők szerint az embereket ugyanis csak az érdekli, hogy a mikrokörnyezetükben mi történik, csak ez vonzhat vásárlókat a céghez. Vagyis szerintük a fogyasztók kényszerítik bele a cégeket a lokális gondolkodásba.
A környezetvédelem és a munkatársakkal kapcsolatos felelősségvállalás nem pusztán jótékonykodásból jelenik meg a CSR-stratégiákban. A legfontosabb motivációt az értékesebb munkaerő toborzásának és megtartásának lehetősége jelenti, hiszen a fiatal, jól képzett munkatársak számára vonzó, ha egy cég tudatosan és etikusan működik. A cégvezetők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a felelősségvállalásnak egyelőre nincs hatása a vásárlói döntésekre.
















